A PSD vezetése véglegesítette az Ilie Bolojan miniszterelnök eltávolítására irányuló terv utolsó részleteit. Hétfőn mintegy ötezer küldött – többségük online bekapcsolódva – vesz részt azon a konzultáción, amelyen a PNL-s kormányfő politikai támogatásának  megvonásáról szavaznak. A döntés gyakorlatilag már ismert, Bolojan egy háromnapos ultimátumot kap, hogy benyújtsa lemondását a miniszterelnöki tisztségéről. Az elemzők arra keresik a választ, hogyan a alakulhat a politikai válság, s mit tehet  Nicușor Dan a megoldás érdekében?

„Figyelembe véve az elmúlt 10 hónap társadalmi-gazdasági visszaesését — recesszióval, inflációval, vállalkozások bezárásával, munkanélküliséggel, a közberuházások és az életszínvonal csökkenésével, különösen a fiatalok, a nyugdíjasok és a sérülékeny csoportok esetében —, valamint a koalíción belüli és a szociális partnerekkel folytatott érdemi párbeszéd hiányát: Ön szerint a PSD-nek vissza kell vonnia a politikai támogatását Ilie Bolojan miniszterelnöktől?” - erre a kérdésre adnak választ hétfő délután a PSD küldöttjei.

Ilie Bolojan pénteken közölte: nem mond le. Mint hangsúlyozta, akkor is kész folytatni a munkát, ha a PSD miniszterei visszalépnek a kormányzati tisztségeikből. Az USR vezetőinek többsége a miniszterelnök mellett foglalt állást. Az elnök, Dominic Fritz vasárnap este azt üzente a PSD-seknek: „ne számítsanak ránk”. A PSD európai parlamenti képviselője, Vasile Dîncu arra bátorította a pártot, hogy vonuljon ellenzékbe. Egy Facebook-bejegyzésben azt írta: „Az ellenzékiség nem kudarc, hanem szükséges szakasz egy olyan párt számára, amely egy nehéz pillanat után – mint amilyen a 2024-es elnökválasztás volt – újra akarja rendezni magát” - írta a politikus. Az RMDSZ korábban a stabilitás, azaz a jelenlegi koalíciós felállás mellett foglalt állást.

Cristian Hrițuc politikai elemző az Adevărulnak azt mondta, a Bolojan-kormány abban a felállásban, amelyben a PSD miniszterei távoznak, legalább 45 napig fennmaradhat, ha nem fogadnak el ellene bizalmatlansági indítványt a parlamentben. „Jogi szempontból nagyjából úgy áll a helyzet, hogy a Bolojan-kormánynak hosszabb távú fennmaradáshoz parlamenti szavazásra, bizalmi szavazásra van szüksége, mivel megváltozik a kormány politikai összetétele. Ehhez a parlamentnek egyszerű többséggel kell szavaznia” – fogalmazott  Hrițuc.

Kapcsolódó

Koalíciós stabilitást akar az RMDSZ, nem támogatja Bolojan leváltását  

Csoma Botond szeront a 2027-re kormányfői rotációt előíró koalíciós megállapodást meg kellene tartani. 

Csoma Botond RMDSZ Ilie Bolojan PSD

Az elemző szerint az AUR-nak nem érdeke túl korán megbuktatni a kormányt. Úgy látja, az AUR számára kedvezőbb, ha a PSD gyenge pártként jelenik meg, olyanként, amely kivonta a minisztereit, és amelyet hiteltelennek lehet beállítani, amiért egyszerre játszott kormányon és ellenzékben. „Így az AUR-nak az az érdeke, hogy a PSD minél tovább válságban maradjon. Amennyiben a Bolojan-kormány hivatalban marad, akár két héten belül komoly belső feszültségek jelenhetnek meg a PSD-ben, mert a párttagok nem fogják érteni: miért léptünk ki a hatalomból, és miért vagyunk most ellenzékben?” – fogalmazott Cristian Hrițuc. 

A PSD-s miniszterek visszalépése után Bolojan az RMDSZ és az USR támogatásával ideiglenes kinevezésekkel biztosíthatja a kormány működését 45 napig. Ugyanakkor egy kisebbségi kormány hatékonysága korlátozott: nem képes jelentős intézkedésekre, és minden lépése politikai alkuktól függ. A politikai elemző szerint Ilie Bolojan politikai érdeke az lehet, hogy egy nagyszabású reform elindítása közben bukjon meg: vagyis kezdeményezhet egy erős társadalmi hatású reformot, vállalhatja érte a felelősséget, majd távozhat. „Ez lehet a következő időszak játszmája” – mondta Hrițuc. 

Lehetséges forgatókönyvek

Az elemző felsorolta a 45 nap utáni lehetőségeket: a kisebbségi Bolojan-kormány folytatása (bár ennek kicsi az esélye), egy új kormány felállítása. Ez esetben minden a PNL döntésétől függ: mennyire marad egységes Bolojan mögött, illetve mennyire tart össze a szűkebb koalíció a USR részvételével. További lehetséges forgatókönyvek: a PSD megszabadul Sorin Grindeanutól, és visszatér a kormányba, a PNL lecseréli Bolojant, és így marad a koalícióban, vagy – bár jelenleg kevéssé valószínű – egy parlamenti „ad hoc” támogatással működő kisebbségi kormány jön létre.

Arra kérdésre, hogy visszaléphet-e a PSD a jelenlegi helyzetből, Cristian Hrițuc nemmel válaszolt. „A kocka el van vetve, amit a párt jelenlegi kommunikációja is jelez” – mondta. Úgy véli ugyanakkor, ha a PNL „elengedi” Bolojant, elveszíti fő politikai erőforrását. Szerinte amennyiben a liberálisok kitartanak Bolojan mellett, akkor akár nyerhet is: a kormányfő  jelenlegi és várhatóan növekvő népszerűsége köré egy erős jobboldali tömb szerveződhet, amely a következő választásokon akár 20–25 százalékot is elérhet. 

A politikai elemző szerint az előrehozott választások kérdése problémás: a jelenlegi parlamenti képviselőknek nem érdekük ezt megszavazni, hiszen sokan elveszíthetik mandátumukat. Az alkotmány szerint két sikertelen miniszterelnök-jelölés után az államfő kérhet előrehozott választásokat, de ez nem kötelező. Mint mondta, Nicușor Dan tisztában van azzal, hogy egy ilyen helyzetben az AUR válhatna a legerősebb párttá, ami még nehezebbé tenné a kormányból való távol tartását.

Cristian Pîrvulescu politológus szerint az államfő az alkotmány által rábízott szerepnek megfelelően jár el. Elmagyarázta, hogy az elnök szerepe a román alkotmányos rendszerben – különösen a 2003-as módosítások óta – a hatalmi ágak egyensúlyának fenntartása és a közvetítés. Pîrvulescu úgy véli, Nicușor Dan nem állt a PSD oldalára az Ilie Bolojan körüli konfliktusban. Szerinte az elnök feladata az intézmények működésének biztosítása, nem pedig a politikai táborok közötti választás.