Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint az év első kilenc hónapjában 4200 állami kórházban kezelt betegtől követeltek pénzt az orvosok vagy az ápolók. Az esetek valós száma vélhetően jóval nagyobb.

Zs. élete utolsó másfél évének körülbelül a negyedét az egyik erdélyi kórház onkológiai részlegén töltötte, ahova havi rendszerességgel be kellett vonulnia. Minden egyes alkalommal kezelőorvosának a zsebébe csúsztatott egy borítékot, benne néhány 100 lejes bankjeggyel. A szóban forgó orvos soha nem célzott rá, hogy elvárná ezt, azonban a felajánlott pénzt mindig szemrebbenés nélkül elfogadta, annak ellenére, hogy tudatában lehetett: a jövedelme legalább ötszöröse betege nyugdíjának. Ettől eltekintve az orvos szakmailag és emberileg is kifogástalanul bánt páciensével, lényegében eleget tett a munkaköri leírásából és a hippokrátészi esküből fakadó kötelezettségeinek.

Ugyanaz a beteg a kórházi részleg egy másik orvosának is szeretett volna hálapénzt juttatni, azonban ő minden próbálkozást következetesen visszautasított, bizonyosan több emberi jóérzés szorult bele, mint kollégájába.

Ingyenes egészségügyi szolgáltatásokért pénzt kérni bűncselekménynek számít, azonban az önkéntesen felajánlott hálapénz elfogadása is etikai vétség – hangsúlyozta Opris Zsolt, a Kovászna Megyei Orvosi Kamara elnöke. „Nem tudok olyan hálapénzzel kapcsolatos esetről, amelyet jelentettek volna a rendőrségen az utóbbi időszakban” – mondta a Maszolnak, hozzátéve, hogy a kamarához sem érkeztek bejelentések.

Az orvostársadalomban a hálapénz, amit Magyarországon paraszolvenciaként is emlegetnek, tabutémának számít, s nem léteznek hivatalos adatok arról, hogy mennyire elterjedt. Ugyanakkor valószínűleg kevés olyan erdélyi magyar van, aki a családjában, baráti vagy ismeretségi körében ne hallott volna ilyen konkrét esetekről, ne ismerne olyan beteget, aki adott, illetve, akitől kértek „figyelmességet”.

Hálapénzben az élen járunk

A Transparency International 2020-as Global Corruption Barometer című tanulmánya szerint az Európai Unióban nálunk a leginkább elterjedt a hálapénz gyakorlata, a romániai megkérdezettek 22 százaléka nyilatkozta, hogy adott feketepénzt egészségügyi kádereknek. A második helyre Bulgária került 19 százalékkal. Az egyik legnagyobb görög lap, a Kathimerini megrendelésére készített nemzetközi tanulmány hasonló eredményre jutott, a romániai alanyok 18 százaléka mondta, hogy adott hálapénzt. Az európai átlag 4 százalék körülire jött ki.

Az Egészségügyi Minisztérium adatai szintén azt mutatják, hogy a paraszolvencia él és virágzik. A Páciens Visszajelzési Mechanizmus nevű program keretében a romániai kórházakba beutalt betegektől SMS-ben vagy online kérdőív formájában érdeklődnek a hatóságok az egészségügyi ellátással kapcsolatos tapasztalataikról. Ennek egyik kérdése arra vonatkozik, hogy kértek-e tőlük pénzt orvosok vagy ápolók.

Kapcsolódó

„A vérünkben van”, hogy hálapénzt adunk az orvosnak

Az informális fizetések problémáját még nem oldották meg egyes kórházakban, nyilatkozta szerdán Sorina Pintea egészségügyi miniszter.

egészségügy hálapénz

A Ziarul Financiar által összesített adatok szerint az év első hét hónapjában háromezernél több igen válasz érkezett. A korrupció augusztusban sem volt szabadságon, akkor, a szaktárca honlapján elérhető adatok alapján, 502 páciens adott igenlő választ, míg szeptemberben 694 betegtől kért pénzt az egészségügyi személyzet valamely tagja. Vélhetően a kórházi korrupciós esetek valódi száma magasabb volt, mint ahogy azt a felmérés mutatja, ráadásul arról nem kérdezik a betegeket, hogy jószántukból adtak-e pénzt orvosoknak, nővéreknek. Kilenc hónap alatt tehát minimum 4200 betegből próbáltak pénzt kisajtolni korrupt orvosok, biztos, hogy az esetek túlnyomó többségében sikerrel.

Hargita megyében az elmúlt két évben nem történt hálapénz kérése vagy elfogadása miatti bejelentés – mondta Bíró László, az orvosi kamara elnöke, sőt állítása szerint amióta a kamaránál tevékenykedik, egyszer sem találkozott ilyen helyzettel. Tudomása szerint jelenleg Hargita megyében az ügyészségen sem foglalkoznak hálapénzzel kapcsolatos üggyel. A Bíró László által elmondottak azt támasztják alá, hogy az orvosi korrupciós eseteknek csupán a töredéke kerül napvilágra. Valószínű, hogy Hargita megyében a kikényszerített vagy csak elfogadott hálapénz tekintetében a helyzet sokkal jobb az országos átlagnál, azonban feltételezni, hogy éveken át egyetlen ilyen eset sem történik, megmosolyogtató naivitás.

Szinte biztos, hogy a legtöbb megyei orvosi kamara egyetlen paraszolvenciás ügyről sem tud, vagy nem akar tudni, mivel ha csak az esetek 10 százaléka napvilágra kerülne, akkor a sajtó naponta több vádemelésről számolhatna be. Gyanítható, hogy a „megvámolt” betegek zöme azért nem fordul a bűnüldöző szervekhez, mert nem látja értelmét, ami részben érthető is.

A korrupció mint baleset

A romániai bíróságok gyakran vérlázítóan elnézőek a korrupt orvosokkal szemben, amint azt jól példázza a Prahova megyei Lucian Jianu esete. A nyomozó hatóság szerint az orvos 185 esetben kért és kapott csúszópénzt azért, hogy különböző személyeket betegnyugdíjhoz juttasson. Jianut, aki 16 év alatt öt házat építtetett 4,7 millió lej értékben, 2020-ban felfüggesztett börtönbüntetésre és 90 nap közmunkára ítélték.

A betegeitől rendszeresen pénzt követelő Taninre Deniz Dumitrache tulceai orvos szintén felfüggesztettet kapott. A bíróság azzal indokolta az enyhe ítéletet, hogy a doktornő „beismerte tettét, és megértette annak súlyát. Ezek a körülmények azt bizonyítják, hogy a bűncselekmény elkövetése a vádlott részéről egy baleset volt, a törvénysértő viselkedés megismétlődésének a veszélye pedig nagyon alacsony”. Borítékolható, hogy Dumitrache doktornő, ha valaha páciense lesz az ítéletet meghozó bíró, nem fog hálapénzt kérni tőle.

Bár a nélkülöző orvos az elmúlt évtizedekben is ritka volt, mint a fehér holló, divat volt a munkájukkal járó felelősséghez mérten kicsi fizetéssel mentegetni a betegeiket megsarcoló korrupt egészségügyi szakembereket. Jelenleg ez az érvelés elvesztette minden létjogosultságát, ugyanis pár év alatt többszörösére nőtt az orvosok bére. A kórházak kötelesek nyilvánosságra hozni dolgozóik fizetéseit, azonban az elsöprő többségük ennek nem tesz eleget. Az egyik magyarlakta erdélyi megyeszékhely kórházának a honlapján azonban szerepelnek a részlegvezető orvosok jövedelmei, melyek nem csekély összegek. A legkevesebbet kereső munkatársak 2021-es éves nettó bére 140 ezer lej körül van, ami közel havi 12 ezer lejt jelent, körülbelül 2400 eurót. A többség 160–170 ezret vitt haza tavaly, vagyis havi 14 ezer lej körüli összeget. Vannak azonban ennél is jobban kereső kollégák az intézményben, akiknek az éves jövedelme 200 és 295 ezer lej között volt, havi szinten tehát 17–24 ezer lejt tett ki. Idén tovább nőtt az orvosok keresete, január 1-jétől 25 százalékkal emelték az alapfizetéseket.

2019-ben az Egészségügyi Minisztérium azt tervezte, hogy betegeknek álcázott ellenőrökkel próbálja majd lebuktatni a korrupt vagy etikátlan orvosokat. Az akció eredményéről utóbb nem sokat közöltek, azonban biztos, hogy a legnagyobb elrettentő erővel az bírna, ha néhány, a betegeiből pénzt kivasaló orvos oda kerülne, ahová való: a rács mögé.