Az elmúlt hét élményekben gazdag volt a magyarlapádi IKE tagok számára, hiszen Borbándi András és Erika református lelkészek vezetésével négynapos hitmélyítő táborban vettek részt Brassó és Nagyszeben környékén.

A Nagyenyedhez közeli Magyarlapádi Református Egyházközségben tevékenykedő lelkész házaspár kiemelt figyelmet fordít - immár két évtizede - az ifjúság lelki nevelésére, identitástudatának megőrzésére és anyanyelvének ápolására. Évente hét-nyolc fiatalnak, köztük cserkészeknek szóló programot valósítanak meg és külön lelki és hitéleti nevelést biztosítanak az egyházi ingatlanban működő Magyarlapádi Szórványkollégium diákjai számára. Ugyanakkor igyekeznek meghonosítani a környezettudatos szemléletmódot is a gyerekek és a fiatalok körében, ezért néhány évvel ezelőtt erdei faházat, a tavaly pedig Erdélyben egyedülálló ökóházat építettek.

Az idei év egyik kiemelt programja a hitmélyítő tábor volt, amelyről Borbándi András így nyilatkozott a Maszolnak: „Minden egyes tevékenység nagyon fontos az ifjúság értékkövető magatartásának kialakítása szempontjából, ezt a célt szolgálta ennek a tábornak a megvalósítása is. Már nagyon régen tervezem, hogy megismertessem a fiatalokkal a dél-erdélyi szórvány határvidékét, Brassót és Szebent, hiszen a Székelyföldre minden évben megyünk sízni és az Olt felső szakaszán is szerveztünk vízitábort. Szerencsére, a Bethlen Gábor Alapnál adódott egy lehetőség hitmélyítő táborok megvalósítására, és mi ennek köszönhetően tudtuk megvalósítani régi tervünk, más anyagi forrás nem állt rendelkezésünkre”- mondta a lelkipásztor.

A tábor szálláshelye a brassói Reménység Háza volt, ahol a tizenkét lapádi fiatal nagyon jól érezte magát. Magyarlapádról indulva, első megállójuk a Szászsebes melletti Rozsda-szakadéknál volt, amelyikről kevesen tudták, hogy egy természeti ritkaság. Nagyszebenben megtekintették a régi központot, a református és római katolikus templomokat, voltak az állatkertben és ellátogattak az Astra falumúzeumba, ahol a lelkipásztor a népi tárgyi örökség ápolására hívta fel a figyelmet. Megállót tartottak Románújfalu (Oláhújfalu) református templománál és a kerci cisztercita kolostornál is. Egy másik fontos úticéljuk református fejedelemasszonyaink rezidenciája és egyéb megannyi fontos magyar vonatkozású történelmi esemény helyszíne, a fogarasi vár volt.

Különleges élményt nyújtott a transzfogarasi hágón való átkelés is. Brassóban megtekintették a történelmi városközpontot, a híres Fekete Templomot,a Honterus-szobornál pedig a lelkész az erdélyi reformáció kialakulását magyarázta el. A gyerekek utolsó nagy élménye a törcsvári vár meglátogatása volt, amelyről a program résztvevőinek nem csak Drakula jut eszükbe, hanem immár azt is tudják róla, hogy a magyar királyság határvédelmi rendszerének egyik legépebben megmaradt erősségéről van szó.

„Meggyőződésem, hogy programunk segíti az ifjakat abban, hogy életüket az Isten-haza-embertárs szolgálatában éljék” – foglalta össze tömören a tábor fontosságát Borbándi Erika lelkésznő.