A romániai fellebbviteli bíróságok szerint a Bolojan-kormány törvénye gyakorlatilag megszünteti a bírák nyugdíját, ezért Románia mind a 16 ítélőtáblája közös felhívásban fordult az államfőhöz, amelyben azt állítják: a Bolojan-kormány által kezdeményezett, az alkotmánybíróságon három hónap után átment törvény valójában felszámolja a bírák szolgálati nyugdíját. A bíróságok arra kérik Nicușor Dan államfőt, hogy küldje vissza a jogszabályt a parlamentnek újratárgyalásra.

A bírák szerint a törvény nyílt diszkrimináció, mivel a magisztrátusokat hátrányosan kezeli más, hasonló vagy akár magasabb jövedelmű közalkalmazotti és magas rangú tisztségviselői csoportokhoz képest – részletezi a Hotnews hírportál.

„Az elnök szerepe nem pusztán formális”

Az államfőnek címzett memorandumban a 15 ítélőtábla és a katonai fellebbviteli bíróság hangsúlyozza: az elnök szerepe a törvény kihirdetésekor nem csupán jelképes, hanem alkotmányos felhatalmazása van arra, hogy megvizsgálja a jogszabály társadalmi, gazdasági és politikai megalapozottságát is.

A dokumentum szerint a jelenlegi formában elfogadott jogszabály visszalépést jelenthet a jogállamiság védelmében, és sértheti az igazságszolgáltatás függetlenségét is. A bíróságok az Európai Unió Bíróságának állandó gyakorlatára hivatkozva hangsúlyozzák: minden olyan jogszabály, amely a bírák anyagi és szolgálati feltételeit érinti – beleértve a nyugdíjrendszert –, hatással lehet a függetlenségükre, így uniós jogi relevanciával bír.

Többféle nyugdíjrendszer, súlyos különbségekkel

Az ítélőtáblák szerint az új szabályozás párhuzamos nyugdíjrendszereket hoz létre a magisztrátusok számára, jelentős eltérésekkel: a 2023-as törvény előtt nyugdíjba vonultak, a törvény hatálybalépése után nyugdíjba menők, valamint a jövőbeni nyugdíjas bírák és ügyészek között.

A bíróságok úgy látják, a jogszabály kiszámíthatatlan, és ténylegesen a szolgálati nyugdíj megszüntetésével egyenértékű, különösen annak fényében, hogy a jelenleg aktív bírák és ügyészek több mint 45 százalékánál a nyugdíjkorhatár nem fokozatosan, hanem egy lépésben 65 évre ugrik.

„A bírák a legszigorúbb korlátozások alatt dolgoznak”

A memorandumban az is szerepel, hogy a bírák és ügyészek Európában is az egyik legszigorúbb összeférhetetlenségi és tiltási rendszernek vannak alávetve. Gyakorlatilag nincs lehetőségük mellékjövedelemre, leszámítva az egyetemi oktatást vagy a szakmai képzésekben való részvételt, amelyek nem jelentenek jelentős bevételt.

Az ítélőtáblák szerint a magisztrátusok diszkriminációt szenvednek el, mivel a szolgálati nyugdíj megszüntetése vagy drasztikus csökkentése nem jár együtt semmilyen arányos kompenzációval, miközben pályafutásuk során – legalább 35 éven át – nem szerezhetnek kiegészítő jövedelmet.

Külön kifogásolják a jelentős és indokolatlan különbséget a magisztrátusok és az alkotmánybírák nyugdíjrendszere között. Míg az alkotmánybírák legfeljebb kilencéves mandátummal is rendkívül kedvező nyugdíjra jogosultak, addig a hivatásos bírák és ügyészek hosszú évtizedeken át szigorú korlátozások mellett dolgoznak, és a nyugdíjuk az új törvény hatására tovább csökkenne.

„Súlyos következményekkel járhat az igazságszolgáltatásra”

A fellebbviteli bíróságok szerint az új jogszabály komoly működési zavarokat okozhat az igazságszolgáltatásban. A nyugdíjkorhatár ismételt emelése és a szolgálati nyugdíj eltörlése felgyorsíthatja az elvándorlást a rendszerből, miközben a bírói pálya egyre kevésbé lesz vonzó a fiatal jogászok számára.

A dokumentum emlékeztet arra is, hogy Romániában már most súlyos magisztrátushiány van, az ügyek száma pedig az európai átlag négyszerese. A problémákat a bíróságok szerint régóta jelzik, de azokat a törvényhozó és végrehajtó hatalom figyelmen kívül hagyta.

„Mindez akár az igazságszolgáltatás rendszerszintű összeomlásához is vezethet” – figyelmeztetnek a bírák, hozzátéve: a szolgálati nyugdíj eltörlése üres ígéretté teszi a bírói függetlenség garanciáját.

Mit tartalmaz a nyugdíjtörvény?

A törvény elfogadásáért Ilie Bolojan miniszterelnök kormánya másodszor is felelősséget vállalt december 2-án, miután az első változatot az alkotmánybíróság elutasította. A módosított jogszabály február 18-án, öt halasztás után kapott zöld utat.

Az új szabályok szerint: a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz, szemben a jelenlegi 80 százalékos bruttó alapú számítással; a nyugdíjkorhatár évente egy évvel emelkedik, míg 2042-re eléri a 65 évet; 35 év szolgálati idővel továbbra is lehetséges a korai nyugdíjazás, de 65 év alatt évi 2 százalékos levonás jár a nyugdíjból a törvényes korhatár eléréséig.