Alapvetően változnak meg az Európai Unión belüli munkavállalás szociális feltételei. A Strasbourgban nagy többséggel elfogadott rendelet több százezer külföldön szerencsét próbáló romániait is érint: a jövőben sokkal kevesebb lesz az adminisztratív útvesztő, miközben az uniós hatóságok keményebben lépnek fel a fantomcégekkel és a feketemunkával szemben. 

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén nagy többséggel, 511 szavazattal – 87 ellenében és 61 tartózkodás mellett – fogadta el azt a régóta várt rendeletmódosítást, amely végre egységesíti és átláthatóbbá teszi az uniós szociális biztonsági rendszerek összehangolását.

A lépés időszerűsége megkérdőjelezhetetlen, hiszen jelenleg is mintegy tizenhatmillió európai polgár él vagy dolgozik a hazájától eltérő tagállamban. Közéjük tartozik az a több százezer romániai munkavállaló is, akiknek a mindennapjait eddig gyakran nehezítették meg a jogszabályi értelmezési viták, a bürokratikus útvesztők és a tagállamok közötti hatásköri konfliktusok.

Az új uniós keretrendszer pontosan ezeket a szürke zónákat számolja fel, miközben a hatóságok szorosabb együttműködésével határozottan fellép a kizárólag adóelkerülésre és szociális visszaélésekre alapított, úgynevezett postafiókcégek ellen.

Hosszabb ideig tartható munkanélküli segély és egyértelműbb családi juttatások

A leginkább kézzelfogható változás a munkanélküli ellátásokat érinti, amelyek folyósítása a jövőben sokkal rugalmasabbá és életszerűbbé válik. Ha valaki egy másik tagállamban elveszíti az állását, de úgy dönt, hogy hazatér vagy egy harmadik országban próbál elhelyezkedni, az eddigi három hónap helyett már fél évig jogosult marad a korábbi munkahelye szerinti állam munkanélküli segélyére, sőt, ez az időszak a nemzeti jogszabályok függvényében akár a jogosultság teljes lejártáig is meghosszabbítható.

Szintén tisztázódik az ingázók és a határ menti munkavállalók helyzete, esetükben ugyanis a segélyt immár egyértelműen az a tagállam fizeti, ahol megszakítás nélkül legalább huszonkét hetet dolgoztak. Ennél is átfogóbb újítás, hogy a jogszabály most először ad európai szintű, egységes definíciót a tartós ápolás és gondozás fogalmára, ami nemcsak a rászorulóknak, hanem a gondozóknak is sokkal nagyobb jogbiztonságot garantál a jövőben.

A reform ezzel párhuzamosan a családtámogatási rendszereket is logikusabb alapokra helyezi, élesen elválasztva egymástól a gyermekgondozás miatti jövedelemkiesést pótló juttatásokat és az egyéb családi pótlékokat. A döntéshozók célja ezzel az, hogy a szülők egyenlőbb arányban vegyék ki a részüket a gyereknevelésből, és senkit ne érjen anyagi hátrány, ha több időt szeretne a családjával tölteni. Gabriela Firea európai parlamenti képviselő az elfogadott csomag kapcsán rámutatott: a diaszpórában dolgozó romániaiak számára ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a gyerekek után járó juttatásokat akkor is a munkavégzés helye szerinti állam folyósítja, ha a kicsik közben otthon, a nagyszülőkkel élnek Romániában.

A jogosultságok bővítése mellett az unió komolyan szigorítja a kiküldetések szabályait a visszaélések, a társadalombiztosítási turizmus és a feketemunka kiszűrése érdekében. Bár a munkavállalók továbbra is legfeljebb huszonnégy hónapig maradhatnak a hazai szociális rendszerben biztosítva egy másik országban történő munkavégzés során, ehhez ezentúl feketén-fehéren bizonyítaniuk kell, hogy a külföldi utat megelőzően legalább három hónapig már az anyaország társadalombiztosítási rendszeréhez tartoztak, és nem csupán egy másik, onnan hazatérő dolgozót helyettesítenek.

A trükközések visszaszorítására a munkáltatóknak kötelező lesz előzetesen értesíteniük a fogadó állam hatóságait a munka megkezdéséről; és bár a legfeljebb háromnapos üzleti utak ez alól kivételt képeznek, a sokakat foglalkoztató és gyakran visszaélésekkel terhelt építőiparra ez az engedmény egyáltalán nem vonatkozik.

Az új szabályozás – amely az Európai Unió Tanácsának formális jóváhagyása után lép majd hatályba – végre egyértelmű helyzetet teremt azok számára is, akik párhuzamosan több tagországban dolgoznak: esetükben a jövőben olyan objektív szempontok döntik el a járulékfizetés helyét, mint a cég valós döntéshozatali központja, a közgyűlések helyszíne vagy a bevételek túlnyomó részének származási helye.