Magyar Labdarúgók Szövetsége elnevezéssel 125 évvel ezelőtt, 1901. január 19-én alapították meg a magyar futball-egyesületek képviselői Budapesten az MLSZ-t.

Jeles évfordulóhoz érkezett a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), amely 125 ével ezelőtt, 1901. január 19-én alakult meg. Az indulás Európa kontinentális részén egyedülálló és úttörő jellegű volt.

A hajdani alapító egyesületek a következők voltak: BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, „33” FC, MAC, MFC, MUE, Műegyetemi FC, Postás és az FTC. Mint az MLSZ hivatalos honlapján közzétett jubileumi összeállításban kiemelték: az MLSZ a kontinentális Európában mindössze a kilencedik futballszövetség volt, míg Európán kívül ebben az időszakban csak elvétve, egy-két országban működött hivatalos nemzeti labdarúgó-szövetség.

Az alakulást követően néhány héttel megrendezték az első magyar bajnoki mérkőzést is, majd 1902 őszén, Bécsben, az akkori Osztrák–Magyar Monarchia két országának csapata ma is hivatalosnak tartott, válogatott mérkőzést játszott egymással. Ez volt az első olyan európai résztvevőkkel rendezett meccs, amelyen nem szerepelt valamelyik brit csapat.

„Az azóta eltelt minden évtizedből kiemelhetünk egy–egy nagy sikert, egy korszakos pillanatot. Így az elsőből az első bajnoki mérkőzést, az 1910-es évekből az 1912-es stockholmi olimpia Vigaszdíj-tornájának megnyerését, a következő évtizedből a Ferencváros első KK-győzelmét vagy az Uruguayban a kétszeres olimpiai bajnok ellen aratott diadalát. Az 1930-as években nyerte meg az Újpest a Bajnokok Tornáját, s diadalmaskodott az első csak magyar KK-döntőben, s még fontosabb, hogy 1938-ban világbajnoki ezüstérmes lett a válogatott” – írták a történelmi visszatekintőben, amelyben kiemelték: az 1950-es éveket nem nehéz az Aranycsapat sikereivel azonosítani, az olimpiai győzelemmel, a római stadionavatón aratott diadallal és az azzal megnyert Európa-kupával, az angolok kétszeri kiütésével (6:3 a Wembleyben, 7:1 a Népstadionban), a brazilok és az uruguayiak ellen 4:2-kkel elért 1954-es világbajnoki döntővel.

Az 1960-as években két olimpiai bajnoki címet szerzett a magyar csapat, az A-válogatott negyedik lett az 1964-es kontinensbajnokságon és kétszer is a legjobb nyolc közé jutott a világbajnokságon. A Ferencváros 1965-ben megnyerte a VVK-t. A hetvenes években újra vb-résztvevő lett a magyar csapat, a nyolcvanas években a Videoton mindmáig utolsó magyar csapatként nemzetközi kupadöntőt játszott, Mezey György válogatottját pedig a mexikói Mundial előtt, 1985-ös eredményei alapján Európa legjobbjai között jegyezték. Az 1990-es évektől hanyatlás kezdődött az eredményesség tekintetében, amelynek az elmúlt évtized vetett véget.

A 2016-os és a következő, 2021-es részben hazai rendezésű Európa-bajnokságra is kijutott a magyar válogatott, előbbin Bernd Storck vezetésével vett részt a csapat (sőt az első helyen tovább is jutott a csoportjából a nyolcaddöntőbe, úgy, hogy Gera Zoltán góljával és Dzsudzsák Balázs duplájával 3–3-as döntetlent játszott a későbbi aranyérmes portugálokkal), utóbbin pedig már Marco Rossi irányítása mellett. Sőt meglett a triplázás is: Marco Rossi együttese 2024-ben is kvalifikálta magát a kontinensviadalra, miután veretlenül, elsőként zárt selejtezőcsoportjában.