A Máltai Szeretetszolgálat fennállásának 35. évfordulóját ünnepelték Nagyenyeden
Hálaadással és az elődök előtti tisztelgéssel emlékeztek meg vasárnap a Máltai Szeretetszolgálat fennállásának 35. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisén a közösség tagjai hálát adtak az elmúlt évtizedek kegyelmeiért, és megemlékeztek azokról a munkatársakról és vezetőkről, akik életüket a hit védelmének és a rászorulók megsegítésének szentelték.
A jubileum alkalmából szervezett megemlékezés helyszíne a nagyenyedi Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus plébániatemplom volt, ahol az ünneplők közösen adtak hálát Istennek az elmúlt évtizedekért, a megélt örömökért és a közösséget megtartó kegyelemért.

A szentmisét Szász János nagyenyedi római katolikus plébános és Veres Stelian atya, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat országos lelkivezetője tartotta. Az alkalom nem csupán az eltelt évek felidézésére adott lehetőséget, hanem arra is, hogy a jelenlévők megerősítsék elkötelezettségüket a hitből fakadó segítő munka folytatása mellett.
A jubileum egyik legmeghatóbb mozzanata az azokról való megemlékezés volt, akik az elmúlt évtizedekben munkájukkal hozzájárultak a szeretetszolgálat tevékenységéhez, de ma már nincsenek közöttünk. Az évfordulóra készült emlékeztetőn az elhunyt munkatársak neveit is feltüntették, tisztelegve azok előtt, akik idejüket, energiájukat és szeretetüket a közösség szolgálatába állították.
Az egykori munkatársak és vezetők emléke arra figyelmeztet, hogy egy közösség története nemcsak az elért eredményekből áll, hanem azoknak az embereknek az áldozatvállalásából is, akik munkájukkal megalapozták és továbbvitték az elődök örökségét. A hála és az emlékezés így szorosan összekapcsolódott a jövő iránti felelősséggel.

Az aktív tagok jól tudják: szolgálatuk értéke sokszor nem a látványos eredményekben, hanem a mindennapok apró gesztusaiban, a figyelemben, az együttérzésben és a másik ember felé forduló szeretetben mutatkozik meg.
A jubileumi megemlékezés a szentmise végén a máltai himnusz közös eléneklésével zárult, amely méltó módon fejezte ki a közösség összetartozását és a vállalt küldetés iránti hűségét.
CSAK SAJÁT


