ENSZ-képviselő: Romániában kihívást jelent az egyébként jó gyermekvédelmi jogi keret alkalmazása
Najat Maala M'jid, az ENSZ gyermekvédelmi főtitkárságának képviselője, aki pénteken fejezi be romániai látogatását, „nagyon jónak” nevezte a romániai gyermekvédelmi jogi keretet, de hangsúlyozta, hogy annak végrehajtása továbbra is „kihívást jelent”.
„Románia nagyon szilárd jogi kerettel rendelkezik ezen a téren, amely lehetővé teszi a gyermekek elleni erőszak megelőzését és a gyermekek intézeti elhelyezésének alternatíváját jelentő intézkedések végrehajtását. A jogi keret végrehajtása továbbra is kihívást jelent, hogy a gyermekek az erőszak minden formájával – családon belüli, szexuális, zaklatás, emberkereskedelem, kizsákmányolás – szemben védve legyenek. Ezek megelőzését célzó beruházások nem várhatnak” – jelentette ki Najat Maala M'jid pénteki sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, egy globális tanulmány szerint az erre fordított költségeknek országos szinten a GDP 5 százalékát kellene kitenniük, és „a tanulmány nem veszi figyelembe a Covid-járvány következtében megnövekedett erőszakot”.
Megjegyezte, hogy Romániában számos eredmény született ezen a területen, és rámutatott, hogy a 2022–2027-es időszakra vonatkozó, a gyermekek jogainak védelmére kidolgozott országos stratégia nyilvános vitára bocsátása összhangban van a nemzetközi normákkal, és reményét fejezte ki, hogy azt „megfelelően végre fogják hajtani”.
Najat Maala M'jid szerint a közösségekben dolgozó szociális munkások tevékenysége azért fontos, mert a gyermekek elleni erőszaknak lehetnek korai jelei, amelyeket fel lehet fedezni. „Egy jól képzett szociális munkás felismeri ezeket a közvetlen vagy közvetett jeleket” – magyarázta.
Elena Tudor, a gyermekjogvédelmi és örökbefogadási hatóság elnöke elmondta, az illetékes állami intézmények célja, hogy megakadályozzák „a gyermekek családi környezettől való elszakítását”, és ennek érdekében szükség az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt jogszabály elfogadására.
„Az erőszak elfogadhatatlan, de a szociális dolgozók önmagukban nem tudnak megoldást nyújtani rá. Helyi szinten össze kell fogniuk a szociális munkásoknak, a tanároknak és az egészségügyi dolgozóknak. Vannak jogszabályok, léteznek interdiszciplináris csoportok is, de még mindig van tennivalónk. Szükség van egységes eszközökre, amelyeket minden szakember alkalmazhat. Fel kell hagynunk azzal a mentalitással, hogy a gyermekekbe való befektetést költségként lássuk; arra kell gondolnunk, hogy hosszú távon Románia jövője sokkal jobb lesz, a szociális költségek pedig alacsonyabbak lesznek idővel” – magyarázta Tudor.
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) gyermekvédelmi főtitkárságának képviselője május 17-e és 20-a között Romániában tartózkodott. Látogatása során találkozott az állami hatóságok és a civil társadalom képviselőivel, valamint romániai és ukrajnai gyermekekkel, illetve azok képviselőivel.
CSAK SAJÁT