Szilágy azon megyék közé tartozik, ahol az etnikai együttélés jó irányban haladt minden szempontból, nagyrészt feszültségmentesen az utóbbi időben. Néhány hete azonban Krasznát sorozatos támadás éri a szélsőséges eszméket valló nacionalisták részéről. Először a községháza, majd a helyi óvoda feliratát támadták, jelenleg a megye néhány magyar elöljáróját vádolják diszkriminációval, sőt névtelen leveleket írogatnak és terjesztenek. A szilágykrasznai iskola az egyik legjobb a megyében, minőségi oktatás zajlik mind az óvodában, mind az iskolában, és az infrastruktúra is kitűnő, mert új, modern épületekbe járhatnak a gyermekek.

Seres Dénes Szilágy megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke elmondta, mondvacsinált hazugságokkal próbálnak egyesek feszültséget kelteni a megyében, ahol a többség–kisebbség viszony nagyon jó irányban haladt. „A konkrét eset kapcsán elmondható, az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy az oktatási infrastruktúrát fejlesszük, és ilyen értelemben Kraszna élenjáró, hiszen nemrég adtunk át egy nyolc csoporttal működő óvodát, néhány éve pedig az egyház építtetett óvodát. Kraszna népes közösség, és ami a névtelen levélben szerepel, valótlan, mert minden krasznai községben lévő gyermeknek van lehetősége óvodába járni, attól függetlenül, hogy milyen etnikumú vagy milyen nyelvet beszél. Ami a bölcsődét illeti, tudni kell, hogy Krasznán egyelőre nincs bölcsőde, tehát nyilvánvaló, hogy nem lehet beiratkozni egy olyan tanintézménybe, ami nem is létezik” – nyilatkozta a képviselő.

Ami a község településeit illeti, Rátonban és Hosszaszón felújítják az iskolaépületeket, hogy minden faluban működhessen elemi iskola és óvoda. Bár minden Kraszna melletti községben van óvoda, néhány szülő mégis ide járatná gyermekét, de ez csak a lehetőségekhez mérten valósítható meg, ugyanis elsőbbséget élveznek a helyiek. „Nem tehetik meg azt, hogy más községből befogadják a gyermekeket, és a helybélieket nem. Mivel mindenhol van óvoda, a gyermekek szempontjából jobb, ha nem ingáznak, és otthon tanulhatnak, saját községükben” – fogalmazott a képviselő.

A lecsméri, szilágyballai és a többi iskolák, óvodák esetében a képviselő kiemelte, Márkaszék községben az egyedüli magyar falu Lecsmér, és mivel 4–5 gyermekkel óvodát lehet működtetni, a szülők kérésére igényelték ezt. „Mi nem törvénytelenül kértük és kérjük az iskoláink és óvodáink működését, a törvényes keretek között kérjük és követeljük, így elértük, hogy legyen magyar oktatás a településen”, fogalmazott Lecsmér esetében Seres Dénes.

Ami az óvoda feliratát illeti, kezdetben csak románul volt kiírva az elnevezés, és mivel nem volt már hely csak felül, ezért oda került a magyar felirat. „Úgy érezzük, hogy a szélsőséges erők rossz hangulatot akarnak gerjeszteni a megyében a jelenlegi tanügyi törvény kapcsán vagy választási érdekkel, arra gondolván, így elérik céljaikat, de a megye lakossága remélhetőleg nem ad nagy jelentőséget a névtelenségbe burkolózó személyek megnyilvánulásának” – ismertette Seres Dénes képviselő.