Noha az amerikai elnök tagadja, több médiajelentés szerint kimerülőben vannak az Egyesült Államok légvédelmi és támadófegyver-készletei is. Részben ez magyarázza, hogy miért állította le Donald Trump hirtelen és különösebb csinnadratta nélkül az Irán elleni csapássorozatot, pedig Teherán nem nyitotta meg a Hormuzi-szorost, sőt szövetségesei lezárták a Vörös-tenger déli kijáratát.

Az amerikai elnök egyik nap még arról nyilatkozott újságíróknak, hogy „nagyszabású támadást” fontolgat Irán ellen, és a döntést „bármelyik percben” meghozhatja, a másik nap viszont csendben beszüntette a két hete tartó légicsapásokat, pedig Teherán nem teljesítette egyetlen követelését sem.

Mint emlékezetes, a június 17-én kötött tűzszünet azért omlott össze, mert az USA várakozásaival ellentétben Irán nem szabadította fel a Perzsa-öböl és az Arab-tenger közötti Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajkereskedelmének mintegy ötöde zajlott a háború előtt. Az amerikai légicsapásokat Irán a térségbeli amerikai támaszpontokra mért támadásokkal torolta meg, illetve újra lezárta a Hormuzi-szorost. A június közepén létrejött tűzszünet után a kőolaj világpiaci ára átmenetileg visszaesett, majd múlt héten ismét az egekbe szökött az eszkaláció hatására.

Nader Habibi iráni–amerikai közgazdász szerint ez volt az egyik fő oka annak, hogy Washington szünetet tart. A Trump‑adminisztrációra egyszerre nehezedett belföldi és szövetségesi nyomás, miközben az amerikai csapások nem tudták rákényszeríteni Iránt politikája megváltoztatására – mondta a szakértő az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak.

Más elemzők és források szerint Trump döntésének két közvetlenebb oka volt: kétheti folyamatos bombázás, illetve öthavi háború után kiapadóban vannak a légvédelmi eszközök, amelyek az amerikai támaszpontokat védik a Közel-Kelet térségében, ugyanakkor az amerikai hadvezetés szerint Iránban nem maradt releváns katonai célpont.

Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az NBC Newsnak azt mondta: a csapások szüneteltetésével az elnök „némi teret akar adni a tárgyalásoknak”. Ugyanakkor maga Donald Trump úgy fogalmazott: Irán „alkuért könyörög”. Teheráni vezetők ezt cáfolják, sőt azt is, hogy egyáltalán folynának tárgyalások Washingtonnal. Egyúttal jelezték: továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a Hormuzi-szorost, a világ legfontosabb energetikai útvonalát – vagyis az amerikai bombázás sikertelen volt.

Több forrás szerint kétheti intenzív bombázás után az amerikai elnök azért állította le a kampányt, mert a hadvezetés meggyőzte, hogy a stratégia kifulladt. A Reutersnek nyilatkozó egyik amerikai tisztviselő elmondta, hogy katonai vezetők szerint „kifogytak az értelmezhető célpontokból”. Ugyanakkor Dan Caine, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke aggodalmának adott hangot a légvédelmi rakétakészletek kimerülésével kapcsolatban – közölte a neve elhallgatását kérő forrás.

Trump elnök hétfőn teljesen másként keretezte a helyzetet. Az Axios portálnak nyilatkozva azt mondta: azért rendelt el szünetet a légitámadásokban, mert a közvetítők kérték erre. Hozzátette: „nagyon mély” tárgyalások folynak Iránnal, de „ha ez nem működik, visszatérünk a nagyon kemény katonai akciókhoz”. A kérdésre, hogy mennyi időd ad a diplomáciának, azt válaszolta: „Nem sokat. Vagy megy gyorsan, vagy egyáltalán.”

Szintén hétfőn Donald Trump riportereknek nyilatkozva derűlátónak mutatkozott az egyeztetések kimenetelét illetően, majd ismételten hangsúlyozta: Teherán kérte a tárgyalást „közvetítők révén és közvetlenül is”, „mivel nagyon keményen odavágtunk nekik”.

Az elnök egyúttal cáfolta, hogy az amerikai hadsereg készletei szűkösek lennének. „Rengeteg muníciónk van, mindenféle”. Majd némiképp ellentmondva saját magának, felrótta alig több mint egy éve leköszönt elődjének, Joe Bidennek, hogy Ukrajnába küldte az amerikai fegyverkészleteket.

A New York Times szerint Trump legutóbbi visszakozása a pénteki kabinetülés után következett be, amelyen több minisztere és tanácsadója vett részt. A zártkörű találkozó a Patriot és más légvédelmi rendszerek készleteinek csökkenésére összpontosított, miután egy héttel korábban három amerikai katona vesztette életét Jordániában egy iráni ballisztikus rakéta becsapódása következtében – közölte két névtelenséget kérő tisztviselő. (A Pentagon múlt heti közlése szerint az iráni háborúban eddig 18 amerikai katona vesztette életét, és 482 sebesült meg.) A cikk több ponton hangsúlyozza, hogy a Patriot‑készletek veszélyesen alacsonyak. Több mint 1200 darabot, a készlet több mint felét elhasználták február 28. óta, a pótlásuk pedig évekig tarthat. Egyes szakértők szerint már nem biztos, hogy egy nagyobb támadásra érkező iráni válaszcsapást az amerikai légvédelem kibírna.

A CSIS agytröszt áprilisi elemzése kimutatta, hogy a jelenlegi háború még fenntartható, de egy jövőbeli, Kínával vívott konfliktusban a készlethiány súlyos kockázatot jelentene. A hét legfontosabb támadó- és légvédelmi rakéta típusból elhasznált készletek pótlása 42-64 hónapot venne igénybe a gyártás jelenlegi üteme mellett. Az amerikai haderő egyik legfontosabb nagy hatótávolságú csapásmérő eszközéből, a tengeri indítású Tomahawk rakétából például több mint ezret lőttek ki iráni célpontokra a konfliktus első 39 napján. Ez a teljes készlet nagyjából harmada, miközben évente 79 készül. Ráadásul a térségben rendelkezésre álló csaknem összes Tomahawkot elhasználták, miközben a hajók nem tudnak újratölteni ebből a fegyvertípusból küldetés közben, a tengeren. Ez egyúttal jelzi, hogy a hadműveletek folytatásának néha „banális” fizikai korlátjai lehetnek.

A nem hivatalos tűzszünetet kihasználva Katar és Pakisztán megpróbálja visszaterelni a feleket a június közepén kötött ideiglenes megállapodáshoz, amely összeomlott a két hétig tartó csapássorozat miatt.

A jemeni húszik közben azon dolgoznak, hogy kivonják a forgalomból az ország keleti részén található olajmezőket és a Vörös-tengeri Yanbu kikötőt összekapcsoló vezetéket. Ez lehetővé tette Szaúd-Arábia számára, hogy a Hormuzi-szoros lezárása után is jóformán zavartalanul folytassa az olaj exportját. Yahya Saree, a húszik katonai szóvivője hétfőn azt mondta: dróntámadást indítottak „számos érzékeny helyszín” ellen, amelyek a nyersolajellátással és szállítással kapcsolatosak. Szaúd-Arábia ezt nem erősítette meg, viszont utólag több térségbeli ország szolidaritását fejezte ki Rijáddal a támadás miatt.