Az alapszabályzat-módosítással lezárult a kongresszus

A tervezettnél körülbelül két órával később péntek koraest lezárul az RMDSZ 15. kongresszusa. 

Értékelte a kongresszust Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Elhangzott, a családtámogatási kezdeményes sokkal több egy demográfiai, szociális vagy gazdasági probléma megoldásánál, ez egy erős nemzetpolitikai alap. A Maszol kérdésére elhangzott, pozitív önkormányzati családbarát programok is beépülnek abban a javaslatcsomagba, amit az RMDSZ még idén ősszel letesz a kormány asztalára.

Újabb dokumentumot fogadtak el

Elfogadták a 2022-es népszámlálásról szóló dokumentumot is. „2022-ben népszámlálást tartanak Romániában, amely új kihívások elé állítja a romániai magyar közösséget. Jogaink tiszteletben tartása, a támogatások mértéke, ahogyan a mindenkori román kormányok kisebbségi politikája attól is függ, hogy milyen arányban valljuk magunkat magyarnak a népszámlálásokon. Az RMDSZ vállalja, hogy az érdekelt társadalmi szereplőket bevonja és mozgósítja, ugyanakkor megteremti annak feltételeit, hogy minden romániai magyar ember nemzeti identitását vállalva vegyen részt a népszámláláson” - áll a dokumentumban, amely teljes terjedelmében itt elérhető.

Cselekvési tervet fogadtak el

A Szívügyünk a család! cselekvési terv a 2021-2024-es időszakra a következő évek kormányzati feladatait, legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális területeinek stratégiai irányát szabja meg az RMDSZ számára. Azokat a teendőket, feladatokat foglalja össze, amelyek ebben a kormányzati ciklusban a szövetség előtt állnak.

„Nehéz helyzetben a legalapvetőbb köteléket, közösségünk támpillérét kell erősíteni: a családot. Emellett kiemelkedő feladat a települések fejlesztése, a környezet védelme és a fiatalok lehetőségeinek bővítése az oktatástól a vállalkozói kedvezményeken át a sportolásig. Azon dolgozunk, hogy az új normalitás egyszersmind jobb legyen, mint a régi. Ezt a munkát foglalja keretbe ez a dokumentum, amely a jelenlegi helyzetből fakadó bonyolult és újszerű kihívásokra keresi a válaszokat. Helytálltunk a járvány alatt, bizonyítottuk erőnket, összefogtunk, túl vagyunk a nehezén, most a gazdaság és a közösségi élet újraindulására kell figyelnünk. Csak így tudunk biztos jövőt teremteni családjaink számára” – közölte az RMDSZ.

A dokumentum itt elérhető.

Panelbeszélgetések zajlanak

Az RMDSZ országos testületi vezetőinek felszólalásai és politikai vita után panelbeszélgetések következtek. Először az RMDSZ családvédelmi programjáról, majd a népszámlálásról. 

Kelemen Hunor: „Egy percig sem szabad megfeledkeznünk a közösségépítésről”

„Nekünk egy percig sem szabad megfeledkeznünk a közösségépítésről. Bennünket az a tény tett erőssé és sikeressé, hogy meg tudtuk őrizni a közösség támogatását” – jelentette ki részletes politikai beszámolójában Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke rámutatott, noha fontosak a helyi fejlesztések, szükség van a beruházásokra, azt is tudják, néhányszor ez kevés, ennél többre van szükség. A közösségi kötelékek megújítására és megerősítésére, az identitás megőrzésére, újragondolására, új értékekkel való bővítésére van szükség.

„Ismerünk olyanokat, akik elátkozzák az identitáspolitikát. Elsősorban nekik mondjuk, hogy minden jó politika egyben identitásépítő politika is. Amelyik politika nélkülözi az identitást, az kizárólag ügyintézési rendszer. A mi esetünkben első helyen a nemzeti, etnikai identitás áll. Ez a másik nemzetpolitikai alap, ez a legerősebb közösségszervező elv és ezt nem szabad a kormányzás alatt sem szem elől téveszteni” – fogalmazott a kongresszusi küldöttek előtt Kelemen Hunor.

Kiemelte, a közösségépítéshez szükség van az önkormányzatokra, és együtt kell működni a civil társadalommal, jó a partnerségük az egyházakkal, a magyar kormánnyal, a Fidesz-KDNP-vel az elmúlt tíz esztendőben rendezték a viszonyukat. „Vannak eszközeink, amelyeket a közösségépítés szolgálatába állítottunk, a közösségépítés szolgálatába tudunk állítani”, tette hozzá a szövetségi elnök.

„Ezért a kormányzás közben sem feledjük, sőt tudatosítanunk kell reggel, munkakezdés előtt és este, munkavégzés után, hogy azért vagyunk itt, mert több mint három évtizede Szövetség voltunk, Szövetség vagyunk, és Szövetség maradunk. Azért, hogy az utánunk jövő nemzedékeknek is legyen politikai érdekképviselete, Szövetségnek kell maradnunk: a romániai magyar emberek szövetségese és legfontosabb szövetségese” – összegzett Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökének teljes beszéde itt olvasható.

Novák Károly Eduárd: szívügyünk a sport is

Szívügyünk a család, de a sport is, tartotta fontosnak kiemelni Novák Károly Eduárd ifjúsági és sportminiszter. Ismételten kitért a minisztérium által sürgetett sportstratégiára, aminek célja, hogy rendet teremtsen és irányt szabjon a szakmának. „Az az álmom, hogy győztes nemzetté váljunk, most ezért dolgozom”, mondta el a sportoló-miniszter.

Tánczos Barna: mindannyiunk felelőssége fellépni a klímaváltozás ellen

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kijelentette, az RMDSZ több mint tíz éve nem volt ilyen erős politikailag, „de rég volt ekkora felelősség is a vállunkon”, utalt a kormányzati szerepvállalásra.

A szaktárca intézkedései közül kiemelte például a medvekérdésben történt előrelépéseket. „Az RMDSZ elérte, hogy medvetámadás esetén helyi szinten lehessen beavatkozni”, hangsúlyozta. Beszélt az illegális fakitermelésről, ismételten elfogadhatatlannak nevezve, hogy csütörtök délután egy illegális fakitermelésről szóló dokumentumfilmet forgató két újságírót és egy zöld civil aktivistát bántalmaztak a Suceava megyei erdőkben. Utalt az ENSZ-klímajelentésére is, Tánczos szerint mindannyiunknak közös felelőssége fellépni a klímaváltozás ellen.

Cseke Attila: a munka- és gyermekvállalást együtt kell serkenteni

Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint, „amihez másoknak nem volt bátorsága, mi bevállaltuk, kasztrendszereknek üzentünk hadat, megszüntettük az egyeduralmakat”. A szaktárca konkrét intézkedéseit sorolta, legyen szó a bürokrácia csökkentéséről, új építkezési szabályokról, bölcsődék építéséről, amivel támogatják, hogy az anyák visszatérhessenek dolgozni. „A munkavállalást és a gyermekvállalást együtt kell serkenteni”, mondta Cseke Attila.

Felköszöntötték a 70 éves Markó Bélát

Elkezdődtek a kongresszusi munkálatok, a küldöttek elfogadták a napirendi pontokat. Ám mielőtt Kelemen Hunor elnöki beszámolóját megkezdte volna, a 70 éves Markó Bélát köszöntötte fel a volt szövetségi elnök nagy meglepetésére. Markó Béla egy Részegh Botond-festményt kapott ajándékba az RMDSZ-től.

A politika és a művészet egymásra van utalva

Idén ünnepli fennállásának 75. évét a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, mondta el Kós Anna, a Magyar Kar dékánja. Ebben az időszakban természetesen voltak mélypontok és válságok, de mindig találtak művészeket, akik tanítanak, és fiatalokat, akik felvállalják a művészlétet. Az egyetemi docens kiemelte, a marosvásárhelyi intézmény volt az első, amelyik megvalósította a 2011-es tanügyi törvénybe foglaltakat, magyar kar jött létre az egyetemen. Kós Annának meggyőződése, hogy a politika és a művészet egymásra van utalva, tette hozzá.

Tonk Márton rektor a húszéves Sapientiáról

Tonk Márton, az idén húsz esztendős Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora megköszönte azoknak, akik két évtizeddel ezelőtt bírtak elegendő hittel ahhoz, hogy az egyetemet létrehozzák. Ugyancsak köszönet illeti azokat is, akik tamáskodtak és kételkedtek az egyetem létrehozásában. 

Mára a Sapientián tanul az erdélyi magyar fiatalok egyharmada, és a romániai egyetemek között a Sapientia húsz év alatt a huszadik helyre került, ami kiemelkedő eredmény, mondta Tonk Márton rektor.

Mezei János: az erősebb szervezet ne a kisebb eltiprására törekedjen

A Magyar Polgári Párt elnöke a kongresszuson elmondta, nekik is, az RMDSZ-nek is az a feladata, hogy Erdélyben a magyar közösség megmaradjon, vállalják a nemzeti értékeiket, önrendelkezésre törekednek és fontosnak tartják a keresztény családmodell megmaradását és népszerűsítését, hangzott el. Mezei János szerint „vissza nem térő lehetőség” nyílt megmutatni a román parlamentben a közösség erényeit, bár megjegyezte, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem mindig hozza a várt eredményeket.

Az MPP elnöke úgy látja, a sokszínűség a közösségben nem hátrányt, hanem hozzáadott értéket jelent, „nem egymás ellenségei vagyunk, nem szabad energiát arra használni, hogy a nagyobb és erősebb szervezet a kisebb és gyengébb szervezet eltiprására törekedjen”.

A horvátországi magyarok képviselője is üdvözletét hozta

Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) alelnöke elmondta: a horvátországi magyarság 0,2 százalékos, de van képviselője a törvényhozásban.

Ezelőtt száz évvel természetes volt, hogy valaki Brassóban felült a vonatra és Fiuméban leszállt. Ma már egészen más az helyzet és másfajta politikára van szükség. A HMDK is részese a horvát kormánynak, amelyen egyetlen szavazaton múlik a kormánytöbbség, és ilyenkor látszik meg, hogy mindössze tizennégyezer ember, illetve az általuk megbízott képviselő mennyire fontos lehet egy adott szituációban.

Felvidéken tanultak a hibáikból

A felvidéki Magyar Közösség Pártjának friss elnöke mindössze egy éve tölti be a tisztséget. Forró Krisztián felszólalásában emlékeztetett, Szlovákiában a magyarság parlamenti képviselet nélkül maradt, és az Európai Parlamentben sincs képviseletük, ezt a szerepet a Fidesz-KDNP és az RMDSZ tölti be helyettük, ezért köszönetet mondott nekik. Kiemelte, tanultak a hibáikból, ismét egyesítik erőiket és ismét lesz egységes magyar képviselet a felvidéki magyarságnak.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke: nagyon változott a világ, ma már ő sem térhet haza biztonságban

Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke felidézte: néhány éve Kelemen Hunort, aki akkor a KMKSZ kongresszusára igyekezett, nem engedték be Ukrajnába. „Azóta nagyot változott a helyzet, mert ma már én sem mehetek haza biztonságban”, mondta Brenzovics.

1921-ben tette közzé Kós Károly a Kiáltó szó című kiadványát, azokat az elveket, amiket egy kisebbségben élő közösség maga elé tűzhet. 1991 után és a Szovjetunió szétesése után szinte valamennyi Kárpát-medencei szervezet, amely azért küzdött, hogy a magyar közösség megmaradhasson a szülőföldjén, ugyanazokat a célokat követte, amit Kós Károly megfogalmazott. Ebből azonban hiányzik egyvalami: a Kárpát-mendecei magyarok és a magyar szervezetek szolidaritása. Brenzovics szerint nagyon fontos az, hogy Magyarország kiálljon a határon túli magyar közösségek és szervezetek mellett.

Megköszönte a közel másfél évtizedes barátságot a vajdasági magyarok képviselője

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében köszönetet mondott az RMDSZ-nek a közel másfél évtizedes barátságért, törődésért. Elmondta, mindig példaértékűnek tartotta az, amit a magyar érdekvédelmi képviselet tett, ahogy gondolkozott, ahogy kiállt a közösségért. „Volt, amikor ez csendesebb volt, mint azt várták volna azok, akik a kiállást hangerőben mérték” – fogalmazott Pásztor.

Kiemelte, az önkormányzati választásokon az RMDSZ megkérdőjelezhetetlen sikereket ért el, Bukarestben pedig megkerülhetetlen, komoly politikai erővé tették a szövetéget a választók. Fontos a román-magyar jó viszony, tette hozzá, majd úgy zárta beszédét: „Lehessünk tovább is szövetségesek a közös ügyeknek az előre vitelében.”

Vincze Loránt: Európában ma egy lépés előre, kettő hátra a divat

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke felidézte, az eruópai kisebbségvédelmi szervezet éppen a múlt héten tartotta kongresszusát Tiesztben.

Felidézte, bár az Európai Bizottság kedvezőtlen döntést hozott a Minority SafePack kisebbségi állampolgári kezdeményezés ügyében, az Unió törtnetében ezt megelőzően még soha nem fogadtak el olyan dokumentumot, amely akár csak megemlítette volna a nemzeti kisebbségeket. Még hosszú az út a célig, de folytatni kell a munkát, mondta. 

Vincze Loránt kiemelte, a FUEN tieszti kongresszus hatáozata értelmében a legnagyobb európai kisebbségi ernyőszervezet azt kéri, hogy az alapszerződések világosan fogalmazzák meg: a koppenhágai kritériumok nem csak a csatlakozás előtt álló országok számára kötelező jellegűek, betartásuk minden tagállam folyamatos kötelessége.

Unitárius püspök: a politikai cselekvés mellett legyen ott a keresztény értékrend

Bármilyen elfoglaltak vagyunk, előbb mindig az égre kell tekinteni és Isten áldását kérni – kezdte üdvözletét Kovács István unitárius püspök. Ma különösen fontos, hogy szövetségben, együtt szolgáljuk népünket, közösségünket, amikor „Európában úgy tűnik, hogy keresztény gyökereinket egyesek el szeretnék felejteni”, fogalmazott.

Kovács István elmondta, örül, hogy „a család a szívünk ügye”, közösen. A családpolitikára szükség van, és nagyon fontosnak tartja, hogy a politikai cselekvés mellett ott legyen a keresztény értékrend, ami biztosítja, hogy nem térünk le az egyenes útról, amely irányba az Isten hív minket. „Nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hité, hogy életet nyerjünk” – összegzett az unitárius egyház püspöke.

Csűry István református püspük üzentét az egyházkerületi lelkészi jegyző adta át

Kánya Attila Zsolt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi jegyzője tolmácsolta Csűry István püspök üzenetét.

Adorjáni Dezső: nem rideg tornyokra, hanem családi fészkekre van szükségünk

Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke beszéde elején a hangulat további oldása gyanánt viccesen azt mondta, a sok dicsérő beszédet hallgatva az az érzése támadt, sűrűbben kellene kongresszust tartani, ugyanis ritkán dicsérik ennyire egymást a politikusok.

A kereken húsz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én történt amerikai terrortámadásban elpusztult két torony példájából kiindulva az evangélikus püspök feltette a kérdést: miért épít az ember ilyen iszonyatosan magas tornyokat? Magyarázatképp el is mondta, minden épület tárgyi-fizikai tulajdonságai mellett egy eszmei értéket is hordoz. Kiemelte: az ember nagyon könnyen megszédül nagyságától, és azt hiheti, jól meglehet Isten nélkül.

Nekünk nem tornyokat, hanem otthonokat kell építenünk, lehet ez szellemi, kulturális vagy politikai, de az otthon, ahol élünk, az valóban otthonná váljon, ahol emberhez méltón tudjuk az életünket megszervezni – hangsúlyozta a püspök. Kiemelte: a rideg tornyok soha nem lesznek melegágyai a családnak, amelynek fészek kell, egy lelki ház, szent hely, ahol Isten jelen kíván lenni. „Lélek, lelkiség és hit nélkül nem lesz otthon” – állapította meg Adorjáni Dezső.

„Egy nagyobb erő küzd veletek, ha nemes, tiszta a cél” – üzente beszéde végén a politikusoknak az evangélikus-lutheránus püspök.  

Pro Európa Roma Párt elnöke: „Sok szerencsét!”

Beszéde végén Cătălin Zamfir Manea is beszúrt egy magyar nyelvű üdvözletet, ezzel biztosítva támogatásáról Kelemen Hunort, az RMDSZ-t ugyanakkor az eddigi legszavahihetőbb és legkomolyabb partnerüknek nevezve. A Pro Európa Roma Párt elnöke szólt a romániai roma kisebbség gondjairól, igényeiről, egyebek mellett arra kérve a kormányt, hogy legyen végre egy múzeuma és kulturális központja az általa képviselt kisebbségnek, és mozdítsák előre a romastratégia ügyét.

Marcel Ciolacu dicsérte az RMDSZ-t, de Erdélyt nem akarja eladni

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint pártja és ő maga is mindig a kisebbségek partnere volt, a korrekt párbeszédre törekedett a nemzeti kisebbségekkel, és közöttük elsősorban az RMDSZ-szel. Ciolacu elmondta, mindig csodálta, ahogyan az RMDSZ kiválasztja a szakembereit, és tisztelettel adózik annak a megbecsülésnek is, amivel Kelemen Hunort illetik a Szövetségben.

„Azért vagyok most itt, hogy a jelenről és a jövőről beszéljek. Merre akarjuk vinni az országot öt vagy tíz év múlva. Mindannyian azt szeretnénk, hogy Románia sikeres legyen, fejlett és európai. Mindegy, hogy magyarok, románok, németek vagy zsidók vagyunk, mindannyian azt akarjuk, hogy jobb legyen” – fogalmazott a PSD elnöke. Kijelentette: „bízom Cseke Attilában, aki Kelemen Hunorral közösen három nagy programot indított el, amely hozzájárul a vidéki közösségek fejlesztéséhez akár Moldovában, Olténiában vagy Erdélyben”. Szerinte nem lehet elvenni a fejlesztés lehetőségét a közösségektől pusztán azért, mert egyeseknek gyanúi támadnak. „Az USR-PLUS-nak mint kormánypártnak kötelessége betartatni a törvényeket és nem futhat el a felelősség elől. Ez a helyzet elfogadhatatlan” – mondta Ciolacu. Kiemelte: jelen helyzetben nem a politikai harc, hanem az emberek érdeke kell legyen első.

„Kelemen Hunor, arra kérlek, fordítsd le pontosan a koalíciós társaidnak azt, amit ma itt elmondtam, hogy ne azt értsék, hogy megint el akarjuk adni Erdélyt” – fogalmazott beszéde végén Marcel Ciolacu, a PSD elnöke.

Nem tudott mindenki jelen lenni

Pambuccian Varujan, a kisebbségi frakció vezetője videóban üzent a küldötteknek. Szintúgy Roberta Metsola, az Európai parlament első alelnöke, valamint Antonio López Istúriz White, az Európai Néppárt főtitkára. 

Semjén Zsolt: minden elfogadhatatlan, ami az RMDSZ-t gyengíti

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke leszögezte, a kezdetektől fogva a KDNP RMDSZ-párti volt, és azért, mert „magyarpártiak”. Magyarország miniszterelnök-helyettese úgy látja, ha a szövetség egyszer megroppan, nem egy másik magyar párt fog a helyébe kerülni Bukarestben, „hanem senki”, szerinte véget érne az erdélyi magyar érdekképviselet. Ezért azt üzente, „minden elfogadhatatlan, ami az RMDSZ-t gyengíti”.

Semjén Zsolt elmondta, 2010-ben az RMDSZ és a magyar kormány között nem kompromisszum köttetett, mint ahogyan azt egyes újságírók sejtetik, hanem bizalmi viszony van közöttük, szögezte le. Semmilyen döntés nem születhet Budapesten Románia tekintetében, amiről nem egyeztetnek Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, emelte ki.

A KDNP elnöke szólt arról is, hogy 2010-ben kötelességüknek érezték az állampolgársági törvény benyújtását, és az RMDSZ szerepét abban is látja, hogy elsősorban az erdélyi magyarságért ugyan, de a többi külhoni közösségért is, „a teljes magyar nemzetért felelős”, mert a magyarság csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. Kitért arra is, hogy a román-magyar kapcsolatoknak a munkálása is feladata a szövetségnek, és Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy ez a viszony minél jobb legyen.

Florin Cîțu magyarul: „köszönöm szépen”

„Túléljük ezt a válságot és maradunk négy évig kormányon” – jelentette ki Florin Cîțu kormányfő. Az RMDSZ egy olyan partner, amelyről tudják, hogy támaszkodhatnak rá. A kormányfő szerint amellett, hogy alkudoznak bizonyos kérdésekben, tudják róla, hogy nem fogja megzsarolni, vádolni partnereit, „az RMDSZ egy olyan szervezet, amelyben bízni lehet”.

Florin Cîțu szierint elengedhetetlen a gazdaság és a helyi közösségek fejlesztése, „30 év után mindenki megérdemli, hogy megérkezzen a 21. századba”.

„Az én céljaim nem változtak az elmúlt nyolc és fél hónapban. Garantálom, hogy a reformokat folytatjuk” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint az energiaárak kedvezőtlen alakulásának idején az emberek felelősséget várnak tőlük és azt, hogy gyorsan lépjenek az ügyben.

Rövid üdvözlő beszéde végén Florin Cîțu magyarul köszönte meg a figyelmet.

Orbán Viktor levélben üzent

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üzenetét Novák Katalin, a Fidesz alelnöke, családokért felelős tárca nélküli miniszter olvasta fel. A miniszterelnök elismerően szólt arról az erdélyi magyar pártok között született összefogásról, ami a legutóbbi választásokon eredményeket hozott. Orbán Viktor Kós Károly száz éve megfogalmazott intését idézte, „csak az lehet a miénk, amit ki tudunk magunknak harcolni”, hozzátette, Bukarestben épp úgy, mint Brüsszelben.

„Nyelvünk, keresztény kultúránk és identitásunk védelmében mi, magyarok még mindig csak magunkra számíthatunk. Mindez pedig arra kell ösztökéljen minket, hogy jövő tavasszal közös erővel védjük meg a magyar nemzetpolitika 2010 óta kiharcolt vívmányait” - fogalmazott levelében Orbán Viktor.

Novák Katalin immár a saját nevében elmondta, azért jött el ma ide, hogy az erdélyi magyarokat a Fidesz támogatásáról biztosítsa. Kiemelte, a magyar fiatalok számíthatnak a magyar kormányra, a családtámogató intézkedéseire. „Magyarországon és itt, Erdélyben is az a célunk, hogy jó legyen itt magyarként élni.”

Ludovic Orban továbbra is számít az együttműködésre az RMDSZ-szel

A meghívottak közül elsőként Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke köszöntötte a kongresszust. Mint mondta, azért jött ma az RMDSZ marosszentgyörgyi kongresszusára, hogy továbbíts az üzenetet, a PNL mint liberális értékeket valló szervezet továbbra is kész együttműködni az RMDSZ-szel. Orban kiemelte, az elmúlt 31 évben többször is együttműködött a két szervezet, sőt többször közös kormányt is alkottak. „Mindig becsültük az RMDSZ korrektségét és következetességét a kormányzati program iránt”, és mind a kormányzatban, mind a parlamentben elismerik az RMDSZ szakmaiságát, mondta a PNL elnöke.

Ludovic Orban szerint az RMDSZ többnyire jobbközép szervezetekkel kötött szövetséget, és bár voltak együttműködések baloldali szervezetekkel is, ezek csak a kormányzati és parlamenti együttműködések voltak. Romániának stabil kormányra van szüksége, amely képes véghezvinni a vállalt feladatokat és amely rendelkezik a parlamenti többséggel, hogy gyakorlatba ültethesse a felvállalt reformokat – jelentette ki.

Orban kiemelte: szerinte a PNL mindig támogatta a nemzeti kisebbségeket, amelyek gazdagítják Romániát és biztosítják a kulturális sokszínűséget. Éppen ezért tartja fontosnak a kisebbségi jogok biztosítását, az anyanyelv szabad használatát, az anyanyelvi oktatást, a magyar használatát a közigazgatásban, és el kell utasítani azokat a kezdeményezéseket, amelyek ezeket a jogokat korlátoznák.

Kelemen Hunor: a kormánykoalíciót még az idén talpra kell állítani

Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes magyarul és románul is köszöntötte a meghívottakat, a bukaresti és budapesti kormányok képviselőit, pártelnököket, egyházi vezetőket, hiszen azt vallja, hogy mind az erdélyi magyarságnak, mint az RMDSZ-nek partnerekre van szüksége, mert csak így lehetünk sikeresek lenni.

Kiemelte, a parlamenti pártok őszi kongresszusai közül az RMDSZ-é a legkevésbé zajos – utalt a PNL és az USR PLUS tisztújító kongresszusai miatt kialakult feszültségekre, politikai versengésekre. Hangsúlyozta, a 2008-as választások óta Romániának 13 év alatt 13 kormánya volt, „ilyen körülmények között hogyan lehet sikeresen dolgozni?”, tette fel a kérdést a szövetségi elnök. Meggyőződése, hogy a kormánykoalíciót még az idén talpra kell állítani, azt akarja, hogy idők múlva azt lehessen mondani, hogy ez a négyéves időszak mind az erdélyi magyarság, mind az egész ország számára eredményes volt.

Péter Ferenc: a hatékonyság, a szorgalom és az egység a legfontosabb

Péter Ferenc, Maros megye tanácsának elnöke kijelentette: jókor és jó időben kerül sor a 15. kongresszusra. A világ a feje tetejére állt, de az RMDSZ biztos pont maradt a magyarság és a politikai partnerek számára, mondta.

Maros megyében is az RMDSZ a legerősebb politikai szervezet, a Szövetség kormányzati szerepvállalása pedig nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Ebben a helyzetben a hatékonyság, a szorgalom és az egység a három legfontosabb dolog, ami eljuttathat a célig, emelte ki Péter Ferenc, aki szerint az RMDSZ-ben mindhárom megtalálható. Ezzel kívánt hatékony kongresszusi munkát a Maros megyei tanács elnöke.

Marosszentgyörgy örül, hogy házigazda lehet

Elsőként Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere köszöntötte házigazdaként a kongresszust.

Elmondta azért is örül, hogy a településen szervezik meg az idei eseményt, mert Marosszentgyörgyön is fontosnak tartják a családtámogatást, itt is családbarát intézkedéseket hoznak, a családot szívügyüknek tekintik. Jómaga négy gyermek édesapja, tette hozzá a polgármester, megjegyezve, hogy a magyarországi családpolitikai rendszer jó példa, amely ellenszélben is sikeres tud lenni. Emellett Marosszentgyörgy jó példája annak, hogy magyarok, románok békében élnek egymás mellett, ez pedig az RMDSZ-nek is fontos. Kiemelte, az RMDSZ-nek fontosak a helyi fejlesztések is, Marosszentgyörgy is gyakran pályázik, hogy fejlődjön a település.