Családon belüli erőszak: sok múlik a jogszabályok lelkiismeretes alkalmazásán
Az elmúlt napokban egymást követték a megdöbbentő híradások a nők bántalmazásáról. Két fiatal nőt gyilkoltak meg brutálisan az utcán, ugyanakkor több száz nő esett áldozatául az évek óta működő román weboldalnak, ahol tudtuk és belegyezésük nélkül osztottak meg róluk készült intim felvételeket.
Az esetek kapcsán Kádár Hunor büntetőjogász, a Sapientia – EMTE jogtudományi intézetének oktatója a Maszol megkeresésére kifejtette, sok múlik azon, a hatóságok hogyan alkalmazzák a törvényeket a nők védelmében. „Hiába jó egy jogszabály, ha nem alkalmazzák lelkiismeretesen, önmagában nem ér semmit. A világon mindenütt így működik: ha, akik gyakorlatba kell ültessék, nem végzik megfelelően a feladatukat a saját kényelmük miatt, mert nem akarnak pluszmunkát, a legprofibb jogszabály sem éri el a hatását” – részletezte a büntetőjogász.
Hangsúlyozta, az általunk említett esetek teljesen más elbírálás alá esnek: az életellenes bűncselekménnyel ellentétben a fényképek készítésének, tárolásának, megosztásának lehetnek büntetőjogi vagy polgári jogi, kártérítéssel kapcsolatos vetületei.
A távoltartási végzés megszegése bűncselekmény – de ez nem mindenkit rettent el
Amikor védtelen nőket gyilkolnak meg az utcán, felmerül, hogy az állami hatóságok nem tesznek meg mindent az áldozatok védelmében, különösen ha a gyilkosságnak előzményei is voltak, az elkövető korábban fenyegette áldozatát.
Az hatalmas előrelépés, hogy már több éve a távoltartási végzést a rendőrség azonnali hatállyal kiállíthatja, akár saját lakásból is eltávolítva a bántalmazót, mutatott rá a büntetőjogász.
Tehát ha az áldozat hívja a 112-es számot, a helyszínre érkező rendőrök azonnal intézkedhetnek a védelmében. Az ideiglenes távoltartási végzést a bíróság hosszabbíthatja meg legtöbb 12 hónapra, a be nem tartása pedig bűncselekménynek minősül.
Kádár Hunor tapasztalata szerint, ennek az esetek többségében megvan a visszatartó ereje, ám ha a bántalmazó eldönti, hogy a nyílt utcán meggyilkolja a nőt, és utána magával is végez, akkor nem tántorítja el, hogy a végzés megszegésével öt év börtönt kockáztat.
Ha az elkövető nagyon elszánt, nem törődik a következményekkel, a hatóságok már nem tudják megvédeni az áldozatot, még akkor sem ha korábban a tettes fenyegetően lépett fel. Abban az esetben beszélhetünk rendőrségi mulasztásról, ha a tettes egy-két nappal, pár órával a gyilkosság előtt megfenyegette áldozatát, aki feljelentést tett, segítséget kért, és mégsem léptek. Ha napokkal, órákkal előtte nincsenek előjelek, az ilyen szörnyű tetteket szinte lehetetlen megakadályozni.
„A távoltartási végzés megszegéséért járó öt év börtönbüntetés az esetek többségében eléggé elrettentő, és visszatartja a bántalmazót, de előfordul, hogy egyszerűen nem érdeklik a következmények” – mutatott rá a büntetőjogász.
Sok múlik az intézkedő rendőrök lelkiismeretességén
Jogszabályok vannak, ám sok múlik azon, a rendőrség mennyire lelkiismeretesen alkalmazza ezeket.
Meglátása szerint a rendőrség munkáját monitorozni lehet, ha éves statisztikák készülnek arról, hogy hány bejelentés érkezett családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben, és hány távoltartási végzést rendeltek el. Ha ezek között látványosan nagy a különbség, vagyis sok bejelentés érkezett, de a rendőrség kevés végzést állított ki, akkor felvetődik, hogy hatékonyan alkalmazzák-e a törvényt. Ez esetben felelősségre lehet és kell vonni a mulasztó rendőröket, ha ez nem történik meg, a rendszer akadozva működik.
Kapcsolódó
Kádár Hunor rendkívül fontosnak tartja, hogy az intézkedő rendőr minden esetben tájékoztassa az áldozatokat, hogy kérhetnek védelmet.
„Ha a sértett hívja a 112-es számot, a rendőrök a helyszínen megállapítják a családon belüli erőszak tényét, a jogszabály szerint hivatalból kell közöljék, hogy joga van ideiglenes távoltartási végzést kérni, amit azonnal elrendelnek. Ha nem tájékoztatják, az mulasztás, nem feltételezhetik, hogy erről a jogszabályról mindenkinek van tudomása” – részletezte a büntetőjogász.
Hozzátette, több védelmi intézkedés is létezik: helyben kiállítják a távoltartási végzést, a lakásból eltávolítják a bántalmazót, elrendelhetik, hogy ötven-száz méterre nem közelítheti meg a sértettet, a lakóhelyét, a munkahelyét.
A fényképekkel bonyolult: törvényes, szabályellenes vagy bűncselekmény
Önmagában nem bűncselekmény, még csak nem is jogellenes, ha valakinél felnőtt nőkről készült fényképek vannak, ennek még polgári jogi vonatkozása sincs, hiszen az interneten számtalan nőről van fotó, ingyenes pornóoldalakhoz bárki hozzáfér, és letöltheti a tartalmakat, mutatott rá a büntetőjogász.
Fényképet az utcán, közterületen bárkiről lehet készíteni, anélkül hogy az bűncselekménynek minősülne, viszont magánterületen már nem, tehát ez helyhez kötött. Ugyanakkor, ha a személy kifejezetten jelzi, hogy nem akar szerepelni a képen, a fotót törölni kell. „Romániában, ha a szomszédot lefényképezem az utcán, az nem bűncselekmény, a szomszéd polgári jogi keresetet nyújthat be a képmáshoz való joga megsértése miatt, de büntetőjogi vonzata nincsen” – részletezte Kádár Hunor.
Valójában senkit nem szabad fényképezni a beleegyezése nélkül, de nagy különbség van, hogy mi minősül bűncselekménynek, és mi a polgári jogi vétség. A következmények teljesen másak: az egyikért börtönbüntetés jár, a másikért esetleg néhány ezer lej kártérítés, hívta fel a figyelmet a büntetőjogász.
Ha valakit otthonában a partnere a beleegyezése nélkül lefényképez, az polgárjogilag vétségnek számít, de nem bűncselekmény. Viszont teljesen más elbírálás alá esik, ha a meztelen testrészeket ábrázoló, szexuális, erotikus töltetű fotókat, videókat beleegyezés nélkül megosztják a közösségi médiában, vagy nyilvános platformokon. Ez akkor is bűncselekménynek számít minősül, ha a felvétel elkészítéséhez korábban a sértett hozzájárult. Ez alól nem kivétel az sem, ha a felek házastársi kapcsolatban vannak – néhány éve iktattak egy külön cikket a büntetőtörvénykönyvbe a magánélet megsértésére vonatkozó bűncselekményt pontosítva.
Tehát meztelen, erotikus töltetű fotók közzététele bűncselekmény, ha nincs szexuális töltete akkor polgári deliktum, a képmáshoz való jog megsértése, pontosított Kádár Hunor. Példaként említette, ha egy nőnek a mellére tetoválnak, és az erről készült fotót feltöltik az internetre, az bűncselekmény. De ha úgy fotózzák, hogy felöltözve tetoválják, vagy szépségszalonban készül a frizurája, és utólag a fényképet felteszik az internetre, például azért, hogy a szalont reklámozzák, ennek polgári jogi vonzata lehet.
A fotók közzététele ugyanakkor nem minősül zaklatásnak, hiszen a zaklatás tényállása a büntetőjogban jól körülhatárolt, és arra vonatkozik, ha valakit rendszeresen telefonon, más kommunikációs eszközön keresztül hívogatnak, üzenetet küldenek, vagy követik fizikailag utcán. „Laikus szóhasználatban minden zaklatás, ami bennünket zavar, ám ennek nincs büntetőjogi relevanciája” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Nehezített a védekezés
A fotókkal való visszaélés ellen szinte lehetetlen védekezni, szögezte le Kádár Hunor. Kifejtette, a biztos megoldás az lenne, ha nem töltünk fel magunkról semmit az internetre, hiszen ha egyetlen fénykép is fenn van, azzal már vissza lehet élni, akár úgy is, hogy a deep fake technológiával az arcunkat rámontírozzák bármire.
Kapcsolódó
Ha tudomásunkra jut a visszaélés, mindenképpen kell tenni feljelentést, ám kérdéses, hogy ilyen esetekben a nyomozás milyen sikerrel jár. Sok esetben nem tudják azonosítani a tettest, gyakran az IP-címet is elrejtik, de ha az alapján lekövetik is, hol töltötték fel a képeket, az sem garancia arra, hogy azonosítani tudják az elkövetőt.
Kádár Hunor felhívta a figyelmet, hogy a különböző helyzetek között hatalmas különbségek vannak, például ha valaki meztelen gyerekekről tárol fényképeket, az egyértelműen bűncselekmény, gyermekpornográfia, ám ha felnőtt nőkről vannak fotói a számítógépén, nem számít bűncselekménynek.
CSAK SAJÁT