Ünnepi szentmisével nyitották meg a Márton Áron 130 emlékévet a kolozsvári Szent Mihály templomban csütörtökön A dátum és a helyszín sem véletlen választás, hiszen 1939. február 12-én, azaz pontosan 87 évvel ezelőtt itt szentelték püspökké a rendkívüli római katolikus papot. A szentmisét megelőzően sajtótájékoztatót tartottak, ahol ismertették a jubileumi év terveit.

A Gyulafehérvári Főegyházmegye 2026-ra Márton Áron püspök születésének 130. évfordulója alkalmából hirdet emlékévet, amely Márton Áron püspök életének és lelki örökségének állít emléket. Az emlékévet február 12-én, Márton Áron püspökké szentelésének 87. évfordulóján nyitották meg a kolozsvári Szent Mihály templomban.

Az ünnepségen jelen voltak egyházi és világi méltóságok, felekezettől és nemzetiségtől függetlenül, a püspök szülőfalujából, Csíkszentdomokosról is érkezetek zarándokok. Az ünnepélyes szentmisén fellépett a Szent Cecília kórus és zenekar, illetve a Szent Mihály plébánia gyermekkórusa.

Példaértékű volt Márton Áron püspök bátor kiállása az igazságért és híveiért, hangzott el. „Életével és szolgálatával üzeni számunkra, hogy a hit és a szeretet ereje képes átjutni a legnagyobb akadályokon is” – fogalmazott László Attila főesperes-plébános a szentmisén.

Kerekes László segédpüspök prédikációjában elmondta, Márton Áron „együtt lélegzett az egyházzal, a nép jóságos püspöke volt”. Hozzátette, az egyház nem a püspököké, nem a papoké, hanem az embereké. Amellett, hogy püspökként pásztora volt a népnek, tanította híveit, nagy szeretettel és tisztelettel fordult a más nyelvű és vallású embertársaihoz is, mondta a néhai püspökről.

Kiállt mindenkiért, pedig abban a korban sokszor praktikusabb lett volna hallgatni, a zsidóság deportálása elleni fellépésével és az emberi méltóság melletti kiállásával vált hőssé, vállalta a meghurcolást és bebörtönözést, és hitt benne, hogy az egyháznak szerepe van a világban, ezért nem szabad elszigetelt intézményként működjön, idézte fel Kerekes László.

A Márton Áron 130 emlékév programokban

A megnyitót megelőzően sajtótájékoztatót tartottak az emlékév apropóján, ahol felszólalt Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője, az emlékév felelőse, Kerekes László segédpüspök és Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő is. Az eseményt Bőjte Csongor moderálta.

A Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, dr. Kovács Gergely videóüzenetben kapcsolódott be Márton Áron dolgozószobájából, hiszen a sajtótájékoztató időpontjában Rómában tartózkodott. Az érsek elmondása szerint az emlékév egyik kiemelt célja, hogy különösképpen a fiatalokhoz jusson el Márton Áron üzenete, megismerjék életét, szellemi örökségét és tanítását, majd az imádságok és a közös figyelem erejével a boldoggá avatás is célba érjen.

Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatója elmondta, már évek óta konferenciákat és különböző programokat, táborokat szerveznek, mindezt úgy, hogy közben a püspökre és tanításaira emlékeznek. Tervezik, hogy az emlékév kapcsán készítenek egy háromnyelvű honlapot, ahol hiteles információk és fotók lesznek a püspökről, és bevetik a történetmesélés erejét, hogy élvezetes legyen Márton Áronról olvasgatni. Animációs rövidfilm is készül a püspökről, a gyulafehérvári Márton Áron fotóhagyaték felhasználásával. A kisfilm készítője Magdó Lehel, fiatal kolozsvári filmszakos diák a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen.

Tavaszra terveznek egy kiállítást Gyulafehérváron, Hegedűs Enikő művészettörténésszel karöltve. Egy immerzív kiállítást képzeltek el: azt szeretnék, hogy „aki bemegy a kiállításra, az ne csupán tényeket, hanem élményt kapjon”. Ezzel a kiállítással pedig a román közönség számára is megfoghatóbbá teszik a különleges püspököt.

Emellett elindult már egy alkotópályázatuk, amivel fiatalokat szólítanak meg: a cél az, hogy arról gondolkodjanak, mit mond ma a kereszténység nekik. Augusztusban megszervezik a 15. konferenciájukat Csíkszentdomokoson, ezt megelőzően pedig fiatalokat terveznek táboroztatni, ide pedig az egész Kárpát-medencéből várnak jelentkezőket.

Ősszel román–magyar történészi konferenciát rendeznek Gyulafehérváron, román kötetet szeretnének kiadni a püspökről, illetve zarándoklatot szerveznek doberdói és római állomásokkal. Ezekben a programokban pedig egy tényező biztosan közös: Márton Áron.

Országos kezdeményezés: példamutató, nemcsak a magyarok számára

Szabó Ödön, az RMDSZ képviselője is jelen volt a sajtótájékoztatón, hiszen a szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is. „A kezdeményezés Márton Áron életműve és közösségépítő szerepe előtt tiszteleg. A püspök következetesen kiállt az emberi méltóság, a szabadság, az igazságosság és a keresztény értékek védelmében, mindenféle diktatúrával és szélsőséggel szemben” – áll az RMDSZ közleményében.

Szabó Ödön szerint „ez volt a hiányzó csoda a román parlamentben”. Az elmúlt tíz évben kezdtek megjelenni hasonló kezdeményezések – főként a többségi társadalom részéről – hogy egy-egy évet egy fontos történelmi, kulturális vagy egyházi személyiségnek szenteljen az ország. Az RMDSZ már tavaly év végén elindította a folyamatot, hogy idén Márton Áron püspök személye lehessen az, akit megismer az egész ország, hiszen olyan életével nemcsak a magyar közösségek tiszteletét tudná kivívni. Szabó Ödön szerint Márton Áron képes a mai, felbolydult világban élő embernek is üzenni, hiszen az ő püspöksége alatt is „egy fortyogó és konfliktussal terhelt világ volt”.

A szélsőséges irányzatokkal is szembeszállt, nagyon határozottan és keményen lépett fel a keresztény értékrend mellett, és nem félt a kisebbségek mellett sem felszólalni, hangsúlyozta Szabó Ödön. „A magyar kisebbség is fel akarja mutatni, hogy vannak ilyen példamutató személyiségeink, akik mindenki számára értéket képviselhetnek” – tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy amikor társkezdeményezőket kerestek a parlamentben erre a törvénytervezetre, nyitott volt rá a legtöbb párt, támogatták, és amikor szavazásra került a sor, le is tették a voksukat rá. A szenátus már megszavazta a tervezetet, ezek után a képviselőház elé kerül, ahol meghozzák a végső döntést.

A világító jel

A sajtótájékoztatón Kerekes László segédpüspök így nyilatkozott: „Márton Áron püspök úrnak az élete nemcsak letűnt esemény, nemcsak történelem számunkra, hanem tudjuk, hogy közbenjárónk. Mi úgy fordulunk már hozzá, mint aki megélte a szeretetet hősiesen, erről szól a Tiszteletreméltó cím”. A segédpüspök szerint leveleiben, prédikációiban rengeteg ma is aktuális üzenet olvasható, például a lelkiismeretről vagy a vallásszabadság témájáról. Fontosnak tartja ezért, hogy a fiatalok is halljanak róla, hiszen Márton Áron „nemcsak követendő példa, hanem világító jel is, ahogy az imádságban mondjuk, és tudjuk azt, hogy ma is közbenjár értünk”.

(Nyitókép: a Gyulafehérvári Érsekség tulajdona)