A kézdivásárhelyi bíróság alapfokon a csendőrségnek adott igazat, amiért szabálysértési figyelmeztetésben részesítette Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőt, amiért tavaly júliusban, a terrorizmussal vádolt Beke István és Szőcs Zoltán kiszabadulásának másnapján nagyobb csoport jelenlétében sajtótájékoztatót tartott Kézdivásárhely főterén.

Az ítélethirdetésről a Magyar Polgári Párt/Erdélyi Magyar Szövetség politikusa, aki az együttműködés nyomán az RMDSZ listáján jutott a parlamentbe 2016-ban és 2020-ban is, sajtótájékoztatón számolt be, amelyen elmondta: megfellebbezte az alapfokú bírósági ítéletet, mivel elfogadhatatlannak tartja, hogy egy politikusnak ne lenne joga sajtótájékoztatót tartani.

Kulcsár-Terza József nem ért egyet azzal, hogy a Beke Istvánnal és Szőcs Zoltánnal tartott közös sajtótájékoztatót a csendőrség, majd a bíróság is előzetes jóváhagyást igénylő köztéri gyülekezésnek minősítette. A bíróság alapfokon azt állapította meg, hogy Kulcsár-Terzának előre kellett volna látnia, hogy a Kézdivásárhely főterére összehívott sajtótájékoztatón sok ember fog összegyűlni, ezért előzetesen engedélyt kellett volna kérnie a hatóságoktól a tömegrendezvényre.

Kapcsolódó

Szabadulásuk után megfigyelve érzik magukat a „székely terrorper” szereplői

A bíróság nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva nem adja ki a periratot. 

Beke István Szőcs Zoltán székely terrorvád

A politikus kifejtette, hogy Romániában és szerte a világon sok olyan alkalom történik, amikor a politikusok köztéren nyilatkoznak, és ehhez senkitől nem kell engedélyt kérjenek. Példaként említette, hogy Liviu Dragnea volt kormányfő börtönből való szabadulásakor a kézdivásárhelyi eseménynél többen gyűltek össze, mégse kapott érte senki büntetést.

„Hová jutunk, ha egy politikusnak nem szabad sajtótájékoztatót tartani? Ez az eljárás nem európai, nem is demokratikus, hanem a kommunizmust idézi a magát példaértékűnek beállító Romániában” – jelentette ki Kulcsár-Terza József, aki megfélemlítési kísérletnek minősítette az ellene szóló eljárást.   

A háromszéki politikus úgy értékelte, hogy az „árnyékhatalom” az igazságszolgáltatást felhasználva folytat magyarellenes hangulatkeltést. Ilyennek tartja azt, hogy a sepsiszentgyörgyi városzászlóról szóló kormányhatározatot bíróságon érvénytelenítették, vagy hogy a marosvásárhelyi római katolikus teológiai líceum működési engedélyét megvonta a bíróság. Szerinte egy európai uniós országban és jogállamban normális kellene legyen, hogy mindenki a saját anyanyelvén érvényesül, saját szimbólumait használja. Hozzátette: ha a romániai magyar kisebbség elleni eljárások folytatódnak, akkor meg kell fontolni az utcai tiltakozó akciók szervezését.