A világon először Erdélyben, Tordán iktatták törvénybe a lelkiismeret és a vallásgyakorlás szabadságát 1568-ban, arra a meggyőződésre alapozva, hogy a hit Isten ajándéka. A jeles esemény 455 évfordulóján megtelt a tordai unitárius templom ünneplőkkel.

Az ünnep az önmagunkhoz való visszatérés lehetősége

Szószéki szolgálata közben Lőrinczi Lajos, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, csehétfalvi unitárius lelkész kiemelte: Tordán 1568-ban a vallásszabadság törvényével „az ember istenhitűségét adták vissza, azt a bizodalmat, hogy az ember alapjában véve jó, hogy ajándékba kapta Istentől a méltóságot és a felelősséget”.

Az ajándékba kapott értő és érző lelkünk képessé tesz bennünket arra, hogy felfogjuk Isten akaratát, és ennek megfelelően cselekedjünk, a teológusok ezt nevezik Isten országa építésének, fejtegette a lelkipásztor. Kiemelte: ha „az ő szeretetét éljük bele” ebbe a világba, akkor egyre szebb lesz, olyan, mint amilyennek Jézus megálmodta.

Isten elleni támadás, bűn az, ha egyik ember a másiknak a hitét, a lelkiismeretét kényszeríteni próbálja, mint ahogy tették évszázadokon át, aki mást hitt, azt üldözték és megölték, ennek vetett véget a 455 évvel ezelőtt a tordai országgyűlési határozat, emlékeztetett Lőrinczi Lajos.

A tiszteletes kiemelte: ma a fejlett világ törvényei teljes vallásszabadságról beszélnek, de „a valóság mégis akadozik”, ugyanis emberek százezreit üldözik a vallása, hite miatt. „Az emberiség ma sem nőtt fel teljesen oda, ahol 455 évvel ezelőtt Torda volt”, jelentette ki, hozzátéve: „mert hiába az ünnepek felemelkedő Tordája, ha a hétköznapokban a megaláztatások kalitkájában élünk”.

Az eszme, a hit nem engedi az embert újra rabságba süllyedni. Mi is sóvárogva várjuk, hogy megszülessen a béke és boldogabb napokat éljünk, de ez nem lesz magától értetődő, csak „ha az evangéliumot tesszük mércének és az Isten adta szabadságot felelősséggel éljük meg, ha nem leszünk egymás farkasai, ha nem eltorzítjuk, hanem segítjük egymásban megszületni az istenképű embert”.

Lőrinczi Lajos prédikációja végén hangsúlyozta: „A vallásszabadság a különbözőségek elfogadását jelenti, a különbségek pedig nem szétválasztanak, hanem gazdagabbá tesznek bennünket, ez Erdély nagy tanúsága.”

Testvérei vagyunk egymásnak

Józsa István Lajos, a Tordai Unitárius Egyházközség lelkipásztora házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket. Tartozzunk bármely felekezethez, azt kell felismernünk, hogy mindannyian a keresztények nagy családjához tartozunk és testvérei vagyunk egymásnak, éppen ezért minden év január 13-a „egy nagy családi találkozó, amikor számba vehetjük, kik maradtunk még, akiknek fontos a hittestvéri szeretet”. Mint elmondta, ez semmivel sem helyettesíthető, éppen ezért „kötelességünk ezt megőrizni, és soha nem szabad bennünket megosszon, köztünk viszályt szítson, hanem egymás mellé kell állítson és meg kell tanítania minket az egymás melletti kiállásra és egymás megsegítésére”.

Grezsa Csaba, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezetője hangsúlyozta, 1568. január 13. az európai történelem és a magyar közösség nagy napja, annak az emléke, hogy mi, magyarok először a világon kihirdettük a hit szabadságát itt, Erdélyben. „A szabadság ünnepe a mai, a vallásban való szabadságé, nem pedig a vallástól való szabadságé”, hangsúlyozta a főkonzul. Szerinte az elmélkedés ezúttal is kétirányú kell legyen, hiszen nem emlékezhetünk úgy a 455 évvel ezelőtti tordai országgyűlés határozatára, hogy nem idézzük fel az akkori európai viszonyokat.

Az, hogy 2023-ban Tordán magyarul beszélhetünk és magyarul ünnepelhetünk, azért kiemelten fontos, mert „a közösség meg tudta őrizni hídfőállásait”, és ebben kiemelt szerepe van az egyházaknak. Grezsa Csaba szerint tehát van mit ünnepelni, hiszen a tordai küldöttek, az unitárius közösség és az egyházak olyan szellemi teljesítményt hoztak létre, amely méltó arra, hogy ez előtt évről évre fejet hajtsunk.

Mindannyiunk ünnepe

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, a ma embere ebben az „összekuszálódott valóságban” is keresi az utat, Istent és sokszor önmagát is. Az ünnepnap kapcsán kiemelte: „Erdély, Torda ajándékozta a világnak az istenkeresés útját”, és hogy ez nemcsak az unitáriusok ünnepe, hiszen 2018 óta, amikor a magyar parlament ellenszavazat nélkül a vallásszabadság emléknapjává nyilvánította, mindannyiunk ünnepe ez a mai nap.

Mi volt a titka, mi volt az a csoda, amely létrehozta a hihetetlen tordai megvalósítást 455 évvel ezelőtt, és amelyhez a jelen alig tud felfejlődni? Mi lehetett a titka annak, hogy elődeink ilyen szellemi emelkedettséggel a semmiből tudtak ilyen eredményt teremteni, hogy létre tudták hozni azokat az új vallásokat, amelyek a reformáció által létrejöttek és ennek a határozatnak köszönhetően kiteljesedtek? – tette fel a kérdéseket az unitárius püspök. Kovács István szerint egymás elfogadásának parancsa, a vallásszabadság törvénye adja meg erre a választ: a hit, amelyet elfogadtak Isten ajándékának.

A Tordán megtartott templomi emlékünnepség nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével ért véget, ezután a gyülekezet a vallásszabadság emlékművéhez vonult, ahol Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka mondott ünnepi beszédet, legvégül pedig a megemlékezők sorra elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál.