Újfajta nacionalizmus észlelhető Európában, amelyet egyebek mellett a 2008-as gazdasági válság váltott ki – hangzott el kedd este a kolozsvári Tranzit.ro kerekasztal-beszélgetésén, amelyet KissPál Szabolcs művész könyvbemutatója előzött meg.

Az eseményen KissPál Szabolcs marosvásárhelyi születésű művész A műhegyektől a politikai vallásig (Magyar trilógia) című kiadványát ismertették, ezt követően pedig nyilvános vitát szerveztek. A kiadvány egy korábban Kolozsváron is látogatható kiállítás anyagából készült, amelyről itt számoltunk be.

Történelemkönyvként és regényként is értelmezi a most megjelent kötetet, amelyben a két videóból és kiállításból, „múzeumból” álló trilógiáról készült interjú, esszé is megjelenik, illetve további szövegek, amelyek részletesebb értelmezéseit adják a projektnek – ismertette a kiadványt KissPál Szabolcs.

Munkája során a cél az is volt, hogy a huszadik századi szélsőjobboldalt elemezve a mai magyar kormány működését is elemezze, és arra a következtetésre jutott, hogy „sokkoló azonosság” található a Horthy- és az Orbán-kormányzat között. Foglalkozott azzal, hogyan változtatja a földrajzi teret a politika mitikus térré, illetve azzal, hogy a vér és föld mint szimbólum hogyan jelenik meg a nemzeti szocialista eszmékből kölcsönözve. Ugyanakkor egyfajta „politikai vallásról” is szó van, amelyet a politikai vezetők alakítanak ki – hangzott el.

A kiállításon megjelenő tárgyak egy része valódi, a két világháború közötti időszakból származik, egy része pedig átalakított, azaz „doku-fikcióval” van dolgunk. Megjelennek ugyanakkor ma használt tárgyak és készült fotók is, rámutatva az ideológiai hasonlóságokra – tette hozzá KissPál.

Magyarország mint disztópia

A jelenlegi magyarországi politikai helyzetről Szigeti Attila filozófus, a BBTE adjunktusa, szerkesztő úgy fogalmazott: egyfajta disztópiához hasonlít, amelyben a propaganda a nyolcvanas évek Romániájára emlékeztet. A híradók szűrtek, folyamatosan a migráns-helyzetről szólnak, a „Stop Soros” politikai reklámok az antiszemita-náci retorikát idézik.

Ezt a fajta retorikát a Jobbik élesztette fel korábban, a párt körül levő szubkultúra újjáélesztette a Trianon-szindróma közös megélését, a nemzeti rockot és egyéb jelenségeket. Orbán ezt a szubkultúrát vette át, párhuzamosan a jogállam gyengítésével és az illiberális állam építésével, így végül helyet cserélt az időközben középre vonuló Jobbikkal – vázolta fel Szigeti.

Búcsú a klasszikus nacionalizmustól

A magyarországi sajtó helyzetét Parászka Boróka újságíró részletezte, azt hangsúlyozva, hogy nem egyfajta hungarikumról van szó, hanem inkább olyan franchise-rendszerről, amely különböző államokban már megjelent – például Törökországban vagy Oroszországban. Ez centralizált irányítást jelent, amely kommunikál és egyben létrehoz egy politikai valóságot.

Szemben egyes véleményekkel azonban nem klasszikus nacionalizmusról van szó ma, hanem sokkal inkább a nemzetállam fontosságának kiemeléséről – elég például Trump „America First” szlogenjére gondolni.

Ma a magyarországi politikában alig beszélnek a centenáriumról és az autonómiáról, inkább egyfajta „új magyar elit” létrehozása zajlik, miközben a magyar proletariátus kizárása és a már említett nemzetállam megerősítése is történik. Ez történik Oroszországban és Törökországban is – tette hozzá Parászka, kitérve arra is, hogy az előbbi médiahálózatával a magyar sajtó láthatóan összefonódott A fentiek értelmében ugyanakkor „Magyarországon osztályharc zajlik” – fogalmazott az újságíró. Emlékeztetett arra is, az újfajta nacionalizmus xenofób, iszlamofób, de korábban olyan mérés is készült, amely szerint a magyarok félnek a pirézektől – akik egyébként nem is léteznek.

Belső kirekesztés

Dana Domsodi filozófus, a BBTE Szociológia Karának oktatója arra emlékeztetett, hogy a fasizmus pszichológiája mögött elsősorban egy belső kirekesztés van, azaz a saját társadalmon belüli. Ez pedig a tisztán kapitalista produktív-nem produktív kettőség mentén történik.

Beszélt arról is: bár Olaszország távol áll a török és orosz politikától, itt is a deklasszálódás folyamata zajlik és radikális társadalmi polarizálódás, miközben a domináns osztályok ezt a saját hasznukra fordítják. „Az új nacionalizmus régi történet és a társadalmi osztályokról szól továbbra is” – fogalmazott. Szerinte sem csak Magyarországról van szó, amikor erről a jelenségről beszélünk: a szegényellenes retorika például Romániában is megjelent korábban.

A gazdasági válság mint magyarázat

Florin Poenaru antropológus, szerkesztő arra emlékeztetett, hogy ironikus éppen akkor beszélgetni a Horthy-kultusz és Trianon témájáról, amikor Besszarábia és Románia csatlakozása uralja a közbeszédet. Létezik ugyanis egy párhuzam, hiszen Besszarábia korábban Románia része volt, és úgy vélik, segíteni, „civilizálni” kell – erre pedig, és a Romániához visszacsatolás vágyára egész szubkultúra épült.

Az elveszített és visszaszerzendő terület fantáziája komoly problémát okozott akkor, amikor Romániának döntenie kellett a háborúba lépés mellett vagy ellen, KissPál Szabolcs projektje pedig éppen azt világította meg, hogyan keveredik a dicső múlt és a tragikus jelen ebben a szubkultúrában. Románia esetében Moldova Köztársaság adja azt, amit a magyarok esetében Erdély.

Poenaru egyetértett azzal, hogy újfajta nacionalizmus épül, de kiemelte, hogy minden eset sajátos, és fontos megérteni a gyökereit. A 2008-as gazdasági válság fontos magyarázó elem Magyarország politikai változására, hiszen ez a krízis vezetett Európa-ellenes, bankellenes, antiszemita diskurzusokhoz, amelyek mobilizáló hatásúak voltak. A helyi politikai fikciók alkalmasak voltak arra, hogy a jelen politikai erők felhasználják azokat – magyarázta az antropológus.

Címlapi illusztrációnk forrása: Kustán Magyari Attila