Az UNESCO világörökségi listáján szereplő Szászkézd polgármestere kongatta meg a vészharangot, hogy a napelemek veszélyeztetik a település épített örökségét, rontják a faluképet, ugyanis a Zöld Ház Program keretében egyre több helybeli szereltetne napkollektorokat a híres, hagyományos cseréptetőkre.

A probléma azonban nem csak Szászkézdre szorítkozik, például a kolozsvári Fellegvárban a nemrég felújított műemlék Bécsi kaputól néhány méterre, faállványra szereltek napelemeket. Létezik ugyan egy kulturális minisztériumi rendelet, a 2002-ből származó 3568-as számú, amit 2022-ben aktualizáltak, és amely tartalmazza a műemléképületek valamint az ezek védelmi, illetve védett övezeteiben lévő épületek energetikai hatékonyságát biztosító vagy növelő beavatkozások módszertanát, de abban is inkább ajánlások szerepelnek, mintsem szabályozás.

Guttmann Szabolcs építész, műemlékvédelmi szakember a Maszolnak elmondta, ez egy rendkívül sokrétű probléma, hiszen a korszerűsítési folyamatot nehéz lenne megállítani, annál is inkább, mert az Európai Unió részéről is nagy a nyomás az alternatív energia használatára. Eddig is nehéz volt felügyelni, megtartani egy minőségi településképet, most megjelent egy plusz probléma, hiszen hatalmas kihívás, hogy igényes kivitelezésben kerüljenek a napelemek az épületekre.

Egyértelmű szabályozást sürget Szászkézd polgármestere

A Maros megyei Szászkézd 14-15. századi szász erődtemploma szerepel az UNESCO világörökségi listáján, ám parasztváráról és hagyományos cseréptetőiről is híres. Ovidiu Șoaită, a település polgármestere a faluképet félti, miután egyre több helybeli pályáz a Zöld Ház program keretében napelemekre. Az Agerpres hírügynökségnek elmondta, szinte lehetetlen szabályozni a folyamatot, hiszen nincs olyan jogi rendelkezés, amely megtiltaná a tulajdonosoknak az ilyen jellegű beavatkozásokat.

„Mindenki jobb életet akar. Ez a törekvés összhangban van az országos programokkal, beleértve a Zöld Ház programot, sokan pályáznak, hogy napelemeket szereltessenek. Sajnos nincs olyan konkrét szabályozás, hogy legalább engedélyhez kössük a szerelést, vagy előírjuk, hogy a napelemeket ne tegyék a háztetőre. Próbálkozunk meggyőzéssel, kényszerítéssel, de nem járunk sikerrel, ha nincs egyértelmű törvényi szabályozás” – részletezte a polgármester.

Ovidiu Șoaită úgy véli, módosítani kellene a törvényeket, hogy az értékes épített örökséggel bíró településeken csak a művelődési igazgatóságok jóváhagyásával lehessen fejlesztéseket véghezvinni. Az igazgatóságok pedig egyértelműen kimondhatnák, hogy az értékkel bíró épített környezetben nem lehet napelemeket szereltetni a háztetőkre. A polgármester szerint a paneleket nem kell feltétlenül a háztetőkre, a legláthatóbb helyekre feltenni, az udvarok, kertek napos oldalán is fel lehetne állítani. Șoaită rámutatott, a házak tetejére felszerelt napkollektorok a falu legvonzóbb turisztikai pontjairól – a parasztvárból, az erődtemplom tornyából és a környező dombokról – lesznek szembeszökőek.

Mérlegelni kellene, megéri-e beáldozni a minőségi településképet

Európai szinten tetten érhető egy nyomás az alternatív energiára való áttérésre, ám meghatározó, hogy hova szerelik fel a napkollektorokat, hiszen műemlékek esetében vagy azok védett környezetében érdemes lenne megfontolni, megéri-e beáldozni a településképet, mondta el megkeresésünkre Guttmann Szabolcs.

A műemlékvédelmi szakember rámutatott, vannak más energiatakarékos megoldások is, melyektől nem lesz csiricsáré az összkép, ilyen például a hőpompa. Másrészt ha mégis felszerelik a napelemeket, azokat karban kellene tartani, nemcsak a látvány miatt, hanem azért is, mert ha nem takarítják rendszeresen, csökken a rendszer hatásfoka.

Guttmann Szabolcs arra is kitért, nagymértékben meghatározza a helyszín, hogy mennyire rontja a településképet a napelem. „Nagyszebenben egységes a városkép, ott nagyon zavaróak lehetnek a napkollektorok, Kolozsváron már nem olyan mértékben, hiszen ha felmegyünk egy toronyba, látjuk felülnézetből mennyire nem egységes a látvány, már száz éve szét van dúlva a bádogtetőkkel” – taglalta a szakértő.

Felidézte, a kétezres évek elején Németországban szembesült azzal, hogy az alternatív energiával kapcsolatos fejlesztések miatt mennyire szedett-vedetté vált egyes települések összképe. Úgy néztek ki a városok-falvak, mint egy kísérleti laboratórium, de ott már akkor a hatóságok, önkormányzatok nagyon pártolták az ilyen jellegű fejlesztéseket, és a célnak alávetették a épített környezet kvalitásait, mondta a műemlékvédő szakember.

Sokrétű a kérdés, sok kérdőjel fogalmazódik meg, nincs megoldva a felügyeleti rész, jóváhagyást sem mindig kérnek, és ha igen, az adminisztrációban is kevés a szakember, aki fel tudná mérni az épített örökség értékeit, ez a helyzet többek között Kolozsváron, sorolta Guttmann Szabolcs.

Mérlegelni kellene, hogy egy műemlék bemutatása lehet sokkal több bevételt hoz a turizmus révén, mint amennyi pénzt három napkollektorral meg lehet takarítani, de ha fillérekért tönkretesszük az épített örökséget, elriaszthatjuk a turistákat, szemléltette. Leszögezte, eddig is nehéz volt felügyelni a minőségi városképet, most megjelent egy plusz gond, ám az alternatív energiára való átállást nem lehet lefékezni, viszont hatalmas kihívás, hogy a napkollektorok szerelése igényes kivitelezésben történjen.

Csak ajánlásokat fogalmaz meg a művelődési minisztérium a napelemek szerelése kapcsán.
A művelődési minisztérium vonatkozó módszertana az európai gyakorlatokra hivatkozik, és azt ajánlja, hogy a történelmi központokban, a műemlékek védett övezetében kerülni kell, hogy a napkollektorokat jól látható helyekre szereljék, inkább a melléképületekre, vagy hátsó falakra javasolják elhelyezésüket. A rendelet arra is kitér, gyakori, hogy éppen a tetőszerkezet emeli a műemlék örökségvédelmi értékét, az anyaga vagy a készítési technikája miatt, ilyenkor ha lehetséges, az épület mellé kell elhelyezni a napelemeket.
A rendelet több alternatív megoldást javasol, például ki kell kérni a helyi önkormányzat véleményét, be kell azonosítani szomszédos telkeket, ahová elhelyezhetők a panelek, közösségi alternatív energiarendszereket lehet létrehozni, vagy meg lehet keresni a visszafogott kialakítású napkollektorokat, melyek nem vonják el a figyelmet az épületről. A rendeletben nem szerepel kötelezettség, vagy tiltás, csak ajánlások és tanácsok.

A Zöld Ház program iránt hatalmas az érdeklődés, valamennyi fejlesztési régióban percek alatt kimerült a rendelkezésre álló keret. A program költségvetése 1.75 milliárd lej, ebből mintegy 87 ezer házra kerülhet napelem.