Hasznos és lehetőleg akkreditált képzések szervezése a célja a Nagyváradon létrehozott Országos Magyar Pedagógus-továbbképző Központnak. A nulláról elindulást követően hosszú ideig tartott az intézmény megtöltése élettel és a szakmai programok elindítása, amelyekről a frissen kinevezett igazgató, Bántó Norbert és elődje, Demeter Emőke Csilla mesélt a Maszol megkeresésére.

Március elejétől Dr. Bántó Norbert személyében új vezetője van a Nagyváradon létrehozott Országos Magyar Pedagógus-továbbképző Központnak. Az intézményt korábban vezető Demeter Emőke Csilla is maradt a szaktestület tagja, módszertanos magyar szakos pedagógusként segíti továbbra is a központ munkáját. Ebből pedig van elég, hiszen a 2019-es megalakulást követően „mindent a nulláról kellett kezdeni”, mind a szaktestület összeállítását, mind pedig a továbbképző-központ szakmai programjainak a megtervezését, akkreditálását és lebonyolítását.

Dr. Bántó Norbert elmondta, sok segítséget kap elődjétől és tulajdonképpen együtt, csapatban viszik tovább ezt a projektet, amit jó pár évvel ezelőtt álmodott meg az RMDSZ. „Az intézmény úgy lett létrehozva a tanügyminisztérium által, hogy saját forrásokat is generáljon, így hát a szaktárcától csak részfinanszírozást kapunk. Persze, ez a nagyobbik rész, és ehhez kell hozzátennünk a saját bevételeinket, amik egyelőre kétfelől származhatnak: a képzésekből, amiket emiatt nem tudunk ingyenesen megszervezni, viszont igyekszünk a díjakat a lehető legalacsonyabban tartani, hogy ezek ne kerüljenek sokba a pedagógusoknak, míg a másik jövedelemforrás lehet a pályázatokból származó támogatás, azonban ehhez több idő kell, a pályázati kiírásokat azonosítani, a dokumentációt el kell készíteni, és ha nyertes a projekt, majd csak ezután lehet számítani úgymond újabb bevételre”, tudtuk meg.

„Jelenleg egyébként nem nagyon vannak nyitva olyan források, amelyeket meg lehetne pályázni, de közép- vagy hosszú távon mindenképpen ez a terv. Azért is került ez a központ Nagyváradra, hogy lehetőség legyen határ menti együttműködésekre magyarországi egyetemekkel, továbbképző központokkal nagyobb volumenű pályázatok lebonyolítása érdekében” – magyarázta az igazgató.

Székelyföldön a pedagógusoknak több lehetőségük van anyanyelvű képzésekhez hozzáférni, mert a meglévő pedagógusházak erre alkalmas infrastruktúrával rendelkeznek, és megvannak már a jól bejáratott programjaik és szakembereik – tette hozzá Demeter Emőke Csilla, a nagyváradi központ életre keltését koordináló vezető. Bihar megyében azonban, ahol viszonylag sokan vannak a magyar pedagógusok, a tanítók házában mindössze egyetlen magyar alkalmazott van, ezért tőle nem is várható el, hogy kielégítse a pedagógustársadalom szakmai elvárásait.

Bántó Norbert szerint az Országos Magyar Pedagógus-továbbképző Központ fő célja a kreditpontos képzések szervezése, ám ezeknek a megtervezése, minisztériumi jóváhagyatása sok időbe telik. Az igazgató hozzátette, a központ módszertanos alkalmazottjainak részvételével és külsős szakértők bevonásával egyaránt terveznek továbbképzéseket, hogy minél több szakágban tudják ezeket megszervezni. Mind a Bihar megyeieknek, mind a környező megyékben dolgozó, illetve a szórványban szolgálatot teljesítő pedagógusok számára fontos, hogy magas színvonalú anyanyelvi képzést biztosítsanak, ugyanakkor mivel országos intézményről van szó, ugyanúgy próbálják majd kiszolgálni a székelyföldi oktatók igényeit is. „Ez úgy volt kitalálva, hogy a Partiumban és a szórványban kiegészítse és bővítse a székelyföldi lehetőségeket” – összegezte Bántó Norbert.

A jelenlegi helyzetben a képzéseiket online tervezik, és eredetileg is az volt alapvető koncepciójuk, hogy nem Nagyváradra utaztatják a pedagógusokat az ország minden részéből, hanem a központ munkatársai utaznak el a képzés helyszínére ki, hogy minél közelebb az érdeklődő csoportokhoz. Bántó Norbert elmondta, a jelenlegi járványhelyzetben nincs is más lehetőségük, mint áttelepülni az online térbe és alkalmazkodni a világháló nyújtotta lehetőségekhez. „Két típusú onine képzést tervezünk, az egyik a folyamatos online jelenlétet igénylő, úgynevezett webinárium típusú képzés, a másik típus pedig a videotréning lesz, ami azt jelenti, hogy a képzők előadását rögzítjük és ezt bármikor elérhetővé teszik a részvevőknek, havonta egyszer pedig megtartanánk egy webináriumot, hogy a felmerülő kérdésekre válaszokat kaphassanak a pedagógusok” – magyarázta az igazgató.

Jelenleg négy módszertanos kollégával működik a pedagógus-továbbképző központ, továbbá egy könyvtáros és az adminisztratív személyzet működteti az intézményt. Igény volna a bővítésre, mert ahhoz, hogy minél több szakterületet le tudjanak fedni, minél szélesebb körű képzési lehetőségeket biztosítsanak, ahhoz sokkal több szakemberre volna szükség, hangsúlyozta az igazgató. Bántó Norbert szerint ugyanakkor nem könnyű megfelelő munkatársakat találni, ugyanis a tanítói pálya jelenleg anyagilag vonzóbb, ezért elég nehéz „átcsábítani” a megfelelő képesítésű és képességű szakembereket.

Demeter Emőke Csilla tudatta, éppen a napokban küldik el a minisztériumba jóváhagyásra azt a képzésanyagot, amely magyar nyelven foglalkozik az online oktatás kihívásaival. A szakember tudatta, a távoktatás hatékonyságának növelése digitális eszközökkel című programot húsz kreditpontos, nyolcvan órás képzésre tervezték. A Maszol kérdésére elhangzott, ahhoz, hogy egy képzést elismerjenek és kreditpontok járjanak érte, több munkatárs összehangolt, több hónapon át tartó szakmai munkája szükséges. „A képzés tananyagának a fejlesztése, a kompetenciáknak, a céloknak a körvonalazása, ennek mentén a szakirodalom végigvétele, a gyakorlati rész kidolgozása, tehát ilyen anyagnak az összeállítása több munkatársnak a több hónapos munkáját veszi igénybe” – nyomatékosította Demeter Emőke Csilla. Hozzátette, ha az egész szakanyag, a két-háromezer oldalas adminisztratív csomag elkészül, benyújtják az akkreditációs bizottsághoz, amely általában két-három hónapon belül válaszol arra, hogy megfelel-e vagy még változtatásokat igényelnek azért, hogy engedélyezzék.

Azt, hogy éppen milyen témakörben vagy tudományágban állítanak össze képzési anyagot, befolyásolja a központ szakmai lehetősége, továbbá az az igényfelmérés is, amelyet szeptemberben készítettek el erdélyi magyar pedagógusok bevonásával. A központ vezetői szerint ezt évente meg fogják ismételni, ugyanis számukra is fontos, hogy valós igényekre válaszoljon a munkájuk.

Bántó Norbert megjegyezte, hogy szeptemberben, amikor a tanárok, tanítók kitöltötték a kérdőívet, még optimisták voltak a járványügyi helyzettel kapcsolatban, azt gondolták, hogy a nagy bezárás, az online oktatás teljes mértékben már nem fog visszatérni, mert nem ezek a témák jöttek ki az első helyen, hanem pont azok, amelyek egyébként problémái a rendszernek, például a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása a közoktatásba, hogy melyek azok a módszerek, amelyek ebben segítenek, míg a másik fő téma a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek lemaradásának a leküzdése, illetve hogy miképpen küzdhető le oktatás által ez az otthonról hozott hátrányos helyzet. Demeter Emőke Csilla hozzátette, a tanárok általában szakspecifikus képzéseket igényelnek, tehát azt, hogy az illető tantárgyából melyek azok a módszerek, eljárások, amelyek a megváltozott igényeket ki tudják elégíteni, illetve nagy igény van a kiégés elleni képzésekre, amely korunk és a pedagógusok egyik legnagyobb problémája.

Bántó Norbert igazgató elmondta, a járványhelyzetre való tekintettel főleg a hivatalos internetes oldalukat, illetve Facebook-oldalukat ajánlják az érdeklődő pedagógusok figyelmébe, illetve az online megkeresés lehetőségét. Elektronikus formában közzétesznek minden rendelkezésre álló információt, és itt az újdonságokról is értesülhetnek az érdeklődők.