Idén ünnepli a magyar nyelvű felsőoktatás elindításának 150 éves évfordulóját a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Tagozata. Ennek alkalmából az egyetem háromnapos ünnepséget szervezett: konferenciákat, előadásokat tartanak, továbbá kiállításra kerülnek olyan dokumentumok, doktori disszertációk, diplomák és tudományos kiadványok, amelyek az egyetem történetét hivatottak bemutatni.

Az ünnepség megnyitóján Daniel David, a BBTE rektora köszöntötte az egybegyűlteket, beszédében felelevenítette a kezdeteket és a rögös utat, amely során a Babeș–Bolyai Tudományegyetem nemzetközi hírnévre tett szert. Soós Anna rektorhelyettes röviden összefoglalta az egyetem történelmét, a körülményes alapítástól kezdve egészen a jelenig, amikor a BBTE-t már nemzetközi szinten is elismerik.

„A diáklétszám növekedése is jól jelzi az egyetem fejlődését, ugyanis a legelső tanévben 258 hallgatóval indult az oktatás, negyven évvel később azonban a szám ennek a nyolcszorosa lett, akkor több mint kétezer hallgató tanult az egyetemen. Ma a BBTE magyar tagozatos diákjainak a száma meghaladja a 6 ezer főt” – mondta Soós Anna. A rektorhelyettes utalva a kezdeti nehézségekre hozzátette, hogy a bürokrácia, a válságok, a politikai cselszövések ellenére Kolozsváron elindult a magyar felsőoktatás és kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is zajlik.

Az ünnepi megnyitón megszólalt Markó Béla, volt miniszterelnök-helyettes, aki humorosan megjegyezte, hogy bár 1989 előtt lehetetlen volt az, hogy ne egy bukaresti futballcsapat legyen az országos bajnok, napjainkban semmi meglepő nincsen abban, ha egy kolozsvári csapat győz, mint ahogy abban sem, ha az ország legjobb egyeteme is kolozsvári.

Markó Bálint rektorhelyettest arról kérdeztük, hogy milyen jelentősége van a magyar nyelvű felsőoktatás 150. évfordulójának. Számára ez az erdélyi magyar felsőoktatás fennmaradását jelenti. „A körülöttünk zajló eseményeknek sokszor negatív hatásai vannak, de ezek erőt is adnak nekünk arra, hogy a jövőben gondolkodjunk, tervezhessünk” – mondta a rektorhelyettes.

Hozzátette, már az alapítás sem volt egyszerű folyamat ,,az első és második világháború, a költözések, a tragédiák és a kommunizmus – ami egy borzasztó csapást jelentett sok szempontból – egyrészt elnyomó volt, ami az akadémiai szabadságot és a kutatási, oktatási szabadságot illeti, ugyanakkor elnyomó volt a magyar kisebbséggel is.” A rendszerváltáskor újra kellett építkezni, amihez nagyon sok akarat és erő kellett. „Azok előtt kell most tisztelegni, akik 1989 után belevetették magukat a kalandba, és a semmiből kezdtek felépíteni valamit” – tette hozzá.

A rektorhelyettes szerint ,,az egyetemnek egy olyan intézménnyé kell válnia, amely méltán mondhatja, hogy európai vagy világszintű akadémiai praktikákat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a kollégák és a diákok úgy érezzék,  az egyetem segíti őket az fejlődésben”. Ugyanakkor a nemzetközi kihívásokról is beszélt, a folyamatosan újuló világról, amitől a BBTE sem maradhat le, ugyanis nem csak az erdélyi magyar közösség veszítene vele, hanem az egész ország is.

,,Vannak még az országos szintű kihívások, ezek arról szólnak, hogy mennyi pénzt biztosítanak az egyetemnek. Segítség van, de nem annyi, amennyi kellene.” Példaként felhozta az Arany János utcai épületet, ami az egyetem főépülete volt és amelyre évek óta várják a támogatást, hogy felújíthassák, hiszen az az épület egyre rosszabb állapotba kerül.