banner_hrNpqgCf_segitsparajdon_970x250.gif
banner_G9ZJSA6n_segitsparajdon_728x90.gif
banner_XlrrvDGH_segitsparajdon_300x250.gif

Nők elleni erőszak: nem tudjuk megállítani, ha nem értjük meg, hol csúsztak el a dolgok

Először meg kell értenünk, miért történhetett meg a 23 éves Teodora Marcu meggyilkolása, miért öltek meg idén már 26 nőt, miért ütheti a párját a gyermeke szeme láttára a játszótéren egy férfi, és a kutatási eredményekre alapozva kellene törvényi szigorításokról dönteni, hisz enélkül megalapozatlanok, és nem is biztos, hogy általuk megelőzhetők a további tragédiák – erre hívta fel a figyelmet László Éva, a BBTE oktatója, pszichológus, akivel a június 1-jén egy 23 éves várandós nő meggyilkolása és a TikTokon nyilvánosságot kapott, brassói családon belüli erőszak esetei kapcsán beszélgettünk a párkapcsolati erőszak jelenségéről, társadalmi megítéléséről és a jelenlegi rendszer hiányosságairól. A pszichológus szerint a szakemberek, segítő intézmények hiánya a fő akadály a jelenség megelőzésében, és félő, hogy az erőszakos esetek száma nőni fog, hisz krízishelyzetben ez a jellemző.

A szakértővel még azelőtt beszélgettünk, hogy az újabb brutális eset megtörtént volna: kedden baltával, gyermekei szeme láttára gyilkolt meg egy 22 éves, várandós nőt az élettársa. Bár a helyiek szerint a nő és élettársa között rendszeresek voltak konfliktusok, a rendőrség szerint a nő soha nem kért távoltartási végzést. 

Uniós viszonylatban Romániában az egyik legmagasabb a nők elleni párkapcsolati erőszak előfordulási aránya – hívta fel újfent a figyelmet az Eurostat adataira hivatkozva hétfőn a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodája. Romániában a nők 45,5%-a élt át lelki bántalmazást párkapcsolatban, míg az uniós átlag 29,9%.

Viszont még mindig nem állunk olyan rosszul, mint Magyarország (52,1%), Finnország (50,2%) és Szlovákia (48,9%). A fizikai erőszak aránya is kiugró: a romániai nők 25,4%-át érte ilyen bántalmazás, szemben az EU 10,7%-os átlagával.

Elég sötét színben jelenik meg Románia a térképen, ami azt mutatja, a nőknek hény sázaléka szenvedett el lelki, fizikai és szexuális erőszakot a partnerétől. | Kép forrása: Eurostat

Az Európai Bizottság 2023-ban arra hívta fel a figyelmet, hogy évente több mint 3000 nőt öl meg saját partnere vagy más közeli hozzátartozója. Alina Gorghiu, volt igazságügyi miniszter a 23 éves nő meggyilkolása után az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva azt mondta, év eleje óta 25 nőt öltek meg Romániában. „Nőket öltek meg azért, mert nők” – mondta a korábbi miniszter.

Nincs komolyan véve a zaklatás, üldözés

A társadalom számára különösen megrázó a 23 éves anya esete, hiszen több olyan összetevője van, amit korábban elképzelhetetlennek tartottunk Romániában: fegyverrel követték el a gyilkosságot, a fiatal nő kisgyermeke jelenlétében, várandós nő ellen, fényes nappal, lakóövezetben – mutatott rá beszélgetésünk elején László Éva, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója, a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének igazgatója, a Családi és társadalmi erőszakot kutató és megelőző központ munkatársa, pszichológus, aki sok éve foglalkozik áldozatvédelemmel, és kutatja kollégáival a családon belüli erőszak és a gyermekbántalmazás jelenségét.

Elmondta, bár az utóbbi 20 évben nagyon sok változás történt Romániában a családon belüli és nők elleni erőszak kezelése és megelőzése tekintetében, még mindig rengeteg hiányosság is van, és amit különösen fontosnak tartana figyelembe venni, hogy maga a jelenség is változik.

Románia a negyedik EU-s viszonylatban, a nők majdnem fele számolt be arról, hogy erőszak érte a partnerétől. | Fotó: Pexels

„Ami jó irányú változás, hogy sokszor hamarabb jelzik az eseteket, mint régebb, és az is, hogy van lehetőség a távoltartási végzésre, azonban amint a fiatal nő esete is mutatja, nincs elégé komolyan véve a hosszasan fennálló zaklatás, üldözés helyzete” – sorolta a szakember.

A brassói eset kapcsán – ahol a játszótéren, a gyermeke szeme láttára pofozta meg a párját egy férfi, ezt lefilmezte, közzétette valaki TikTokon – László Éva úgy véli, az a jó irányú változás, hogy tudott lépni feljelentés nélkül is saját hatáskörben a rendőrség, és lépett is az erőszaktevő ellen. László Éva szerint nem feltétlenül róható fel a szemtanúnak, hogy nem avatkozott be, hisz nem tudni, mennyire hozott volna veszélyt ezzel magára vagy az érintettekre, viszont „nem a közösségi médiában, hanem elsősorban a rendőrség fele kell jelezni ezeket az eseteket, és hívni az 112-t”.

Túlságosan az áldozatra bízza a hatóság?

Kiemelte, mivel mindkét esetben gyermek is jelen volt, akik „sokszor mint láthatatlan sértettek vagy áldozatok maradnak ezekben a helyzetekben. Az erőszak nem közvetlenül feléjük irányul, de az, hogy tanúi ilyen eseteknek, ez is egy formája a bántalmazásnak, és nagyon-nagyon fontos, hogy ők is segítséget és támaszt kapjanak”. Hogy valóban kérnek-e igazságszolgáltatási segítséget, az a párkapcsolati erőszak esetében a felnőtt áldozaton múlik, véli a pszichológus szakember, gyerekek esetében viszont hivatalból indulhat eljárás, amely folytatódik még akkor is, ha visszavonják a feljelentést.

A játszótéren pofozta a párját a férfi Brassóban. A nő nem tett feljelentést, hivataléból indult eljárás a videófelvétel nyomán. | Fotó: képernyőmentés

„Hogy mi történik a továbbiakban, az kétirányú. Ahol léteznek szakszolgáltatások, ott mindig az áldozattól is függ, hogy mi fog történni, hogy mennyire veszi ezeket igénybe” – mutatott rá, hozzátéve, bár ellentmondásosan hangzik, gyakran „ha nem tűnik eléggé biztonságosnak, visszautasítják a segítséget, mert krízisben vannak”. Éppen ezért fontosnak azt tartja, hogy bármikor visszatérhessenek és rendelkezésükre álljon a segítség. Ugyanakkor kiemelte, minden fenyegetést és panaszt komolyan kellene venniük a hatóságoknak, mindegyiket kivizsgálni, „nemcsak akkor lehet lépni, ha vér folyik”.

Veszély esetén az egyik lehetséges intézkedést,az említett gyilkosság  kapcsán is sokat vitatott távoltartási végzést jelenleg Romániában a sértett fél beleegyezésével rendelhetik el , bár – mint László Éva elmondta – nemzetközi szinten is vita folyik arról, hogy ezekről ki dönthessen: csak az áldozat vagy az igazságszolgáltatási szervek, az áldozat nyilatkozatától függetlenül is kiállíthassák.

A román rendőrség adatai alapján 2025 első négy hónapjában 40 030 esetben avatkoztak be családon belüli erőszak miatt: 19 984-szer városon, 20 046-szor vidéken. Adataik szerint a regisztrált bűncselekmények száma 16%-kal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest (18 410-ről 15 457-re), ezek 57%-a testi sértés, 12%-a fenyegetés volt. Január és április között 3788 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki, ezek közül 1464-et bíróság is jóváhagyott. Ugyanezen időszakban 726 elkövetőt köteleztek elektronikus nyomkövető viselésére, míg 2632 esetben az áldozatok nem járultak hozzá a nyomkövető alkalmazásához. A bűncselekmények között a legnagyobb arányt a „testi sértés vagy egyéb erőszak” – 57% (8757 eset) és a „fenyegetés” – 12% (1840 eset) tették ki, amelyek a teljes szám több mint 69%-át jelentik.

A rendőrség internetes oldalán található leírás szerint – egy 2016-os tanulmány alapján – a családon belüli erőszak fő okai:

Szociális-gazdasági tényezők: a szegénység és a nők pénzügyi függősége hozzájárulhat a bántalmazás elfogadásához, mivel az áldozatok gyakran nem képesek elhagyni a bántalmazó kapcsolatokat.

Kulturális tényezők: a patriarchális családi modellek és a férfiak dominanciáját elfogadó társadalmi norma is a fő okok közé tartozik.

Jogszabályi tényezők: a bonyolult jogi eljárások és a szakemberek felkészületlensége nehezítheti az áldozatok védelmét.

Politikai tényezők: a nők jogainak alulértékelése és a család mint magánszféra túlzott védelme akadályozhatja a hatékony fellépést.

Románia 2003-ban fogadta el a családon belüli erőszak elleni törvényt, és 2012-ben bevezette az ideiglenes védelmi végzéseket, amelyek lehetővé teszik az áldozatok számára, hogy elérjék a bántalmazóktól való távoltartást. A távoltartási rendeltről szóló törvényt azóta többször is szigorították, kiterjesztették több helyzetre.

Végrehajtási problémák: Bár a jogi keret létezik, az alkalmazás gyakran nem megfelelő, mivel az áldozatok nem mindig kapnak megfelelő támogatást a hatóságoktól vagy a szociális szolgáltatásoktól.

Nincs elég segítő, így még rosszabb is lehet

A gyilkosság után több nagyvárosban is tüntetések zajlottak, ahol a szervezők azt hangsúlyozták, „nem elég szigorú a nők elleni erőszak büntetése, elnézőek azok, akiknek védeniük kellene minket, majd az áldozatokat hibáztatják.” Kérdésünkre, hogy miért van ilyen szintű tolerancia, mondhatni közöny a nők elleni erőszakkal szemben, László Éva kiemelte, hogy a társadalom közönye vagy erőszakkal szembeni toleranciája mellett a szakszerű segítség hiánya akadályozza a hatékony fellépést. 

„Itt azon lenne a hangsúly, hogy a családon belüli erőszak kezeléséért felelős intézmények – a rendőrség, ügyészség és szociális szolgáltatások – összehangolt munkája és szolgáltatásainak a minősége legyen megfelelő” – mutatott rá a pszichológus. Azonban túlterhelt az ellátórendszer, nem eléggé felkszült és nem tud megfelelően reagálni, miközben a jelenlegi társadalmi bizonytalanság közepette az erőszakos cselekmények növekedése várható, hívta fel a figyelmet László Éva.

„Aggódunk, hogy szociális területen megszorítások lesznek, miközben épp több emberre és megerősített ellátórendszerre lenne szükség, hiszen ebben a helyzetben – háborúk, költségvetési hiány, várható áremelkedések, félelem a munkahely lehetséges elvesztésétől, félelmek a megélhetés biztosítása kapcsán – a társadalmi veszélyérzékelés és bizonytalanság emelkedni fog, és ilyen helyzetekben az erőszakos cselekedetek száma és súlyossága is növekedni szokott” – hangsúlyozta a szakember.

Ki kellene deríteni, „hol csúsztak el a dolgok”

A 23 éves nő ellen elkövetett megrázó gyilkosság után néhány nappal a képviselőház elfogadta az Erőszakmentes Románia törvényt, amely szigorítja a testi sértés és más erőszakos cselekmények büntetését, meghosszabbítja a védelmi rendeletek érvényességét, és erősíti az ügyész szerepét a feljelentések visszavonásakor. A cél a hatékonyabb fellépés a családon belüli és más típusú erőszak ellen.

László Éva úgy látja, hogy a törvényi vagy egyéb, nagyobb mértékű változtatásokat szakmai utánkövető vizsgálatokhoz kellene társítani. Mivel maga az erőszak jelensége is változik, annak kutatását tartja kulcsfontosságúnak a valós változás eléréséhez a párkapcsolati, családon belüli erőszak megelőzésében. „Szükség lenne a szakemberek folyamatos továbbképzésére, annak követésére, hogy hogyan változnak ezek az események, jelenségek, azokra hatékony beavatkozási terveket kidolgozni vagy a meglévőket újítani” – sorolta, mi hozna megoldást.

„Most nagyon erős érzelmi reakciók vannak, érződik a nyomás a közösség részéről, azonban nem impulzusból kellene változtatni, törvényt módosítani anélkül, hogy fel tudnánk mérni, hogy annak mi lesz a hatása. Nem biztos, hogy egy törvénymódosítás lenne a jó lépés, ami megelőzne egy következő, nő ellen elkövetett gyilkosságot, vagy egy olyan esetet, mint a brassói. Szakszerű elemzések nélkül ezt nem tudjuk. Megtörténhet, hogy kiöntjük a gyereket is a fürdővízzel” – mutatott rá.  

Nem szabad megvárni, amíg súlyosabb lesz a helyzet. | Fotó: Pixabay

Éppen ezért azt hangsúlyozza, előbb meg kellene vizsgálni, „hol csúsztak el a dolgok, hol tartunk, és mi az, ami hiányzik, mi az, ami közben változott a társadalomban, hisz idén ez már a 25-ik nők ellen elkövetett gyilkosság”. Úgy látja, ahhoz, hogy megelőzzük a hasonló eseteket, „fel kellene mérni, mi az, amin tudunk változtatni most, valamint közép- és hosszú távon, illetve azt is, hogy melyek azok a tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni”.

Jelentéseket összeállítani nem elég

Az ilyen kiemelt jelenségek hosszú távú követését, kutatását együttműködési szerződések keretében végezhetnék egyetemek, kutatóintézetek szakemberei a felelős minisztériumok, ügynökségek számára, ugyanakkor valós, – politikai vagy más – érdekektől mentes párbeszéd kellene a szakma és a döntéshozók között – sorolta László Éva, ám hozzá is tette, korábban volt már olyan tapasztalata, hogy nem hallgatnak a kutatókra a döntéshozók.

„Bizonyos változtatásokon dolgozott egy munkacsoport országos szinten, és javasoltuk azt, hogy mielőtt az egész országra érvényesen törvénybe iktatnak egy bizonyos eljárást, kísérleti jelleggel vezessék be, azonban egyértelmű visszautasítás volt a válasz” – számolt be.

Elmondta, jelentéseket készít például a Nők és Férfiak Esélyegyenlőségéért Országos Ügynökség (ANES), de beszámolni változásokról, a szolgáltatásokról és a segítségben részesülők számáról, nem elegendő.

Ne adják fel az áldozatok!

Az erőszak áldozatai számára a legfontosabb üzenete László Évának: ne maradjanak egyedül, és ne adják fel, ha elsőre nem kapnak megfelelő segítséget. A szakember arra biztat, hogy aki veszélyben érzi magát, azonnal hívja a 112-es segélyhívót, tájékozódjon a lakhelyéhez legközelebbi szolgáltatásokról, és ha nem elégedett a rendőrség vagy más hatóság reakciójával, forduljon másik segélyhívóhoz, amíg olyan szakembert nem talál, aki komolyan veszi, meghallgatja, és együtt gondolkodik vele a következő lépésről. Nagyon hasznos lehet, a 2019 óta működő mobilalkalmazás is, amely rejtett módon nyújt információt, támogatást, és lehetőséget ad bizonyító dokumentumok feltöltésére, elmentésére  – így az áldozat védve lehet egy bántalmazó partner figyelme elől is. Az applikáció magyar nyelven is elérhető.

Az erőszak elkövetői számára megfogalmazott üzenete: „a bántalmazó magatartásra lehet magyarázat, de nem mentség”. Azt javasolja, ha valaki felimseri, hogy bántalmazó magatartású vagy másoktól ilyen visszajelzést kap, kérjen segítséget, a romániai erőszakos magatartású személyek számára működtetett központok listáját megtalálhatják itt.

Ha ön vagy valaki a környezetében családon belüli erőszak, emberkereskedelem, nemi vagy többszörös diszkrimináció áldozata, ingyenesen hívhatja a 0800 500 333-as segélyvonalat, amelyet a Nők és Férfiak Közötti Esélyegyenlőségért Országos Ügynökség működtet a nap 24 órájában, a hét minden napján. A hívás bármely belföldi hálózatból díjmentes. A vonalat nemcsak az áldozatok, hanem családtagjaik, ismerőseik vagy tanúk is hívhatják. A tanácsadók sürgősségi segítséget, tájékoztatást, jogi és pszichológiai alapkonzultációt nyújtanak, valamint útba igazítanak a megfelelő helyi intézményekhez és szolgáltatásokhoz. 

Amennyiben tudomása van gyerekekkel szembeni visszaélésről, bántalmazásról, hívja az 119-es segélyhívó számot. Ki hívhatja az 119-et? Az a gyermek, aki úgy érzi, hogy bántalmazták, traumát okoztak neki, elhanyagolták, bármilyen fizikai vagy érzelmi erőszakot követtek el rajta. Hívhatja továbbá másik személy is, akinek tudomása van ilyen helyzetről, egy barát, kolléga, szomszéd vagy rokon.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?