Összetartozunk, még akkor is ha külön felekezetekben dicsérjük Istent - köszöntötte a hozzávetőleg 500 fős hallgatóságot Ft. Péter Arthur római katolikus főesperes a Bözödújfalusi-tóból kimagasló Összetartozás templomának felszentelése és a 30 évvel ezelőtt elárasztott település egykori lakóinak és azok hozzátartozóinak éves találkozója alkalmával. 

A főesperes kijelentette: Bözödújfalu a kommunizmus érzéketlen brutalitásának a szimbóluma. A falurombolók, a település egykori lakóit elüldözők, nevüket feliratták a gyalázat könyvébe. A történelem immáron örökre a szégyenletesek között fogja őket emlegetni. A dicsőség könyvébe iratták nevüket azok, akik a mai napot, az évekkel ezelőtti szellemi, lelki összefogásukkal elkezdték megszervezni. 

 

 

 

 

 

View this post on Instagram

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A post shared by Maszol (@maszol_official)

A rendezvényen a hazaérkező bözödújfalusiak, rokonok, hozzátartozók, ismerősök töltötték meg a teret és hallgatták meg előbb az egyházi majd a világi méltóságok beszédeit. A háttérben mindvégig a tóból kimagasló tornyot csodálhatták.

A szertartást Molnár Levente operaénekes előadása tette még méltóságteljesebbé. 

A közadakozásból épített létesítmény felső szintjén egy üvegből készült tetőszerkezet áll, ahonnan rálátni az egykori falut maga alá temető tóra.

Kapcsolódó

Erdély legjei – Bözödújfalu, az elárasztott falu

A víztározót tévesen emlegetik bözödiként, mert az az egykori Bözödújfalu helyén áll. Bár a víztározó képe lenyűgöző, az onnan kényszerrel elköltözött falubeliek számára fájdalmas és máig felfoghatatlan.

Erdély legjei Bözödújfalu víztározó Maros megye

Az Összetartozás temploma akkor tölti be hivatását, ha a tiszta hitet hirdetik benne. XVI. Benedek pápa tanítja az egyik írásában, a templom az a hely, ahol az Isten és az ember találkozik – mondta a katolikus főesperes. Hozzátette, a papoknak és lelkészek feladata van abban, hogy a templomaikban a Jóistennel találkát szervezzenek.

Aki toronyiránt megy, annak célja van – mondta beszédében id. Szombatfalvi József, ny. unitárius esperes

Ha valaki toronyiránt megy, az hazamegy, otthona felé tart. Nem az a fontos, hogy ki hova tartozik, hanem a toronyiránti indulás és a hazaérkezés. Ahol legalább este együtt van a család, a szomszédok, a barátok a kályha körül. Békés idilli kép, csak úgy gomolyog körülötte a szeretet. Ennek a kályhának a tüzét oltották ki - mondta az esperes. Ezt vették el tőlünk értelmetlen, buta erőszakkal és erre emlékezünk mi élő közösségként már 34 éve – tette hozzá.

Ez a templomtorony itt a tó közepében olyan mint egy felemelt ujj - mutatott rá Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke.  

Isten ujja ez a torony, és mindazok, akik erre járnak, erre a figyelmeztetésre kell odafigyeljenek, hogy Isten akar valamit mondani számukra. Ebben a faluban hat felekezet öt temploma volt, ma pedig látunk egy tornyot, itt ülve kísértetisesen eszembe jutott, hogy ez a jövendő. Valamikor itt öt templomot építettek, különböző módon próbálták elképzelni az épületüket, mára már ez az egy is elegendő lehet - mondta a püspök.    

A jövő kulcsa az emlékezés. Aki elfelejti, hogy honnan jön, az soha nem tudja megmondani, hogy hová tart - mondta beszédében Kelemen Hunor RMDSZ elnök.

Karnyújtásnyira van a múlt, emberöltőnyire tőlünk, de még sem a megbocsátás sem a feledés ideje nem jött el. Ismerve az emberi természetet, a megbocsátás ideje el fog jönni, ám a felejtéssé nem jöhet el, mert ez azt jelentené, hogy nincs már aki erre a közösségre emlékezzen, vagy talán ami ennél is rosszabb, nem akar emlékezni: feladta, elfelejtette gyökereit - jelentette ki a szövetségi elnök. Emlékeztetett, a rombolás a kommunizmus idején kezdődött, de a rendszerváltás után fejeződött be, már nem lehetett megállítani. A falu népét elköltöztették, a gát megépült, a víz gyűlt lassan a gát mögött betemetve nemzedékek otthonát, álmait, reményeit. Éppen idén 30 éve annak, hogy Bözödújfalu víz alá került, de a falu pusztulása nem csak erről szól. Bözödújfalu története az egész erdélyi magyarság sorsára is figyelmeztet. Ha nem küzdünk a közös jövőnkért, ha nem vagyunk képesek harcolni azért ami a miénk, az másnak nem fontos és akkor összeomlunk, mint a vízmosta templom tornya. A ma felavatott Összetartozás templomáért sokaknak jár a köszönet, de elsősorban a közösségnek, amely nem hagyta, hogy eltöröljék a múltját - hangsúlyozta beszédében Kelemen Hunor.  

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ideiglenes ügyvivője, Beke Mihály András szerint Bözödújfalu példa a kiállásra, amikor túlélők és leszármazottaik évente találkoznak és emlékeznek, de azon is dolgoznak, hogy az egykori falu ne csak emlék maradjon, hanem kézzel fogható valóság legyen. 

Nekünk itt és most az az egyetlen feladatunk, amit 1925-ben Kós Károly hagyott ránk örökségül: "az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak". Ehhez pedig az elődök hitére van szükségünk. Bármi történjen is, érdemes itt élni, el tudjuk képzelni a magunk és unokáink számára az értelmes jövőt. Mint mondta, bízik abban, hogy a ma felszentelt torony, ennek nem csak egy jelképes állomása lesz. 

Tiszteletbeli bözödújfalusiként szólt az egybegyűltekhez Erdőszentgyörgy leköszönő polgármestere, Csibi Attila

Közölte, visszaadni nem tudjuk azt, amit a kommunista falurombolás elvett tőlük, nem lesz itt sosem egy új Bözödújfalu, de vannak ma már felelős vezetőink. Emlékeztetett, 2012-ben választották meg őt Erdőszentgyörgy polgármesterének és akkor lett a nemlétező Bözödújfalu polgármestere is. A falu egykori lakói és hozzátartozóik minden év augusztus első szombatján találkoztak, Sükösd Árpád és Szombatfalvi József vezetésével égve tartották azt a pislákoló reményt, hogy Bözödújfalu minél később merüljön feledésbe. 2014-ben elkezdték felmérni a régi római katolikus templomnak az állapotát, remélve, hogy meg tudják menteni. A templom azonban mindössze két héttel ezután összeomlott és eltűnt a víz ölelésében - emlékezett vissza a településvezető. Még abban az évben megalakult a Bözödújfaluért Egyesület, ami aztán közadakozásból és helyi, megyei önkormányzati segítséggel megépítette az augusztus 3-án, szombaton felavatott Összetartozás templomát.

Az egybegyűltek végül a kopjafafaluba vonultak, úgynevezett családlátogatásra, itt ugyanis minden háznak, iskolának, templomnak emlékét egy-egy kopjafa őrzi. Itt találkoztak egymással és beszélgettek, idézték fel emlékeiket a hazajárók.