Klaus Johannis államelnök vezetésével elkezdődött szerda délelőtt a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése a Cotroceni-palotában, amelyen részt vesz Viorica Dăncilă miniszterelnök is. A napirenden szerepel többek között Románia Verespatakkal kapcsolatos álláspontjának megfogalmazása. FRISSÍTÉS: Az államelnöki hivatal közleménye szerint Verespatak ügye a kotmány hatásköre.

A gyűlésen jelen van továbbá Mihai Fifor védelmi miniszter, Carmen Dan belügyminiszter, Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Dănuţ Andruşcă gazdasági miniszter is.

A CSAT napirendi pontjai között szerepel a brüsszeli NATO-csúcs előkészítése, de arról is tárgyalnak, hogy a román hadsereg erői milyen külföldi bevetéseken vesznek majd részt 2019-ben.

Klaus Johannis államelnök június elején, varsói látogatása során jelentette be, hogy össze fogja hívni az ország Legfelső Védelmi Tanácsát (CSAT) a brüsszeli NATO-csúcs előkészítése érdekében. 

Klaus Johannis: Verespatak ügye a kormány hatásköre

FRISSÍTÉS: Nem foglalt állást Verespatak ügyében a  Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek ülésén a kulturális miniszter beszámolt az erdélyi település számára UNESCO örökségvédelmi védettséget biztosító eljárás helyzetéről, és az a döntés született: továbbra is a kormány fog eljárni az ügyben.

A téma megvitatását George Ivașcu kulturális miniszter javaslatára a kormány kérte, miután végéhez közeledik a Verespatak világörökségi védettsége érdekében a román hatóságok által elindított eljárás.

Az UNESCO Világörökségi Bizottsága június 29. és július 2. között ülésezik a bahreini Manamában, ahol döntés kellene, hogy szülessen a bányatelepülés védettségéről.

Időközben a kormány az akta visszavonását kérte az UNESCO-tól, ami a bányászatot ellenzők körében felháborodást váltott ki.

Bukarestben attól tartanak, hogy az esetleges világörökségi státus mostani elnyerése kedvezőtlenül befolyásolhatja azt a folyamatban levő kárpótlási pert, amelyet a Verespatakon aranybányát nyitni akaró, kanadai Gold Corporation indított a román állam ellen, 4,4 milliárd dollár kártérítést követelve Bukaresttől. A vállalat szerint a román hatóságok több mint másfél évtizeden át hitegették a kitermelési engedély elnyerésével, ezért különböző beruházásokat hajtottak végre, végül a parlament egy jogszabály elfogadásával gyakorlatilag megtagadta az engedély kiadását.

Az elnöki hivatalnak a védelmi tanács szerdai üléséről kiadott közleménye nem részletezi, hogy Románia milyen álláspontot fog képviselni a bahreini tanácskozáson. A dokumentum szerint a kormány rendelkezik azokkal a jogi eszközökkel és intézményekkel, amelyek feljogosítják, hogy továbbra is eljárjon ebben az ügyben. A védelmi tanács tagjai tudomásul vették a kulturális miniszter tájékoztatását – olvasható a közleményben.

Csupán a NATO-csúcs kapcsán hoztak döntéseket

A védelmi tanács napirendjén szerepelt még a júliusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó, amely remények szerint fontos előrelépéseket hozhat az észak-atlanti szövetség keleti határának megerősítése és a Fekete-tengeri térség stabilitásának biztosítása terén. A testület arról is határozott, hogy 2019-ben Románia 305 katonával növeli a külföldi missziókban részt vevő katonai alakulatainak létszámát, ami 11,7 százalékos növekedést jelent az idei évhez mérten. Így összesen 2098 katona és civil fog szolgálatot teljesíteni Románia határain kívül, emellett a belügyminisztérium 932 rendőrt küld külföldi missziókba.