Az Európai Parlament képviselője felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottságot ért amerikai kritikák mögött az Egyesült Államok belpolitikai szempontjai is meghúzódnak, ám az is valós probléma, hogy Romániában továbbra sem tisztázott a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítésének háttere.

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő úgy látja: a digitális szabályozás körüli vita a transzatlanti kapcsolatok egyik tartós feszültségpontja, amelyben a manipuláció valós veszélye, a szabadságjogok védelme és a nagy digitális cégek üzleti érdeke egyszerre van jelen.

Mint megírtuk, súlyos vádakat fogalmazott meg az Európai Bizottsággal szemben az Egyesült Államok Kongresszusának bizottsági munkajelentése, amely szerint az Európai Unió végrehajtó testülete több tagállam – köztük Románia – nemzeti választásaiba is beavatkozhatott, elsősorban a közösségi médiában zajló tartalomszabályozáson keresztül. Az Európai Bizottság határozottan visszautasította a Washingtonból érkező állításokat.

„Globális cenzúrakampányról” beszél az amerikai bizottság

Az ügy kapcsán Vincze Loránt európai parlamenti képviselő a Maszol megkeresésére elmondta: az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága egy kétrészes jelentéssorozatban vizsgálta az Európai Bizottság tevékenységét, a dokumentum „globális cenzúrakampányról” értekezik.

Mint hangsúlyozta, az első jelentés már tavaly júliusban elkészült, a második pedig idén februárban, amelyhez kongresszusi meghallgatás is kapcsolódik.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Amerikai kongresszusi jelentés: Az EB beavatkozhatott a romániai választásokba – „Abszurd és megalapozatlan vádak”

Súlyos vádakat fogalmaz meg az Európai Bizottsággal szemben az Egyesült Államok Kongresszusának egyik bizottsági munkajelentése.

vád washingtoni kongresszus jelentés elnökválasztás 2024 érvénytelen Európai Bizottság

Vincze Loránt kifejtette, az, hogy a tavaly júliusi után újabb amerikai meghallgatásra került sor, azt jelzi: a transzatlanti párbeszéd egyik tartós feszültségpontja továbbra is a technológiai óriáscégek szabályozása. Az amerikai megközelítés inkább üzleti logikát követ, még akkor is, ha ez a szabadságjogok rovására megy, míg Európában nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi és biztonsági kockázatok kezelése.

A képviselő szerint mindezt tágabb összefüggésben kell értelmezni, hiszen ezzel párhuzamosan Romániában is készült egy jelentés: a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság dokumentuma a dezinformáció és a hibrid fenyegetések valós veszélyeire hívta fel a figyelmet. „Ezek nem egymástól elszigetelt történetek” – fogalmazott Vincze Loránt.

Élő vita a szabadság és az online biztonság között

Az RMDSZ politikusa rámutatott: az Európai Unióban az audiovizuális és digitális szolgáltatások szabályozása nem lezárt folyamat, hanem egy élő, demokratikus vita része, amely az online biztonság és az alapvető szabadságjogok közötti egyensúlyról szól. Ugyanakkor óvatosságra intett az amerikai jelentés értelmezésével kapcsolatban, mivel az szerinte gyakran az amerikai belpolitikai csatározások prizmáján keresztül tekint az európai szabályozásra.

Ugyanakkor óvatosságra intett az amerikai jelentés értelmezésével kapcsolatban, mivel az szerinte gyakran az amerikai belpolitikai csatározások prizmáján keresztül tekint az európai szabályozásra, és alábecsüli a félretájékoztatás romboló hatását az európai társadalmakban.

A képviselő szerint az amerikai kritika középpontjában elsősorban a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály áll, amelyet az Egyesült Államokban sokan „globális cenzúrának” és jogtalan hatáskiterjesztésnek tartanak. Az amerikai értelmezés szerint az Európai Bizottság azzal, hogy a nagy technológiai cégeket – például az X-et vagy a Metát – globális szinten is az európai moderációs szabályok alkalmazására kényszeríti, az amerikai szólásszabadságot is korlátozza.

Vincze Loránt elmondta: az amerikai fél azzal is vádolja az Európai Uniót, hogy visszaél nehezen meghatározható fogalmakkal, mint a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd vagy fegyverkezés. Ezek valóban nehezen objektivizálható kategóriák, az amerikai kritikák szerint pedig fennáll a veszélye annak, hogy politikailag kényelmetlen tartalmakat – akár humort és szatírát is – elhallgattatnak. Emellett ideológiai elfogultságot is felróttak Brüsszelnek, különösen a konzervatív álláspontokkal szemben, olyan témákban, mint a migráció, a környezetvédelem, a COVID-járvány vagy az LMBTQ-kérdés.

A jelentésben az amerikai fél pénzügyi megfélemlítésként értelmezi azokat a bírságokat is, amelyek a platformok globális bevételének akár hat százalékát is elérhetik, ha nem felelnek meg az uniós tartalomszabályozási előírásoknak.

A képviselő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában egyre gyakrabban merül fel a névtelenség korlátozásának kérdése a közösségi médiában. Mint mondta, ma bárki következmények nélkül állíthat bármit álprofilok mögé bújva, miközben a nyilvánosság nagyrésze áttevődött a digitális térbe. „Ezzel a jelenséggel valamit kezdeni kell” – hangsúlyozta.

Románia az amerikai esettanulmányban

Ebben az összefüggésben került elő Románia esete is. A képviselő felidézte: a román parlamenti jelentés egyértelműen megállapította, hogy létezett külföldi beavatkozás, és hogy a közösségi médiát manipulatív célokra használják nem elméleti kérdés, hanem napi biztonsági kihívás.

Ugyanakkor Vincze Loránt arra is rámutatott, hogy a romániai elnökválasztás érvénytelenítését nem követte kellő magyarázat. A mai napig nem készült el az ígért részletes jelentés, amelyet Nicușor Dan államfő január végére helyezett kilátásba. „Ebben a zavaros helyzetben könnyű halászni” – fogalmazott.

Az amerikai jelentés Romániát többször konkrét példaként említi, különösen Călin Georgescu ügyét. Az amerikai értelmezés szerint az Európai Bizottság nyomást gyakorolt a TikTokra, hogy korlátozza a populista jelölt tartalmait, nem bizonyított orosz beavatkozásra hivatkozva.

A kongresszusi jelentés szerint a TikTok belső dokumentumai cáfolták a SRI azon állítását, miszerint egy 25 ezer fiókból álló bot-hálózat működött volna, és az elnökválasztás érvénytelenítése az amerikai olvasatban „az Európai Bizottság által vezényelt cenzúra győzelmeként” jelenik meg.

Tények nélkül nincs tisztázás

Vincze Loránt hangsúlyozta: a valóságot csak tényekkel lehet tisztázni. Mint mondta, a közösségi médiában nap mint nap tapasztalható a manipuláció, az összeesküvés-elméletek és a különböző narratívák felerősítése, ami jelentősen hozzájárul a negatív közhangulathoz.

„Lehet a zenét normális hangerőn hallgatni, de ha maximumra tekerjük, elvész a lényeg, csak a zaj marad és egész egyszerűen a hangerő fájdalmas tud lenni. Ezt teszi a közösségi média, meglévő egyéni vagy társadalmi sérelmeket felerősít, nagyít, dinamikusan tovább terjeszt, amivel az eredeti szándék elvész, társadalmilag pedig károssá válik a torzított erős hang” – fogalmazott.

Szerinte a helyzet csak akkor rendeződhet, ha nyilvánosságra kerülnek olyan hiteles adatok a romániai elnökválasztás érvénytelenítéséről, amelyek tényszerűen bizonyítják, mi történt. „A manipulációnak csak a tényekkel lehet elejét venni” – hangsúlyozta.

Oldani kell a feszültségeket a transzatlanti kapcsolatokban

Vincze Loránt végül úgy vélte: javítani kell az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti politikai kapcsolatokat, mivel a digitális szabályozás kérdése tartós törésvonallá vált. Jelenleg mindkét fél olyan narratívába merevedett bele, amely nem kínál kiutat.

Ugyanakkor a politikus azt is elismerte, hogy Brüsszel álláspontjával kapcsolatban is vannak jogos kritikák: egyes ideológiai alapon működő civil szervezetek kampányai, valamint a nehezen objektivizálható digitális szabályozás valóban problémát jelentenek.

„Ez azonban globális kihívás: nem tudjuk még megfelelően kezelni a digitális világot és a mesterséges intelligenciát – a dolgok egyszerűen megtörténnek velünk, miközben alig értjük és nehezen tudjuk alakítani” – zárta gondolatait Vincze Loránt.