A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett rangos találkozón számos hazai és magyarországi szakember vett részt. A program közgyűlést, előadásokat, műhelymunkákat, könyvbemutatót és kulturális műsort tartalmazott.

A január 30. és 31. között tartott rendezvényen Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szeben és Szilágy megye, valamint Bukarest képviseltette magát. A tanácskozásra rendszerint meghívják az összes megyei és körzeti RMPSZ-elnököt, valamint a szórványmegyék tanfelügyelőit és igazgatóit, így történt idén is.

Az RMPSZ 2016 óta szervez kerekasztal-beszélgetést a szórványvidékek és kisrégiók oktatásügyi kérdéseinek, speciális problémáinak, valamint azok megoldáskeresésének témakörében. Idén Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban szervezte meg hagyományos eseményét a közoktatás szórványrégiójában érintett szakhatóságok, szakmai-civil szervezetek és támogatók képviseletével.

Az első programpont a Fehér megyei RMPSZ-szervezet éves közgyűlése volt, amelyet a Bethlen Gábor Kollégium Apafi termében tartottak. A napirendi pontok között elsőként Szabó Csilla Erzsébet, Fehér megyei RMPSZ-elnök tevékenységi- és pénzügyi beszámolója, illetve a küldöttgyűlés megyei küldöttjeinek nevesítése szerepelt.

A küldöttgyűlésen jelen volt Maruzsa Zoltán, a magyar kormány államtitkára, aki személyesen adta át a pedagógusigazolványt tíz Fehér megyei pedagógusnak.

A közgyűlésen köszöntő beszédek hangzottak el. Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök üdvözölte a régi-új felállasú megyei elnökséget, és kiemelte azt, hogy a folyamatos leterheltség mellett a Bethlen Gábor Kollégium ezt a rendezvényt is bevállalta. Rávilágított két fontos eseményre, a pedagógusszolgálati emlékérem átadására és a pedagógusigazolvány kiterjesztésére Erdély-szerte, legvégül pedig az idén 35. jubielumi évét betöltő szövetség szerepére reflektált.

Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár rámutatott: a külhoni magyar pedagógusok számára kiállított igazolvány nem csupán a Kárpát-medencei magyar oktatást hozza közelebb, hanem a különböző kedvezmények által is segíti a pedagógusok munkáját. A pedagógusigazolvány eredetileg 2023-ban jött létre a magyarországi pedagógus státusztörvény módosítása által, ehhez a folyamathoz kapcsolódtak a külhoni magyarok is 2025-ben. Az államtitkár arra is kitért, hogy az igénylések száma 3000 fölött jár, a gyártás pedig 1500 fölött tart és megemlítette azon helyeket, szolgáltatásokat, ahol használni lehet a kártyát.

Lőrincz Helga, Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő köszöntötte a 35 éves szövetséget, és megköszönte, hogy ennyi éven keresztül a minőségi magyar oktatást képviselték. Továbbá rávilágított: Fehér megyében minden intézmény jelen van és egyenrangú. Minden magyar intézmény fontos és a fejlődés jegyében minden adott, hogy a lehető legminőségibb oktatásban részesüljön mindenki. A tanfelügyelő szerint az anyaországi és erdélyi pedagógusoknak közös feladata van és továbbra is tenni kell az oktatásért.

Könyvbemutató a lélekről, a pedagógiáról

Idén, rendhagyó módon, a közgyűlést szakmai program követte: Vass Vilmos főiskolai tanár, habilitált egyetemi docens, magyar-történelem-pedagógia végzettségű egyetemi professzor A pedagógia lelke. Történetek a tanítás világából című kötetét mutatták be, első alkalommal Erdélyben.

A szerzővel Ferencz-Salamon Alpár, az RMPSZ általános alelnöke beszélgetett, aki kiemelte: Vass Vilmos 43 évnyi tapasztalattal rendelkezik, a köz- és felsőoktatásban, rendszeresen tart előadásokat külföldi egyetemeken, kétszáznál több írása jelent meg.

„Amikor megtudtam, hogy megjelent Vass Vilmos kötete, a címe rögtön megszólított. A pedagógia lelke az én pedagógiai lelkemet szólította meg, s gondolkodás nélkül előrendeléssel fordultam a Tea Kiadóhoz. Rövidesen egy dedikált példányt adott át a gyorsposta, amelyet a téli vakációban el is kezdtem olvasni. Nem szokványos olvasmány. Magával ragadó, egyszerre szól a pedagógia nagyszerűségéről és nagyjairól, és egy elhivatott tanár mindennapi pedagógiai utazásairól, kalandjairól. Észrevétlenül teszi lehetővé a szerző pedagógiai történeteiből való részesedést, és a magad kalandjainak felidézését, egyszerre hat az olvasó pedagógiai lelkére az emlékezés nosztalgikus varázsával és az önreflexióra való invitálással. Fejezeteit nem tudod vagy nem akarod egyszerre s csak egyszer elolvasni, hanem azok végére érkezve kívánod azoknak újra- és újraolvasását, hogy a szerzővel együtt újra és újra útra kelhess, ápolva ezáltal is a pedagógia lelkét" – mondta Ferencz-Salamon Alpár.

Vass Vilmos, akit sokan ismernek lebilincselő előadásmódjáról, finom humoráról és szórakoztató stílusáról, ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. Hitelesen és szerethetően szólt hallgatóságához, hangsúlyozva: nem hisz az érzelemmentes pedagógiában, ezt a gondolatot pedig sok élettörténettel támasztotta alá. Inspiratív előadásmódját humorral fűszerezte, így elragadó előadói stílusa osztatlan sikert aratott a hallgatóság körében. Olyan történetekkel ajándékozta meg a közönséget, amelyek egyszerre nevettettek és mélyen megérintettek, hiszen egy ízig-vérig pedagógus mesélt pedagógusokról, pedagógiáról, életről. A bemutatót követően hosszú sor alakult ki, sokan szerettek volna egy dedikált példányt magukkal vinni, hiszen az ilyen történetek nemcsak olvasnivalók, hanem emlékek is.

A szorvány nem magányos létforma

Szombaton szakmai program és műhelymunka várt a résztvevőkre. A rendezvényért Halász Ferenc partiumi régiós alelnök felelt, aki a moderátor szerepét is felvállalta, a műhelymunkákat pedig idén is Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatónője dolgozta ki. Elsőként köszöntők hangzottak el.

Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, az RMPSZ közép-erdélyi régióért felelős alelnöke, kiemelte: a szórványban tanító pedagógusok számára sokat jelent, hogy két oktatási államtitkár, a magyarországi és a romániai, jelen van a találkozón, illetve több oktatási személyiség fordult meg a rendezvényen, mert ez bátorítóan hat mindenki számára.

Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, rámutatott: ha kimondjuk azt a szót, hogy szórvány, általában „elkomorulnak az arcok, mert ez az eleve elrendelt elmúlást jelenti a legtöbb ember számára”. A pedagógusok viszont jól tudják, hogy ez nem így van, mert „a szórvány nem magányos létforma, hanem kapcsolat”, amelyet az egymás iránti felelősség jellemez. „Míg sokan csak beszélni szeretnek a szórványról, sokféle kontextusban, addig a benne élők tettekkel beszélnek” – mondta az elnök, hozzátéve: a kerekasztal-megbeszélés célja is ezzel hozható összefüggésbe. A pedagógusok kitartást sugallnak egymásnak és tenni akarást visznek magukkal. „A szórvány koncentrált erő”, az egy iskolában pedig benne van a teljes magyar közösség akarata.

Kallós Zoltán oktatási államtitkár rámutatott: nehéz időszakot élt át a romániai oktatás az elmúlt esztendőben, de reménységre adhat okot az, hogy most olyan törvényes keret van, ami a kisebbségi iskolákat sok esetben pozitívan megkülönbözteti. „Nem adtunk fel egyetlen szórvány megyében működő osztályt sem” – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: az ő gyerekei is szórványban járnak iskolába, ahol „áldásos munka zajlik”.

Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke egy Márai Sándor-idézettel kezdte köszöntőjét: „Minden tudás annyit ér, amennyit saját közösséged javára tudsz fordítani”, majd kifejtette: azokban a megyékben, ahol csak egy magyar oktatási intézmény van, ott már oktatási stratégiáról beszélünk, amelynek célja, hogy megmaradjon a közösség.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, magyarországi oktatási ombudsman, a 400 évvel ezelőtt született Apáczai Csere Jánost idézte: „Nincs hasznosabb mesterség az életben, mint a tanítás és a tanulás”. Egy személyes történettel példázta, hogy tettekkel is lehet tenni a szórványért. A református siketmisszió segítségével, amelyet egy enyedi származású lelkész, Járay Lóránd működtet, kapcsolatba került Asszonynépével és beiratkozott a gyülekezetbe. „Ez egy fogyó gyülekezet, nemsokára eltűnnek a reformátusok, de a magyarok is Asszonynépéről… Tudjuk, hogy fogyunk, de ha teszünk róla, lehet, lelassíthatjuk vagy leállíthatjuk ezt a folyamatot. Ne engedjük, hogy egyszer csak bezárjon egy templom, vagy a gyülekezet elfogyjon!” – figyelmeztetett az ombudsman.

A köszöntők után két vetítettképes előadás következett.

Elsőként Vass Vilmos A tanulás és a kreativitás reneszánsza címen azt fejtegette, miként születnek újjá és nyernek új értelmezést a tanulásban és a kreativitásban a „régi dolgok”. A reneszánsz épp arról szól, hogy ne fogadjunk el minden gyors megoldást – ezek közé tartoznak például a mesterséges intelligencia által nyújtott információk is – mert a mesterek sem gyorsan, sem könnyen alkottak. Ezzel szemben a gyorsfogyasztói társadalomra a gyors, felületes tanulás és felületes gondolkodás jellemző.

Vass Vilmos bemutatta az általa kreált kognitív háromszöget, amelynek sarkait a tanulás, a kreativitás és a gondolkodás alkotják, és mindháromra reflektált. Az előadó olyan fogalmakat járt körül, mint a narratív elme, a teremtő képzelet és megemlített néhány olyan tényezőt, amelyek napjainkban is működnek és lehetővé teszik az összefüggések megértését. Ezek közé tartozik például a beszélgetés, az olvasás, a kíváncsiság, de a minimális frusztráció és a kételkedés is. Hasonlóképp, a tanulásban/tanításban szükség van az akaraterőre és az életerőre is, másként nem lehet véghezvinni „a nagy ötleteket”, de ugyanúgy nem hiányozhat a bizalom sem, amely nagyon gyakran a közösség részéről érkezik és visszajelző szerepe van.

Szőcs Ildikó igazgató Sziget a szórványban címmel mutatta be a rendezvénynek otthont adó intézményt, a Bethlen Gábor Kollégiumot, illetve Fehér megye magyar oktatási intézményeinek általános helyzetét. A vetítettképes prezentációból megtudtuk: a nagyenyedi alma materben a gyereklétszám az elmúlt években stabilizálódott, nem fogy, hanem enyhén nő, ami „bizalomra adhat okot. Én épp erre figyelek, és nem arra, hogy az 1990-es évekhez képest felére apadt a létszám. Én a kisebbségi lét örömeit élem meg” – hangsúlyozta az igazgatónő.

A programot kulturális műsor színezte. Fellépett a Bethlen Gábor Kollégium citerazenekara (felkészítő: Szabó Zsombor zenetanár) és a Vágá Band Zenekar által kísért Miriszló Gyöngye néptánccsoport, amelyik palatkai táncokat adott elő (vezető: Szabó Csilla Erzsébet óvónő).

Új célokat is megfogalmaztak

A csoportokban zajló műhelymunkák témái a tanintézmény-vezetők és az oktatási rendszer kihívásai, illetve a szakmai hálózatok szerepe a kisebbségi magyar oktatásban voltak. A foglalkozások vezetője, Erdei Ildikó, a zárszóban összegezte a megbeszélések tartalmát.

Az iskolaigazgatók felvetették, hogy támogatni kellene a vezetőképzés mindenféle formáját, mentorhálózatot létrehozni és támogatni azokat a pedagógusokat, akik vállalják az igazgatóságot, ami nem mindig hálás feladat. Egy másik célkitűzés egy pedagógusbörze létrehozása lenne az RMPSZ weboldalán, amelyet az egyetemekkel való kapcsolattartás révén tudnának sikeresen működtetni. Végül felvetődött, hogy érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a Sapientia jogászaival, a tanácskérés/tanácsadás megvalósulásáért.

A tanfelügyelők megbeszélésén elhangzott: 2025. november 8-án zajlott egy országos szintű találkozó Bukarestben, de az ott felvetett problémák azóta sem oldódtak meg, ráadásul azóta tanügyminiszter sincs. Ezzel szemben számítani lehet a szakmai hálózatokra, ezek most, a tankönyvírás folyamatában tudják igazán megmutatni erejüket.

A tanácskozás állófogadással és borkóstolóval ért véget.

A rendezvényről szerzett benyomásairól Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsmant kérdeztük, aki a Maszolnak elmondta, nem először tesz eleget az RMPSZ meghívásának. Számos olyan rendezvényen volt a barátai között, amikor az RMPSZ az őket érintő legfontosabb dolgokról tanácskozott, és számára attól különleges a nagyenyedi összejövetel, hogy a szórványvidékek kisiskoláiról, akár vegyes iskoláiról lehet beszélni.

Kiemelte, az intézményvezetők, a tanfelügyelők, tanfelügyelő-helyettesek, szakemberek tudnak találkozni, megnézik, hogy a mostani különleges, kicsit változó román közoktatási helyzetben mi az, amivel egymást tudják segíteni, melyek azok a mutatók, melyek azok a trendek, vagy melyek azok a demográfiai helyzetek, amelyek akár új kihívásokat is támasztanak az iskolák elé.

„Mindig különleges hallgatni azt, hogy a szórványra nem úgy tekintünk, mint ami valami gondot jelent, vagy mint borús helyzet, hanem egy csomó mindent lehet tanulni a szórványtól, például a többség-kisebbség együttlétének különböző megoldásait, amelyeket nem lehet megkerülni. Azt látni, hogy a piciny intézmények milyen hihetetlen erőfeszítést tesznek, hogy a magyar gyerekeket magyar anyanyelvre, magyar irodalomra, a magyar történelemre, a magyar néptáncra, a magyar zenére tanítsák. És az ilyen együttműködések, az ilyen találkozók pont a jó megoldásokat, a lehetséges követendő példákat tudják elénk tárni, és lehetőség nyílik arra, hogy erről beszéljünk. (…) Nálam nagyobb tisztelőjét annak a munkának, ami itt zajlik a környéken, nem fognak találni!” – vallotta Aáry-Tamás Lajos.