Románia kárát látta annak, ahogy 1998-ban kialakították az ország fejlesztési régióit - mondták pénteken Kolozsváron az RMDSZ politikusai és szakértői.

A szövetség három regionális önkormányzati tanácsának együttes ülésén Csutak István szakértő és Borbély László politikai alelnök tartott előadást a jelenleg érvényes régiófelosztás nyomán kialakult helyzetről. Elmondták, a nyolc fejlesztési régió nem szolgálta a területek kohézióját.

Az előadók megannyi statisztika ismertetésével igazolták, hogy a régiófelosztás következtében a szegény régiók még szegényebbek, a gazdagok pedig még gazdagabbak lettek, és az egyes régiókon belül is jobban leszakadtak a szegény megyék, s nagyobb ütemben fejlődtek a gazdag megyék.

Csutak: fékező hatása van a jelenlegi régióknak

Csutak István, az RMDSZ regionális szakértője Románia gazdasági-fejlesztési régióinak átszervezéséről szóló előadásában rámutatott arra, hogy az RMDSZ-nek igaza van, amikor azt támogatja, hogy a jelenlegi 8 fejlesztési régiót meg kell szüntetni, és helyette kisebb, hatékonyabb régiókat kell kialakítani, hiszen a jelenlegi két legkisebb régió: a nyugati, illetve Bukarest fejlődik a legnagyobb ütemben.

 „A statisztikai adatok, a gazdasági mutatók, valamint a régiók támogatási összegeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy az elmúlt 7 évben nem csak, hogy nem valósult meg az a terv, amely csökkenteni kívánta a különbségeket Románia régiói között, de még a régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek is nőttek: a gazdagabb régiók még gazdagabbak lettek, és a szegényebbek még szegényebbé váltak” - hangsúlyozta a fejlesztéspolitikai szakértő.

Csutak István kiemelte, hogy kiegyensúlyozott felzárkóztató fejlesztéspolitikának és a regionális különbségek csökkenésére irányuló folyamatnak eddig nyoma sem volt, de a fejlesztési régiókon belüli megyék között is egyre nagyobbá vált a szakadék, ezért pedig a fejlesztési régiók- és a rájuk épített intézményi keret rosszul tervezettsége a hibás.

Borbély: a szakmaiságunk az erősségünk

Borbély László rávilágított arra, hogy a régiófelosztás nemcsak az országon belüli különbségeket növelte, de Romániát sem segítette abban, hogy felzárkózzon az Európai Unió többi országához. Emlékeztetett arra, hogy Romániában 2008-ban elindították a Regionális Operatív Programot, amelynek egy jól működő regionális rendszerben azt kellett volna eredményeznie, hogy a kevésbé fejlett megyék felzárkózzanak az országos trendhez. Ennek ellenére a statisztikai adatok azt mutatják, nemhogy közeledtek, hanem még jobban eltávolodtak a fejlett megyéktől.

„Mindez azt bizonyítja, hogy a 8 közigazgatási régió nem működőképes, ugyanakkor az Európai Uniós szabványoknak sem felel meg, mivel két jelenlegi fejlesztési régió jóval nagyobb a megengedettnél. Kisebb régiókra van szükség, egy olyan felosztásra, amely képes csökkenteni a megyék közötti különbségeket”- mondta a politikai alelnök.

Borbély szerint az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amely alternatívát tud felmutatni a 8 közigazgatási régióra való felosztás ellenében, amely összeállította és a tavaly októberben leadta a EU-ügyekért felelős miniszternek az Erdély 2020 gazdasági stratégiát. „Hosszú távon tervezünk, hiszen ez az egyetlen mód a gazdaság fejlesztésére, az életszínvonal növelésére”- mondta Borbély László.

Borboly: partnereket kell keresnünk

Borboly Csaba, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen régiófelosztás miatt Romániának csak négymillió állampolgára élvezhette az EU-csatlakozás előnyeit, 14 millió tovább szegényedett. Borboly szerint a felzárkóztatás csak akkor lehetséges, ha a szegény a szegénnyel, gazdag a gazdaggal versenyez az EU-s forrásokért.

A politikus leszögezte, hogy etnikai alapon nem lehet régióátszervezésről beszélni, csak úgy, ha az RMDSZ partnerséget alakít ki a román politikummal és a román értelmiséggel, valamint a nemzetközi szféra szakértőivel. „Valós vitákra van szükség, hiszen csak akkor tudjuk folytatni a megkezdett munkát, ha megszólítjuk a román civil szférát, és több nyilvános eseményt, fórumot tartunk ebben a témában, valamint ha rávilágítunk arra a problémára, milyen következménnyel járhat az, ha nem megfelelően alakítják ki ezeket a régiókat” – hangsúlyozta az OÖT elnöke.

Cseke: első a decentralizáció

Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei képviselője elmondta, elsőként a decentralizáció megszületését tartja a legfontosabbnak. Szerinte a közigazgatási átszervezésekkel kapcsolatban az elmúlt két hónapban a figyelem eltolódott a regionalizálásra, pedig az átszervezés legelső szakaszának a decentralizáció kell hogy legyen.

„Ahhoz, hogy decentralizáljunk bizonyos területeket, nem kell megvárni az alkotmánymódosítást, hanem politikai akarat útján keretet kell erre teremteni.  Először át kell adni a hatásköröket a megyei önkormányzatoknak, és az alkotmánymódosítás után megszülethetnek az adminisztratív régiók. Nem tartom jónak, ha ez a kettő fedi egymást, hiszen akkor vita alakulhat ki a régió és a megyék között, hogy hova decentralizáljunk”- fogalmazott a képviselő, majd emlékeztetett, hogy Bihar megyében megszületett egy olyan egyezmény az öt parlamenti képviselettel rendelkező párt és az RMDSZ között, miszerint egy olyan régió kialakítását szeretnék, Szilágy, Szatmár, Máramaros, Bihar központja Nagyvárad legyen.

Antal: a Székelyföldnek nagy a tét

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélte, a tervezett régióátalakítás leginkább a Székelyföld számára jelent tétet. Ha a Kovászna és Hargita megyében jelenleg többséget alkotó magyarság egy új közigazgatási egységben kisebbségbe kerül, megannyi - önkormányzatok által fenntartott - magyar intézmény léte kerül veszélybe. A polgármester a székelyföldiekkel való szolidaritásra szólította fel a partiumi és a belső-erdélyi önkormányzati tanács tagjait.

„A régióátszervezés egy olyan településen, megyében, ahol nem a magyarok alkotják az önkormányzatot, nem befolyásolja olyan nagymértékben az ott élők életét, mint amilyen mértékben befolyásolja a mi életünket Székelyföldön. Ha megszüntetik a megyéket és a hatásköröket, és elviszik egy olyan szintre, ahol nekünk nincs érdekérvényesítési lehetőségünk, akkor nekünk végünk van. Erről szól ez a történet, ezért kérjük, hogy azok a magyarok, akik kisebbségben élnek, legyenek szolidárisak velünk, akik többségben élünk Székelyföldön”- hangsúlyozta Antal Árpád a regionális átszervezés székelyföldi aspektusaival kapcsolatban.

Horváth: újra kell vizsgálni a hatásköröket

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere kiemelte, hogy a régiók hatáskörének kérdése fontos téma, amelyet a régióátszervezés első lépéseként újra kell vizsgálni. Az RMDSZ-es politikus szerint ezeket a hatásköröket nem a Bukaresti alárendeltségű dekoncentrált intézményektől kell régiós szintekre felvinni, hanem a minisztériumi hatásköröket kell lehozni a majdani régiók szintjére.

„A dekoncentrált intézmények száma az elmúlt 15 évben megduplázódott. Amíg 2004-ben 1 millió 400 ezer közalkalmazott volt Romániában, ennek fele a központi közigazgatásban dolgozott, addig 2011-re ezt a számot drasztikusan, kétszázezerrel kellett csökkenteni, a fő gondot viszont az jelenti, hogy a csökkentéssel elsősorban a helyi és megyei közigazgatásban dolgozókat sújtották, és kevésbé a központi adminisztrációt”- tette hozzá a decentralizációval kapcsolatban.