Az orosz–ukrán háború kitörése tette szükségessé a MureșHub létrejöttét, és tevékenységük azóta sem vált okafogyottá. „Nemcsak az Ukrajnából érkező menekültek szorulnak segítségre” – mondta el sajtóértekezlettel egybekötött kerekasztal-beszélgetés keretében a Marosvásárhelyen működő MureșHub egyesület képviselője, Marius Dumitrescu.

A 2022 júniusában alapított MureșHub-ot, a Vöröskereszt, a Divers Egyesület, a Marosszéki Közösségi Alapítvány, a Suryam Egyesület és a Szociális Gyógyszertár hozta létre. A szervezet célja, hogy összekovácsolja a helyi közösségeket a menekültekkel, lebontva a kommunikációs akadályokat és előítéleteket.

Dumitrescu elmondta, hogy az egyesület indulásakor 20 nem kormányzati szervezet támogatta őket, de az évek során többen lemorzsolódtak. Ugyanakkor a munkájukat a marosvásárhelyi önkormányzat szociális igazgatósága (DAS), a gyermekjogvédelmi hatóság, a rendőrség és a katasztrófavédelem is segíti.

Szociális Gyógyszertár: Életmentő orvosságok

A Szociális Gyógyszertár fontosságát hangsúlyozva Dumitrescu kiemelte, hogy az ukrán menekültek esetében gyakran az jelentette a legnagyobb segítséget, ha a krónikus betegek számára biztosíthatták a szükséges gyógyszereket.

A Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség képviselője hozzátette, hogy rendszeresen jelen voltak a határátkelőknél, ahol hosszú várakozásra kényszerültek a Romániában menedékjogot kérők – köztük állapotos és krónikus betegek –, és ellátták őket gyógyszerekkel vagy egyéb szükséges eszközökkel.

„Nem minden menekültnek ruhára van szüksége”

A Vöröskereszt képviselője kiemelte: téves az a felfogás, hogy minden menekültnek ruhára van szüksége. Minden egyén más. Voltak olyan esetek, ahol például egy nő 16 gyermekkel érkezett az országba. Ebben az esetben nem az anyagi támogatás volt elsődleges, hanem a gyermekjogvédelmi hatóság segítségére volt szükség.

Zárójelben megjegyezte, hogy nemcsak ukrajnai menekültek esetében igaz ez. Példaként említette a galaci árvízkárosultakat, akik esetében felesleges háztartási eszközöket adományozni, ha a térdig érő iszap miatt a házaikba sem tudnak bemenni.

Változó költségvetés, sürgető problémák

Andrea Moraru, a Marosvásárhelyi Szociális Igazgatóság vezetője elmondta, hogy ahol az állami szervek nem tudnak segíteni, ott a civil szervezetek támogatása elengedhetetlen. Sajnos az erre szánt keret változó: 2023-ban 1 300 000 lej; 2024-ben viszont csak 670 000 lej.

Jelenleg az egyik legsürgősebben megoldandó probléma a Divers Egyesület által felkarolt Băneasa utcai hátrányos helyzetű családok lakhatásának megoldása, valamint a Maros folyó árterületén élő személyek helyzetének rendezése.

„Utóbbiakat a kilakoltatás veszélye fenyegeti, hiszen magánterületre építették barakkjaikat, és az önkormányzat legtöbb 1500 lejjel tud hozzájárulni albérleti költségeikhez” – mondta Moraru. A jelenlegi törvények szerint november 1. és március 31. között nem lehet kilakoltatni őket, de jó lenne még a hideg beállta előtt megoldást találni.

Civil projektek és együttműködés

Gál Sándor, a Marosszéki Közösségi Alapítvány vezetője elmondta, hogy szervezetük pénzadományokkal támogatja a MureșHub munkáját. A karitatív rendezvényeiken hirdetik meg az aktuális projekteket, és elindították az Adományozói Kört, amelyre várják a támogatást igénylő pályázatokat.

Dumitrescu arról is beszámolt, hogy új projektek indulnak a helyi önkormányzat támogatásával:

• Egészségügyi ellátás akadályok nélkül(Suryam Egyesület): legalább 100 hátrányos helyzetű személy számára biztosít alapvető egészségügyi ellátást;
• Egészségügyi segítség a rászorulóknak (Marosszéki Közösségi Alapítvány): a projekt célja az egészségügyi ellátás minőségének javítása;
• Közösségi partnerek: Maros megyei civil szervezetek konferenciája (Suryam Egyesület): az esemény a civil szervezetek és a hatóságok közötti együttműködést ösztönzi.

Október 1-től a MureșHub részt vesz a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) projektjében, amely az ukrán menekültek sürgősségi ellátásától a fenntartható társadalmi és gazdasági beilleszkedésre való átállást célozza. A projekt 2024 októbere és 2025 novembere között zajlik, és Maros, Hargita, Kovászna, Beszterce-Naszód, Fehér és Szeben megyéket érinti.

Beilleszkedés és munkaerőpiaci kihívások

Dumitrescu hangsúlyozta, hogy minden megyében más a helyzet. Kovászna és Hargita megyében például magyarul beszélő menekültek is letelepedtek, ami megkönnyítette az integrációjukat a munkaerőpiacon és az oktatásban.

Más megyékben azonban nyelvi korlátok nehezítik a beilleszkedést. Példaként említett egy könyvszakértőt, aki számviteli tanácsadásra és pénzügyi auditálásra lenne alkalmas, de jelenleg egy étteremben mosogat.

Pozitív példák Maros megyében

Maros megyében a helyzet kedvezőbb – mondta Dumitrescu. Négy ukrán vállalkozás működik itt,  amelyek menekülteket is foglalkoztatnak. Sikerült megoldani a gyermekek beiskolázását is, és az egyesület kilenc alkalmazottja közül heten ukrajnaiak, mivel ők tudják a legjobban, mire van szükségük a honfitársaiknak.

(Nyitókép: Mures Hub Facebook oldala)