Nyúljanak hozzá a szűz erdőkhöz, hogy legyen a házunkban csatornázás?
Természetvédelmi szempontból drámai lépésre készülnek a honatyák - állítják a zöld szervezetek, többek között a WWF Románia vagy a Greenpeace. A Zöld Erdély Egyesület vezetője, Kovács Csongor szerint a szenátusban múlt héten megszavazott, 51/2006-os közszolgáltatásokra vonatkozó törvény módosítása lehetőséget ad arra, hogy végleg kivegyenek az erdészeti alapból olyan területeket is, ahol szűz, tehát szigorúan védett erdők vannak. Miért van erre szükség? - kérdeztük László Attila szenátort, aki más RMDSZ-es honatyákkal együtt megszavazta a módosítást.
A szenátus múlt szerdán szavazta meg a tervezetet, amelyről döntő házként a képviselőház dönt. A javaslat közművesítés (gáz-, villany-, víz-, csatorna-, úthálózat) kivitelezésére, fejlesztésére, karbantartására és modernizálására vonatozik olyan területeken is, amelyek védettek. Kovács Csongor szerint a módosítás természetvédelmi szempontból azért súlyos, mert nemcsak az egyszerű természetvédelmi területekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyek szigorú oltalom alatt állnak.
"A módosítás érinti a természetvédelmi területek szigorúan védett övezeteit is, amelyek általában lakatlan területen húzódnak. Ezek természetvédelmi szempontból nagyon értékesek. A szenátus most zöld utat adott ahhoz, hogy ezeken a területeken közművesítéseket lehessen végezni. Holott ezeket a védett területeket azért hozták létre, törvényesen, tudományos szempontból szigorúan megalapozottan, hogy az ott lévő természeti értékeket megóvjuk az emberi behatásoktól. Ezt tehát most felülírnák, és lehetőséget adnának, hogy ezeken az apró kis területeken, amelyek még a természeti értékeink fellegvárai, építkezéseket lehessen kezdeményezni" - magyarázta a Zöld Erdély Egyesület vezetője.
Hozzátette, hogy jelenleg is nemzetbiztonsági- vagy államérdekből bárhol lehetőség van építkezni, ilyen szempontból teljesen felesleges ez a jogszabálytervezet, és afelé mutat, hogy a védett területek státusát tovább gyengítsék. "Holott Romániában köztudottan ezeknek a védett területeknek az állapota és a jövőképe eléggé silány" – tette hozzá.
Kovács Csongor szerint megalapozott a zöldek félelme, hogy a törvénymódosítással lehetőséget akarnak teremteni arra, hogy szűz területekről, rezervátumokról fákat lehessen kivágni. Magyarázata szerit a törvénytervezet szövegébe expliciten beleírták, hogy az erdészeti alapból ki lehet venni területeket közművesítés céljából. Beleértve azokat az erdőterületeket is, amelyek a szűz erdők minősítést kapták, ahol gyakorlatilag az elmúlt száz évben semmi emberi tevékenység nem zajlott.
"Mondhatni ez vadon őserdő, amely általában megközelíthetetlen helyeken, hegyvidéken fekszik. Ehhez is hozzá lehet piszkálni, és itt is lehet erdőt kivágni közművesítés, építkezés céljából. Ez teljesen elfogadhatatlan egy uniós országban, amely vállalta, hogy teljesíti a természetvédelmi kötelezettségeit. Egy olyan országban, ahol természetvédelmi hálózatot hoztak létre, amely azt szolgálja, hogy megmaradjon az országban az a néhány, szigorúan védett foltocska, melyek természetvédelmi szempontból kiemelkedő értékkel bírnak" - magyarázta Kovács Csongor. Hangsúlyozta, olvasata szerint a módosítás kiskapu lehet ahhoz, hogy a védett területeken fekvő erdős részeket ki lehessen termelni.
Greenpeace: Lengyelországnak is az EU előtt kellett felelnie
A Greenpeace Románia közleménye szerint ha egy szigorúan védett területen hálózatfejlesztések lesznek, az később már nem kaphatja meg a védett státust, hiszen nem fog megfelelni a feltételeknek. Emlékeztetnek, hogy Lengyelország az Európai Unió bírósága előtt felelt amiatt, hogy a Białowieża nemzeti parkban faritkításokat végett - ráadásul ezek az ősrengeteg nem védett részén folytak.
A WWF (Természetvédelmi Világalap) Románia szerint nem lehet elvitatni a lakosságtól a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférést, ám az érintetlen erdők és területek védelmében, mielőtt bármilyen beavatkozásra sor kerülne, meg kellene vizsgálni, van-e lehetőség a munkálatok elkerülésére. Ha nem, a beavatkozásról hatástanulmányokat kell végezni, ezekről nem lehet lemondani, hiszen csak így lehet a védelmet biztosítani.
A WWF szerint érthető, hogy a közszolgáltatások működtetői költségkímélő megoldást szeretnének, az eljárást egyszerűsíteni kell, viszont mindezt úgy kellene megoldani, hogy az ne szegje meg Románia uniós vállalásait. Márpedig az uniós vállalások éppen arra kötelezik Romániát, hogy a szigorúan védett területek esetében ne a gazdasági érdekek kerüljenek előtérbe.
Ugyanakkor megállapítják, hogy a törvényhozási eljárás szabályait szigorúan be kell tartani. Így például: tekintettel arra, hogy módosul az erdészeti törvénykönyv, a tervezetet kötelező módon véleményeztetni kell a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidékfejlesztési szakbizottsággal, illetve tiszteletben kell tartani a kivételekről rendelkező jogszabályok esetében alkalmazott jogalkotási elveket.
László Attila: évekig kell várni egy jóváhagyásra
Megkeresésünkre László Attila szenátor elmondta, azért van szükség a módosításra, mert a védett területeken a közszolgáltatási művek hálózatainak karbantartására szinte lehetetlenség ebben a pillanatban beszerezni a szükséges engedélyeket. A tervezet egyszerűsíti a bürokráciátm, és csökkenti a szükséges dokumentációt - mondta a honatya. "Hatástanulmányokat kérnek a karbantartási munkálatokért. Némi racionalitásra csak szükség van, mert ha elszakad egy magas feszültségű kábel, akkor nem biztos, hogy nagyon örvendenek azok, akik villany nélkül maradnak" - érvelt László Attila.
A szenátor szerint nem áll meg a lábán az az érv, hogy a megközelíthetetlen, szigorúan védett területeken nincs szükség karbantartásra, tájékoztatása szerint ott is futhatnak magasfeszültségű elektromos vezetékek. Példaként említette a Retyezátot, ahol több vízierőművet is üzemeltetnek, az erőművek pedig villamos energiát állítanak elő. László Attila hangsúlyozta, a módosítás nem nyújt kiskaput azok számára, akik hozzá akarnak nyúlni a védett területekhez, csupán arról van szó, hogy csökken a közszolgáltatások hálózatainak karbantartására és fejlesztésére vonatkozó munkálatok bürokráciája.
"Kolozsvár az ivóvizét a tarnicai tóból kapja. Időnként karban kell tartani a több kilométernyi vízvezetéket. Egy agyrém ebben a pillanatban az ehhez szükséges engedélyek beszerzése, évekig kell rá várni. A védett övezeteknek van egy adminisztrátora, aki gyakorlatilag pénzt kér azért, hogy bemehess és megjavíthasd a hálózatot. Hatástanulmányokat kérnek például arról, hogy a munkálatok hogyan befolyásolják a védett területen élő állatfajokat három generáción keresztül. Tudomásul kell venni, hogy józan kompromisszumokra van szükség, mert a világ modernizálódott" - mondta László Attila.