Címervita Margittán: az RMDSZ mindenképp megőrizné a sok évszázados sárkányt

A függetlenként megválasztott polgármesternek és a helyi Nemzeti Liberális Pártnak más-más az elképzelése a Bihar megyei Margitta új címeréről, de az közös mindkét javaslatban, hogy kihagynák belőle a sárkányt, ami mintegy nyolcszáz évig szerepelt a város címerében és pecsétjében. Az RMDSZ mindenképp azt szeretné, ha a sárkány maradna a címerben. 

A probléma nem pusztán arról szól, hogy marad-e a sárkány a címerben vagy sem, hanem arról, hogy ekképp is igyekeznek átírni, vagy inkább elhallgatni a város magyar történelmét, véli Demián Zsolt alpolgármester, a Margitta körzeti RMDSZ elnöke. A polgármester és a liberális párt által javasolt változatban ugyanis már semmi sem emlékeztet arra, hogy az Árpád-kori település címerében és pecsétjében mintegy nyolcszáz éven át szerepelt a sárkány, amely összekapcsolja a várost névadójával, Szent Margittal is.

Nem létező sűrű erdőségeket is megjelenítenének

Valamennyi címervariánsban szerepel az ötágú bástya, amely a megyei jogú város ragját jelképezi, középen a szürke elválasztó sáv a Berettyó folyót szimbolizálja, valamint a termálvizet megjelenítő szökőkút. A PNL által javasolt első verzió a „legszegényesebb”, ebben csak egy margaréta szerepel még, a helyi románság ugyanis a virágnévből eredezteti a település elnevezését.

A függetlenként, de a PNL támogatásával megválasztott polgármester által javasolt címertervezetbe ezek mellé bekerült a tölgyfa is, amely „a város körüli sűrű erdőseket” jeleníti meg, ez a második variáns. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy Margitta körül sok minden van, de aki járt már arrafelé, láthatta, hogy erdők alig-alig akadnak.

Az előterjesztett három címerváltozat

Az RMDSZ a tölgyfa helyett a halat markoló sárkányt képzeli el Margitta címerében, utalva ezzel arra a nyolcszáz éves múltra, amire minden margittai büszke lehet, valamint arra a jelképre, amelyet a város évszázadokig használt a címerében és a pecsétjében – magyarázza Demián Zsolt.

Az alpolgármester elmondta, a polgármesteri hivatal törvényes kötelességének tett eleget akkor, amikor közvitára bocsátotta a három javaslatot, amelyeket ide kattintva lehet megtekinteni, és szavazni rájuk. Felvetésünkre, hogy a közvita nem egyenértékű a közönségszavazással, Demian Zsolt közölte, a polgármester saját hatáskörben döntött arról, hogy ilyen formában kéri ki a helybéliek véleményét.

Nem ez az első ilyen eset, amikor a polgármester a hivatal internetes oldalán közönségszavazással igyekszik eldönteni egy kérdést. Az előző közönségszavazás arról szólt, hogy milyen kisebb területrendezési beruházásokat végezzenek el, de azon az online szavazáson mindössze hétszázan vettek részt. Ezzel szemben a címert érintő kérdésre bő másfél hét alatt már több mint háromezren válaszoltak – magyarázta az alpolgármester.

Félretájékoztat és hangulatot kelt a polgármester

Szerinte érezhető, hogy itt nem pusztán a város címeréről van szó, hanem arról, hogy így is igyekeznek megváltoztatni és elhallgatni a város múltját. Demián Zsolt szerint a politikai és etnikai indíttatást az is bizonyítja, hogy milyen leírás került a címertervezetek alá. A harmadik, RMDSZ által javasolt címerhez azt írták, hogy a sárkány „az osztrák–magyar időkben” használatos pecsétet jelképezi.

Ez így nyilvánvalóan hamis állítás, mondja Margitta alpolgármestere, de ugyanakkor arra jó, hogy a helyi román többségi társadalomban olyan érzést keltsen, amit „mégsem hagyhatnak” a románok. Az alpolgármester szerint az lett volna a korrekt, ha leírják, hogy a sárkány már a település első urainak, a Lackfiaknak a pecsétjében is szerepelt a 14. században, majd az 17. században megjelent a város címerében is. „Tehát a sárkány már akkor benne volt a címerünkben, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia még egy távoli gondolat sem lehetett” – fogalmazott az elöljáró.

Demián Zsolt margittai alpolgármester, a körzeti RMDSZ elnöke | Fotó: Bihar megyei RMDSZ

A címertípusokra még bő két hétig lehet szavazni a város internetes oldalán, ahol semmi kitétel sincs arról, hogy ki vehet részt a voksoláson, nem kötötték ki azt sem, hogy csak a helybéliek adhatják le szavazatukat. A polgármester és az RMDSZ címerjavaslata pénteken délelőtt fej-fej mellett állt, négy szavazattal a sárkányos változat vezetett. Demián Zsolt a Maszolnak elmondta az is, a Bihar megyei román sajtó már beszállt a címervitába, és ez meg is látszott a szavazáson, mert hirtelen nagymértékben megugrott a leadott szavazatok száma – mivelhogy tulajdonképpen bárki bárhonnan megnyomhatja a gombot.

Ha nem a margaréta, akkor melyik Szent Margit a város névadója?

Demián Zsolt rendelkezésünkre bocsátotta Zatoschil-Ballai Zsuzsa margittai történelemtanár által írt összefoglalót a város nevének eredetéről. Ebből megtudható, hogy egy 1358-ból való feljegyzés egyes értelmezései szerint Margitta a Szent Margit tiszteletére emelt templomról kapta a nevét. A feljegyzés szerint 1358. február 24-én Kerekegyházi Lackfi Miklós búcsúért folyamodott a pápához a birtokában levő templomok számára, és ezt kéri egyebek mellett „beate Margarete de Margitha” egyházának is.

Ekkor tehát a templom védőszentje Szent Margit. De melyik Szent Margit lehet az, hiszen többet is ismerünk. A templom védőszentje lehetett akár Skóciai Szent Margit, aki Szent István király unokája volt, 1261-ben avatták szentté. Egy másik – és sokkal ismertebb – Árpádházi Szent Margit IV. Béla magyar király lánya, aki szülei akaratából apáca lett, és sok jót cselekedett. 1276-ban boldoggá, majd 1943-ban szentté avatták.

Egy 1370-ben keltezett, Nagy Lajos által kiadott dokumentum szerint Margitta védőszentje „beatae Margaretae Virginis et Martyris”, vagyis Szent Margit szűz vértanú. Ezzel a jelzővel Antiochiai Szent Margitot illetik. Antiochiai Szent Margit 289-304 között élt, tehát akár róla is elnevezhették Margittát. Egyik attribútuma a sárkány, ez a motívum visszaköszön Margitta későbbi pecsétjein is, illetve a Lackfi család címerében is sárkány található.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?