A csicsóka, a kiwano, más néven szarvas dinnye, az egyszarvú gyökér és az indiai ginszeng termesztésbe való bevezetését javasolja a Buzău megyei Zöldségtermesztési Kutató és Fejlesztő Állomás a gazdáknak, a klímaváltozás és az aszály miatt. Elena Barcanu a intézet kutatója rámutatott, az étkezési szokások változnak, „őseink, a dákok sem ettek pattogatott kukoricát”.

Az intézet egy mezőgazdasági minisztérium által lebonyolított projekt keretében keresi a megoldásokat, hogy segítsen a gazdáknak a szárazság és az aszály kivédésében. Szárazságtűrő borsó, bab és csicseriborsó fajtákat nemesítettek, ezek elviselik a hosszú csapadékmentes időszakokat, és mégis kielégítő termést hoznak.

„Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben szembe kell néznie. Az Eurostat adatai szerint a globális átlaghőmérséklet 2000 óta jelentősen emelkedett, évi 0,8 és 1,2 Celsius-fok között mozog. Európát, beleértve Romániát is, ez még súlyosabban érintette, a kontinensen ugyanebben az időszakban átlagosan 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet. Az Eurostat adatokat szolgáltat az éghajlattal kapcsolatos gazdasági veszteségekről is. Míg 1980-ban európai szinten az összes veszteség csaknem 3,5 milliárd euró volt, addig 2019-ben már meghaladta a 13 milliárd euró – vagyis közel négy évtized alatt az időjárás okozta veszteségek 3,75-szörösére nőttek. Az éghajlatváltozás hatásaira a mezőgazdaság a legérzékenyebb. Az intézet kutatói keresik a megoldásokat olyan növények termesztésére, amelyek ellenállók a szárazsággal és a biotikus tényezőkkel szemben” – részletezte a kutató.

Kiterjedt kutatásokat folytatnak, hogyan lehet bevezetni egzotikus növényfajokat a hazai tömegtermesztésbe, helyettesítve azokat a kultúrákat, melyeket károsítanak az éghajlati változások: a hosszan tartó aszály, a heves esőzések, a nappal és éjszaka közötti nagy hőmérséklet-különbségek és a kártevők.

A csicsóka e téren sikertörténetnek számít, de a kutatók szerint érdemes próbálkozni a kiwano, az egyszarvú gyökér és a ginszeng termesztésével is.

Elismerik, hogy a gazdáknak lehetnek kételyeik ezzel kapcsolatban, ám azzal érvelnek, hogy az idők során az élelmezési szokások változtak az éghajlati tényezők, a környezet változása nyomán.

„Mivel az éghajlatváltozás továbbra is hatással van a környezetre és az erőforrásokra, elengedhetetlen, hogy alkalmazkodjunk és alternatívákat keressünk az élelmezésbiztonság és a környezetvédelem biztosítása érdekében. A felsorolt növények közül sok újdonságnak számíthat, és nem illeszkedik a jelenlegi étkezési szokásokhoz, de ne feledjük, hogy őseink, a dákok nem ettek pattogatott kukoricát, puliszkát, a túrót sem paradicsommal fogyasztották. Ezért fontos tudni, hogy az étkezési szokások változhatnak, és a kutatás-fejlesztési erőfeszítéseink továbbra is fenntartható és életképes megoldásokra összpontosítanak" – mondta Elena Barcanu.