Jövő hónapban kezdődik a Kallós-emlékév, idén Kallós Zoltán születésének századik évfordulójáról emlékeznek meg. Arról a Zoli bácsiról, aki bár eltávozott az élők sorából, mégis szellemisége mind a mai napig vibrálóan jelen van a magyar kultúrában. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Kallós Zoltán Alapítvány és a Hagyományok Háza közös megvalósításában hónapokon keresztül zajlanak programok az emlékév jegyében.

„Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk” – vallotta Kallós Zoltán, és ez lett mindazok mottója is, akik tovább viszik a Kossuth-díjas népzenekutató szellemiségét. Zoli bácsi idén kereken száz éves lenne, erről emlékezik meg közösen az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Kallós Zoltán Alapítvány és a Hagyományok Háza. Az emlékévről szóló szerdai sajtótájékoztatón jelen volt Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke, Balla Ferenc, Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, Both Miklós, a budapesti székhelyű Erdélyi Hagyományok Háza főigazgatója, illetve Szép Gyula, a Kallós alapítvány alelnöke. Az eseményen felléptek A Kallós Zoltán Népzene Iskola diákjai is, moldvai és kalotaszegi gyűjtésekből adtak elő népdalokat.

„Nem a ládának gyűtjök”

Kallós Zoltán 1926. március 26-án született, így márciusban kezdődik a Kallós 100 emlékév Budapesten és Kolozsváron is. Balla Ferenc, a Kallós alapítvány elnöke huszonnégy évig dolgozott együtt Zoli bácsival, fel is idézte egyik sokat ismételt mondatát: „nem a ládának gyűjtök, hanem annak, hogy használjuk”. Az eseményen fellépő csilingelő hangú és hangszeren játszó diákok pedig pontosan ezt tették: „használták” azokat a népdalokat, amiket Kallós Zoltán egykor összegyűjtött Moldvából és Kalotaszegről. A Kallós alapítvány igazgatója elmondta, a három intézmény közösen szeretné továbbadni a Kallós-örökséget a Kárpát-medencének és a világnak.  

Március 28-án a Kolozsvári Magyar Operában lesz egy gálaműsor, amely elindítja az emlékévet Erdély-szerte. Ezt megelőzően, március 24-én Budapesten. Ezek után pedig az egész évet Kallós 100 névvel fogják megtartani, mindhárom intézmény eköré az évforduló köré szervezi hagyományos programjait. A Kallós Zoltán Alapítvány seregszemléje, táborai, a táncháztalálkozóról szóló kiállítása és kísérőprogramjai mind-mind Zoli bácsi hátrahagyott örökségét emelik majd. Az ő gyűjtéseire alapozva születik „egy oktatási segédanyag, 4-9 éves gyerekeknek szól, hiszen szeretnénk közelebb vinni a gyűjteményt ehhez a generációhoz. Ősszel pedig lesz egy konferencia, ahol megpróbáljuk tudományosan is megközelíteni mindazt, amit Kallós ránk hagyott” – ismerteti a terveket Balla Ferenc.

Both Miklós, a Hagyományok Házának vezetője így nyilatkozott Kallós Zoltánról: „Ő már aktívan működik az ötvenes években is, a kommunizmusban, amikor egy nagyon hierarchikus, parancsuralmú világ volt. A társadalom végtelenül vertikális volt, erre adott Kallós Zoltán egy horizontális választ”. Both szerint páratlanul tudta összekötni az embereket már az ötvenes években is, majd még több tudást szerzett, és ez óriási tömegeket tudott bevonzani. Ezt hívják a szakértők táncházmozgalomnak. Hozzátette, ők a három intézményt képviselve most ezrek munkáját fogják össze a Kallós emlékév kapcsán.

Budapesten március 24-én lesz az megnyitó eseménye az jubileumi évnek, a Művészetek Palotájában. De a Kallós-örökség jegyében szervezik a táncháznapot, ami az első budapesti táncház apropóján, az országos táncháztalálkozót, de az összes szombati táncház is ebben a tematikában folytatódik. Szabadegyetemükön azokat a kérdésköröket boncolgatják majd, amik Kallós életében is jelen voltak, ezen kívül pedig részt vesznek magyarországi és határon túli fesztiválokon is, kísérőprogramjaik pedig szintén Zoli bácsi élete köré épülnek.

Szép Gyula ezúttal nem operaigazgatói minőségében volt jelen az eseményen, hanem a Kallós Zoltán Alapítvány alelnökeként. Egészen kiskora óta tudott Kallósról, mert édesanyja osztálytársa volt, mégis a táncházmozgalom hozta őket össze igazán. Ő volt az egyik személy, aki rávette Zoli bácsit, hogy hozzanak létre alapítványt, és töltsék meg a válaszúti telket élettel. A fiatalabbak közreműködésével csodák jöttek létre. „Ezt a csodát kell nekünk most éltetni, és olyan emléket kell állítani, ami valóban megérdemel, viszont nem szabad túlharsogni, mert ő tiltakozna ez ellen. Azt igazi csendes gyűjtő-kutatónak a szellemiségét kell életben tartsuk, amilyen Kallós Zoltán volt” – zárta gondolatai az alelnök.

„Az élő Kallóst fogjuk ünnepelni”

Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza elnöke első brácsáját Kallós Zoltántól kapta. Úgy érzi, még mindig jelen van Zoli bácsi, ő pedig feladatának érzi, hogy megőrizze szellemiségét. Kelemen szerkesztője volt mind a budapesti, mind a kolozsvári emlékévet megnyitó produkcióknak. Két külön koncepció alapján dolgozott: Budapesten a Művészetek Palotájában a Magyar Állami Népi Együttes és az Udvarhelyi Néptáncműhely Kallós Zoltán életútjáról szóló jeleneteket mutatnak be táncban. Továbbá olyan előadók lépnek fel, akik aktív kapcsolatban voltak Zoli bácsival: Sebestyén Márta, a Muzsikás Együttes, Fábián Éva, az Egyszólam Juhász Zoltánnal és Csoóri Sándor.

A kolozsvári előadás kicsit más lesz: „Kolozsváron volt az a tűzfészek, ahol Zoli bácsi közönsége meghatározta magát és az itteni mozgalmat. Innen szóródtunk szanaszét Erdélyben, és szerveztük meg saját kis köreinket”. Ezt a tűzfészket és mind a mai napig tartó folyamatosságot igyekszik megjeleníteni az előadásban. A műsort a magyarszováti Dezső Erzsébet fogja elkezdeni, majd a végén Erzsi néni meghallgatja a saját énekét egy hatéves kislány előadásában.

Az Erdélyi Hagyományok Házának elnöke szerint „Zoli bácsi hagyatéka bőségesen elég lenne nem egy, hanem akár ötven emlékévre is”, így mindhárom intézmény van miből merítsen programjaihoz. „Az élő Kallóst fogjuk ünnepelni” – zárta az emlékévről szóló gondolatait Kelemen László.