Tudatosítanunk kell: szolgálni és nem uralkodni, termelni és nem csupán fogyasztani, adni és nem elvárni, csodálni és nem kizsákmányolni, óvni és nem tönkre tenni – hangsúlyozta a csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjén a Hármashalom-oltárnál a szertartás szónoka P. Urbán Erik ferences tartományfőnök. Amise főcelebránsa dr. Kovács Gergely gyulafehérvári  érsek volt. A búcsún részt vett Felföldi László pécsi megyéspüspök, Kerekes László segédpüspök, Tamás József nyugalmazott segédpüspök, Massimo Fusarelli OFM, a ferences rend miniszter generálisa, Albert Schmucki OFM definitor generális. Magyarország köztársasági elnöke, Novák Katalin szintén jelen volt az ünnepi szentmisén, ő délután külön látogatást tesz a csíksomlyói kegytemplomban.

A 2023 évi szentmise bevezetőjében a szertartás szónoka, P. Urbán Erik ferences tartományfőnök köszöntötte az egybegyűlteket.

„Gyertek, zarándok testvérek, építsünk templomot a Boldogságos Szűz példájára, „aki szűz lévén templommá lett!” De nem kőből épült templom építésére gondolok, hanem önmagunkból és közösségeinkből építsünk templomot, amelynek növekednie kell hitben és bölcsességben, az építők számára pedig legyen fontos az egység megteremtése, amely az összetartozás tudat szilárdságában található meg. Ebből a templomból szálljon fel az ének: Adj békét szívünkbe, családjainkba, békét a nemzeteknek, békét a népek között, békét a világnak!” – hangsúlyozta a szónok, majd Massimo Fusarelli, miniszter generális köszöntő szavai következtek a szentmise kezdetén.

Az egész élet egy zarándoklás

„A zarándoklat az emberi – személyes és társadalmi – élet szimbólum. Az egész élet egy zarándoklás, és így az emberiség története is egy állandó utazás. Zarándokokként érkeztetek ide a világ minden részéről, közben megtapasztalva az út fáradalmait, az együtt megtett út és a célba érkezés örömét. Itt a Szűzanya, az Egyházzá lett szent szűz számunkra az otthon és az anyaméh, amely mindig befogad minket és megnyitja az utat Fiához, az Úr Jézushoz. Legyünk hálásak a hit és a fény eme ajándékáért! A zarándoklat a kegyhelyen való megállás és a hazatérés után folytatódik: imádkozzunk azért, hogy megőrizzük a megbékélés és az erősebb hit ajándékát, amelyet itt kaptunk, és megéljük azt ott, ahol vagyunk. Áldás, békesség!” – fogalmazott Massimo Fusarelli.

Urbán Erik Komjáthy Jenő Testből templomot című versének részletével indította szentbeszédét. „Testemből templomot / Emeltem tenéked, / Imádlak én benne, / Igaz istenséget” – hangzott el az idézet.

„Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!” – ezen év és a pünkösdszombati fogadalmi búcsú mottóját Komjáthy: Testemből templomot című versével idéztem meg, amikor ma a Kis- és Nagysomlyó hegyek közötti nyereg ismét egy nagy templommá alakult, több generációból alkotva az Egyház látható és lüktető/élő valóságát: kicsik és nagyok, fiatalok és idősek. Az Édesanya öröme pedig, ha együtt a család Szent Fia asztalánál, engedjük és akarjuk, hogy égi Édesanyánk öröme és a Jézusban való együttlét testvéri derűje átjárja szíveinket” – fogalmazott a szónok.

Ünnepel a Ferences rend

Urbán Erik rámutatott: az elkövetkező három évben a Ferences rend centenáriumot ünnepel, amely több centenárium megünneplésében valósul meg. A centenáriumi évek magukba foglalják azon eseményeket, amelyek nyolcszáz évvel ezelőtt történtek: a ferences regula jóváhagyását, a grecciói karácsony megünneplését, Szent Ferenc stigmatizációját, a Naphimnusz ének befejezését, a Szeráfi atyánk égbeköltözését.

„Ezen jubileumok átölelik életünk szakaszait, és segíteni akarnak bennünket abban, hogy a maguk valóságában ragadjuk meg azokat” – emelte ki.

Ezt követően a szónok Celánói Tamás  Szent Ferencről írt életrajzát idézte. „Az a Ferenc, aki nagyon komoly önismerettel rendelkezett és egészen kiváló jelévé lett Mesterének, jelmivoltában is a bűneiről beszélt, arról a bűnről, amely a létrontás gyökere, a bűnbánatot tartva a világ megmentését egyedül szolgáló tettnek. Igazi tápláléka az Ige és az Oltáriszentség volt, az a Krisztus, akit szerelmesen szeretett.

Mélyüljünk el abban a tudatban, hogy a szentségek táplálnak és gyógyítanak bennünket. Egyházában, a köztünk élő Krisztus hiteles és radikális követése nélkül ne is gondoljunk arra, hogy lehetőségünk nyílhat a körülöttünk észlelhető, sőt fájdalmasan tapasztalható békétlenség felszámolására. Tehetünk ilyen-olyan okosnak látszó vagy hasznosnak ítélt lépéseket, de az eukarisztikus jelenlétben mindannyiunkat erősítő Jézus Krisztus nélkül bizony nem lesz merszünk a mai „nagyhatalmak” elé állni, hogy békességet szerezzünk mindannyiunk szívébe, és ezzel egyidejűleg a fizikai világba” - hangsúlyozta.

Teret biztosítunk-e Isten lelkének?

A következőkben a keresztény értékrendszerünket szilárd alapokra való helyezését hangsúlyozta.

„Vizsgáljuk meg: Úgy éljük-e az életünket, hogy teret biztosítunk Isten Lelkének, amelyet birtokolnunk kell egy olyan világban, amely meg akar feledkezni Istenről, illetve hamis szabadságfogalommal egyenesen tagadni akarja Őt? Mi különböztet meg bennünket a többiektől, azoktól, akik nem a béke országát, az egy akol és egy pásztor küldetését szolgálják?” – tette fel a kérdéseket Urbán Erik.

„Szükség van az életben való eligazodáshoz egy olyan értékskála birtoklására, amelyhez igazíthatom a saját életemet, amelyhez igazíthatja működését egy közösség. Az életben való eligazodáshoz, ahogy a magyar nyelvünk mondja, az életben való boldoguláshoz szükségünk van egyfajta keretre, szabályzatra, és a ferences centenáriumnál maradva, regulára. Ijesztő fogalmak, mert mi másra gondolunk első hallásra, ha nem arra, hogy megreguláznak, korlátoznak a szabályok?! Személyes életem kiteljesedését, hogy azzá váljak, akit Isten eltervezett, egyszóval szentté válásomat egy olyan regula, értékskála birtoklása szolgálja, amelyhez bátran igazíthatom életemet, úgy egyénileg, mint közösségileg” – fogalmazta meg a szentmise szónoka.

Óvni és nem tönkre tenni

Urbán Erik kitért a napjainkban „divatos és sokat, talán túl sokat is használt és elhasznált kifejezések egyikére” a fogyasztói társadalom és annak velejáróira. Mint kiemelte: tudatosítanunk kell: szolgálni és nem uralkodni, termelni és nem csupán fogyasztani, adni és nem elvárni, csodálni és nem kizsákmányolni, óvni és nem tönkre tenni.

„A mai gazdasági krízis felfedi, hogy „az emberi környezet és a természeti környezet együtt megy tönkre” (Laudato si’ 48), ezért elmélyülten kell válaszolni a kihívásokra, a prioritásokra oda kell figyelni. Ki-ki a maga hivatásában és küldetésében megerősödve, abból nem kilépve a helyesebb megoldást kell keresse” –emelte ki a szónok. „Képessé kell válnunk arra, hogy a megbocsájtás által kizárjuk a gyűlöletet és a bosszút, majd a kiengesztelődés és az egyetértés eszközeivé válva, a testvériség hirdetőivé kell lennünk, amint maga Szent Ferenc is „csodálatos összhangban élt Istennel, másokkal, a teremtett világgal és önmagával” – tette hozzá.

Nem vonhatjuk ki magunkat a felelősség alól

A felelősségvállalás és az elvégzendő munka, a hivatásunk és küldetésünk teljesítése alól nem vonhatjuk ki magunkat – szögezte le Urbán Erik, majd kitért az erdélyi magyarságot érintő kedvezőtlen demográfiai folyamatokra is.

„Megszámláltattunk – kevesebbnek találtattunk, erre a válaszunk pedig túl azon, hogy a helyzettel való reális szembenézés kell legyen, mondhatni létfontosságú az összefogás (…) Kicsik és nagyok, fiatalok és idősek érezzünk felelősséget Egyházunkért, nemzetünkért, a társadalomért, egy élhetőbb és emberibb világért, fűzzön bennünket össze egyazon értékazonosság, legyünk értékösszekötő és megvalósító személyek. Hogyan? Megköszönve elődeinknek a munkáját és hálával felidézve őseink arcképcsarnokát, akik megművelték a földet és jól vetettek, annak reményében, hogy mi magunk olyan búzaszálak lehessünk, akik gazdag termést hozunk.

Ott kell lennünk, mint a hiteles keresztény élet képviselői, akik mernek olyan kultúrát képviselni, amely a keresztény értékeket jelenvalóvá tudja tenni, mindezt összefogással a társadalomban, a családokban, a nemzetben, a politikában, az egészségügyben, az iskolában, egyszóval ott, ahová a küldetésünk és hivatásunk szól” mutatott rá.

„Tudatosítsuk, hogy az értékskálánk nem lehet más, mint: a bölcsesség, a megbecsülés, a türelem, a tudatosság, az emberség, a testvériség, a béke, a család, a nemzet, az Egyház, szolgálni és nem uralkodni, termelni és nem csupán fogyasztani, adni és nem csak elvárni, csodálni és nem kizsákmányolni, óvni és nem tönkre tenni, mindezekkel és mindezeken túl (is) nem feledve: „A szeretet és annak műve marad meg örökre” – zárta szavait  Urbán Erik.