Lényeges módosításokkal szavazta meg döntő házként nemrégiben a képviselőház azt a tervezetet, amely eredetileg lehetőséget adott volna a szigorúan védett területeken a közművesítésre. A megszavazott módosításból kikerült például, hogy a szigorú oltalom alatt álló területeken fejlesztési munkálatok történjenek. Korodi Attilával, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével és Kovács Csongorral, a Zöld Erdély egyesület elnökével értékeltettük ki a jogszabályt.

A törvénymódosítás végső változata már vállalható, így az RMDSZ is megszavazta a képviselőházban a jogszabályt - tudtuk meg Korodi Attilától, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetőjétől, volt környezetvédelmi minisztertől. A képviselőházi frakció az eredeti változat ellen foglalt állást, amely engedélyezte volna a szigorúan védett területeken a közművesítést, és lehetővé tette volna, hogy végleg kivegyenek az erdészeti alapból szigorúan védett területeket.

"A tervezet szükségességét az indítványozók azért tartották fontosnak, mert meglátásuk szerint számos olyan hely van, ahol nem tudják kivitelezni a gáz-, villany-, víz-, csatorna-, úthálózat kiépítését, modernizálását a terület védettsége miatt. Csakhogy a szigorúan védett övezetek távol esnek a településektől, ahol eddig sem volt emberi beavatkozás. Ezek a területek az ország összfelületének még 1 százalékát sem képezik" - érveltek az RMDSZ képviselői. Az eredeti javaslatot több RMDSZ-es szenátor is megszavazta. Itt olvashatja az érveket.

Korodi Attila a Maszolnak elmondta, ha az eredeti változat megy át a parlamenten és a jogszabályt kihirdetik, Románia ellen kötelezettségszegési eljárt is indulhatott volna az uniós direktívák megszegése miatt.

"A képviselőház közigazgatási bizottságából a tervezet úgy jött ki, hogy a szűz erdők és a szigorúan védett övezetek még benne voltak. Az ipari bizottság vitájába már be tudtunk annyira kapcsolódni, hogy az álláspontunk érvényesült és a két kategória kikerült a tervezetből. A mezőgazdasági bizottságban már vita sem volt róla, mert a bizottság egyszerűen átvette az ipari bizottság véleményét. Ilyen változatban került a jogszabályjavaslat a plénum elé" - mondta Korodi Attila.

Nem kell kompenzációt fizetni

A megszavazott törvénymódosítás bár érvényt szerez a környezetvédelmi előírásoknak, a gazdasági érdekeknek is teret ad. A tervezet szerint például közművesítés esetén kompenzálás nélkül lehet végleg kivenni területeket az erdészeti alapból. Eddig az volt az előírás, hogy amennyiben fejlesztések miatt beáldozódnak az erdészeti alapból területek, ötszörös kompenzációt kell érte fizetni - például ötször nagyobb területet kell beerdősíteni. Korodi Attila elmondta, mivel a közművesítés, például egy ivóvízhálózat ugyanúgy a közhasznúságot szolgálja, mint az erdészeti alap megőrzése, támogatták a kompenzáció eltörlését.

"Vannak olyan közhasznú beruházások, amelyet nem lehet úgy megvalósítani, hogy ne tegye tönkre az erdő érintett részét. A probléma akkor lenne, ha bármikor, bármilyen beruházáskor ki lehetne végleg venni részeket az erdőalapból" - mondta a képviselő. Hozzátette, az erdészeti alapba minden olyan terület bekerül, amely elér egy adott érettségi fokot, és a települések közti területek nagy része ilyen.

Zöld Erdély: érvényesülnek az elvek

Megkeresésünkre a Zöld Erdély egyesület elnöke, Kovács Csongor elmondta, nagyra értékeli, hogy sikerült beépíteni a természetvédelmi elveket a megszavazott törvénymódosításba. A zöld aktivista figyelemmel követte a jogszabálytervezet útját a parlamentben, a javaslat korábbi változatát egyértelműen kritizálta.

"Az eredeti törvénytervezetben bármilyen közművesítés esetén ki lehetett volna venni végleg területeket az erdészeti alapból, és ki lehetett volna vágni a rajta lévő fákat. A végső változat sokkal finomabban fogalmaz, leszögezi, hogy ez a kitétel kizárólag az ivóvízhálózat, a folyórendezés, illetve gázvezetékek esetében lehetséges. Így már sokkal tisztább képet kapunk, és bezáródnak a kiskapuk, hogy egy önkormányzat egy közeli erdőn keresztül utat akarjon építeni és ezért joga legyen erdőt megsemmisíteni" - magyarázta Kovács Csongor.

A kompenzáció maradhatott volna

A Zöld Erdély egyesület elnöke úgy véli, a kompenzáció eltörlését árnyalja, hogy nem minden közművesítési munkálatra vonatkozik, illetve hogy csak az állami tulajdonban lévő területek esetében érvényesíthető. Ugyanakkor hozzátette, nem járt volna az állam rosszul, ha például egy ivóvízhálózat lefektetéséből származó kompenzációt az erdészeti alap fejlesztésére fordítja. A megkötésekkel viszont még belefér a fenntarthatóbb jövőképbe a kompenzáció megszüntetése - mondta Kovács Csongor.

Emlékeztetett, hogy a megszavazott tervezet szerint a Natura 2000-es területeken bármilyen gazdasági tevékenységet, például útépítést is meg lehet valósítani. Viszont ezek kivitelezése előtt hatástanulmányt és hatásvizsgálati esettanulmányt kell végezni. Az eredeti jogszabályjavaslat ez utóbbit teljesen eltörölte volna. Az eredeti javaslat felszámolta volna a lehetőséget, hogy a hatásvizsgálati esettanulmány révén a gazdasági érdekek a természetvédelemmel összhangban érvényesülhessenek.

Kovács Csongor szerint ami az 51/2006-os közszolgáltatásokra vonatkozó törvény módosításával történt a parlamentben, szép példa arra, mikor működik egészségesen a törvényhozás egy országban.