Népfőiskola nyílt a Hargita megyei Csehétfalván
Rendhagyó eseménynek lehettek tanúi azok, akik részt vettek szerdán a Hargita megyei Csehétfalván a Csehétfalvi Népfőiskolát megnyitó előadássorozaton.
Az esemény házigazdájaként Lőrinczi Lajos, a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör esperese elmondta, hogy a jelenlevők egy hiánypótló kezdeményezésnek lehetnek tanúi és résztvevői. A Népfőiskola egy helyi, orvosi évfolyamból kialakult baráti kör kezdeményezésére indult, egy hódmezővásárhelyi baráti közösség hozzájárulásával.
A Csehétfalvi Népfőiskola első előadássorozata az Unitárius Egyház 450 éves fennállására emlékezett. Elsőként Grezsa István kormánybiztos tartott előadást Nemzetpolitika a Kárpát-medencében címmel. Többek között megfogalmazta, hogy kiemelten fontos helyet foglal el a magyar kormány nemzetpolitikai stratégiájában az oktatás és a nevelés. Így prioritásként kezelik azt, hogy minél több gyermek részesüljön magyar nyelvű oktatásban.
Példaként említette, hogy az elmúlt évek magyar kormánytámogatásai révén közel 180 000 gyermek járhat óvodába és bölcsődébe. Ugyanakkor várhatóan ez a szám 60 ezer gyerekkel fog bővülni a támogatásoknak köszönhetően. Tavaly közel 82 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai törekvésekre, fűzte hozzá Grezsa István.
A kormánybiztos kiemelte, hogy a régiós gazdasági programok révén különböző fejlesztésekre dolgoztak ki gazdaságélénkítő stratégiákat. Csak Székelyföldre közel 100 milliárd forintos értékű források generálására lehet számítani. Mindemellett különös figyelmet fordítanak a szórványban, illetve a diaszpórában élő magyarokra. Ennek érdekében megalakult a Magyar Diaszpóra Tanács, amely prioritásként tekint az oktatás minőségére és helyzetére. Ami a diaszpórát illeti: 212 iskolát tartanak számon, a Kőrösi-program keretében pedig 115 diák részesült ösztöndíjban – sorolta Grezsa István.
Közönség kérdésére válaszolva a kormánybiztos elmondta, nem csak Székelyföldre, hanem Erdély teljes területére kiterjedt oktatási stratégiát dolgozott ki a magyar kormány, amely révén az erdélyi magyarok anyanyelven tanulhatnak és folytathatják tanulmányaikat, legyen az középiskolai vagy akár egyetemi szintű oktatás. A Népfőiskola, mint mozgalom, ugyancsak az oktatás keretében, Erdély teljes egészére kiterjeszthető, de ugyanakkor különös figyelmet fordítanak az egyetemi, illetve középiskolai anyanyelven történő, minőségi oktatásra is – hangsúlyozta a magyarországi előadó.
Előadásának befejező részében felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország kormányának nemzetpolitikai stratégiája, támogatása még nem elegendő a sikerhez. Ehhez szerinte elengedhetetlenül szükséges az erdélyi magyarok és székelyföldiek egymásra figyelése, közös erőfeszítésre.