A családon belüli erőszak „közbiztonsági kérdésként” való kezelését szorgalmazta Alina Gorghiu, a Családon belüli erőszak nélküli Románia nevű parlamenti különbizottság elnöke. 

A liberális képviselő szerdán, a parlamentben szervezett, Szüntessük meg a nőgyilkosságot! Az élethez való jog! című rendezvényen rámutatott, hogy Romániában még mindig nagyon magas azoknak a nőknek az aránya, akik nem tudják, hogy bántalmazásuk esetén az állami intézményekhez fordulhatnak és távoltartási parancsot kérhetnek az agresszor ellen, aki elektronikus nyomkövető viselésére kötelezhető.

Az elektronikus nyomkövető országos szintű bevezetése 2025-ben közel 5500 nő életét mentette meg, de több ezer nő továbbra sem részesül ebben a védelemben – számolt be Gorghiu, aki szerint a családon belüli erőszak áldozatainak 85 százaléka nő, majd a gyerekek következnek, és néhány férfi is akad a bántalmazottak között.

A liberális politikus szerint az ilyen fajta agresszió egyik fő előidézője az aluliskolázottság mellett az alkoholfogyasztás, és a jelenséget a megelőzésre és a tudatosításra összepontosítva lehet hatékonyan kezelni, számol be az Agerpres hírügynökség.

„Európában a családon belüli erőszak témája már nem tabu. Romániában még mindig él az az előítélet, hogy a családon belüli erőszak magánügy. Nem biztonsági kérdés. Teljes felelősséggel mondom, hogy nem nevezhetjük magunkat civilizált államnak, amíg a családon belüli erőszak kérdését nem kezeljük közbiztonsági kérdésként” – magyarázta Gorghiu.

Kapcsolódó

Óránként 16 segélyhívás: nem engedik el az áldozat kezét, jobban követik a bántalmazót

Azoknak nyújt plusz segítséget a törvénymódosítás, akik mernek kilépni a bántalmazó kapcsolatból. Támogatásukban ezután nagyobb felelőssége lesz a helyi hatóságoknak.

családon belüli erőszak nők elleni erőszak nők elleni gyilkosságok Csép Eva Andrea

Rámutatott, hogy sok esetben a családon belüli erőszak nőgyilkossághoz vezet, még a távoltartási parancsok ellenére is, és a félárván maradt gyerekek ugyanúgy az agresszor áldozataivá válnak. Sokszor megtörtént, hogy a bántalmazóját feljelentő nő visszavonta a feljelentést, de természetesen nem önszántából, hanem zsarolás, fenyegetés, fenyítés nyomán – részletezte a politikus. Hangsúlyozta azt is, hogy a módosított törvény szerint ez már nem lehetséges, és az államnak a félárván maradt kiskorúakat is védelmeznie kell.

Gorghiu reményét fejezte ki, hogy március végéig a képviselőház is elfogadja a szenátusban február elején már megszavazott törvénytervezetet a nőgyilkosságok megelőzéséről és leküzdéséről.