Kettős mérce az EU-ban: a silányabb termék kerül a kelet-európai üzletek polcaira
A román hatóságok ígérete szerint véget vetnek az Európai Unióból érkező élelmiszer-termékek kettős mércéjének. Hazai szakemberek – az Európai Parlament mintájára – év végéig maguk is feketelistát készítenek a termékeiket országok szerint módosító vállalatokról.
Az Európai Parlament korábban megerősítette: az Európai Unió egységes piacán az élelmiszer-gyártók termékei rendszerint kettős mércét követnek: az EU kelet-európai országaiba azonos márkanévvel, de másfajta recept alapján készült, eltérő alapanyagokat használó, olykor súlyban is kisebb termékeket – magyarán: rosszabb minőségű árut – szállítanak. A jelentést a Belső Piacok és Fogyasztóvédelmi Bizottsága hozta nyilvánosságra.
A jelentésből az is kiderült, hogy a gyártók a kettős standardot nem csupán az élelmiszerek esetében alkalmazzák, hanem gyengébb minőségben dobják az unió kelet-európai piacaira a mosó- és tisztítószereket, a kozmetikai cikkeket is. Ugyanakkor az Egyesült Államokbeli Országos Egészségügyi Intézet égisze alatt működő Egészségügyi és Környezeti Tudományok Országos Intézetének kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a szappanoknál és általában a piperecikkeknél gyakran használatos levendulaolaj kivonat olyan anyagokat tartalmaz, amelyek gátolják a férfiaknál a tesztoszteron képződését, és amelyek hozzájárulnak a „férfimellek” növekedéséhez. Mindez komoly gondot okozhat a férfiak esetében. Igaz, a gyártók ilyent tekintetben nem kivételeznek: az ártalmas anyagból azonos mennyiségben jut a kelet-európai illetve a nyugati piacokra.
Nem ritka gyakorlat az sem, hogy a gyártó kiváló minőségű áruval jelentkezik a piacon. Amikor pedig azok népszerűvé válnak a fogyasztók körében, akkor „receptmódosítást” hajtanak végre, anélkül azonban, hogy a csomagoláson, vagy a termék külalakján valamit is változtatnának. A vásárló tehát azt hiszi, hogy ugyanazt a jó minőségű árut vásárolja meg, és időbe telik, ameddig rájön a turpisságra.
A fogyasztó tehát, aki más országban vásárol az általa megszokott termékből, egyáltalán nem lehet biztos benne, hogy ugyanazt a minőséget kapja majd, mint saját országában. A gyártók gyakorta gyengébb alapanyagokból, ízben és illatban is eltérő árukat dobnak az unió keleti országainak piacaira, legtöbbször ugyanabban a csomagolásban, és csak igen ritkán változtatnak, szinte észrevehetetlen, módon a kiszerelésen.
Feketelisták készülnek
Az Európai Parlament most feltérképezi a kettős mércét alkalmazó vállalatokat és feketelistára teszi ezeket a cégeket. Brüsszelben tizenhat termékkategóriát vizsgálnak majd meg, ezek között nem csak élelmiszerek lesznek. A lista azonban nehezen készül el, mivel összeállítói arra törekszenek, hogy adataik pontosak legyenek és a fekete lajstromon szereplő vállalatok egyike se tiltakozhasson majd a vád ellen.
Az Európai Parlament ugyanakkor kidolgozná az általános módszertanát a nem élelmiszer-termékek minőségi ellenőrzésének, abból a tényből kiindulva, hogy a tagországok illetékes szervei csupán a saját országukban forgalmazott termékek minőségi mutatóit elemezhetik.
A hazai Élelmiszer-ipari Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Dragoș Frumosu szerint a kettős mérce gyakorlatát azzal lehetne megszüntetni, hogy egyfajta élelmiszer – például egy bizonyos szalámifajta – meghatározott standardok szerint készülne, a gyártó országa pedig ennek alapján pontosan ellenőrizhetné, hogy a vállalat betartotta-e a receptet, az alapanyagokat ugyanabban a mennyiségben és minőségben adta-e a termékhez, mind a belső fogyasztás, mind pedig az export esetében.
A kisebb vásárlóerő indokolja
Dragoș Frumosu szerint a nyugati gyártók az unió keleti, volt kommunista országaiba elméletileg a kisebb vásárlőerő miatt szállítanak gyengébb minőségű terméket. Ha ugyanis betartanák az eredeti receptet, a termék túlságosan is drága lenne az itteni vásárlók legnagyobb része számára.
A román illetékesek ígérete szerint az országban véget vetnek az élelmiszer-termékek kettős mércéjének. Hazai szakemberek – az Európai Parlament mintájára – év végéig maguk is fekete listát készítenek a termékeiket országok szerint módosító vállalatokról. Románia élelmezési szakemberek szerint az természetes, hogy más országokban készült hasonló termékek kissé különböznek egymástól.
Egy Romániában és egy Németországban készült téliszalámi például eltérhet egymástól, de ez nem jelenti azt, hogy a gyártó becsapná a fogyasztót. Az viszont már törvénytelen, ha a gyártók valamelyike kevesebb húst használ fel az előírtnál, vagy mondjuk az állati zsiradékot a jóval olcsóbb növényi zsiradékkal helyettesíti.