Március 8-én kezdődik a beiratkozás az ősszel induló új tanév előkészítő osztályaiba. Szórványvidékeken ilyenkor mindig az a kérdés, hogy megmarad-e egy-egy magyar osztály vagy sem. Aradon a kilátások nem túl jók, de a pedagógusok bíznak benne, hogy ha összevont osztályok formájában is, de sikerül fenntartani a magyar oktatást.

Aradon jelenleg négy iskolában folyik magyar nyelvű oktatás. A megye egyetlen iskolaközpontja, amelyben az óvodától az érettségig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar gyerekek, a Csiky Gergely Főgimnázium. Itt még minden évfolyamon van önálló osztály.

Ingyenes bentlakás a Csikyben

A nagy múltú aradi iskola vezetősége és a tantesület tagjai megkezdték a megyejáró körútjukat, ami során a vidéki magyar nyolcadikosoknak, a leendő kilencedikeseknek mutatják be a kínálatot. De azért az előkészítő osztályosok toborzására is nagy hangsúlyt fektetnek – mondta Muntean Tibor, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatója.

„Igyekszünk mindhárom ciklus beiskolázását a legjobban elvégezni és a lehető leghatékonyabban meggyőzni a szülőket, hogy hozzánk jöjjenek. A három ciklus: az előkészítő és az ötödik osztály, illetve a középiskola. Utóbbinál különleges a helyzet, hiszen nemcsak az aradi diákokat várunk, hanem Arad megye valamennyi magyar iskolájának a diákját, és ezért gondoltuk, hogy már most elmegyünk minden vidéki  nyolcadik osztályba, és bemutatjuk, hogy mi az, amiben a mi intézményünk többet nyújt, mint más középiskola” – magyarázta az igazgató.

A Csiky Gergely Főgimnázium líceumi tagozatán ősszel négy elméleti szak indul: egy osztályban a matematika-informatika intenzív angollal párosítva, illetve a természettudományok szak intenzív angollal, továbbá egy közgazdaságtan és egy turizmus osztály; emellett egy hároméves autószerelői szakmunkásképző osztályt is indítanak, ha lesz elég jelentkező (a mostani tanévben nem volt).

A „nulladikban” a remények szerint két párhuzamos osztály is indulhat, de csak a nyár folyamán derül ki, hogy lesz-e elég jelentkező. A bázist az iskola szervezeti egységében működő Kincskereső Óvoda jelenti, de szoktak hozni előkészítőbe más aradi óvodák magyar csoportjaiból is gyerekeket, sőt olyan magyar vagy vegyes házasságban született csemetéket is, akik a román óvodába járnak.

Visszatérve a középiskolára: Muntean Tibor szerint nem törvényszerű, hogy minden magyar nyolcadikos a Csiky-ben tanul tovább. Bár a többség Aradra jön, van, aki a lakhelyéhez közelebbi román líceumot vagy szakmunkásképzőt választja, másokat a határ menti magyarországi középiskolák „szippantanak el”. Számukra próbálják még vonzóbbá tenni a Csiky Gergely Főgimnáziumot azzal, hogy a szomszédos utcában lévő száz férőhelyes – de most csak fél házzal üzemelő – bentlakást ingyenessé teszik. „Faragó Péter parlamenti képviselő és az iskola háttérintézménye, az Alma Mater Alapítvány jóvoltából sem a szállásért, sem az ellátásért nem kell majd fizetni a 2018–2019-es tanévben” – hívta fel a figyelmet az iskolaigazgató.

Nagyvárosi szórvány

A kis településeknél talán még nehezebb a helyzetük a nagyvárosi szórványban működő magyar tagozatoknak. A népességfogyás, az elvándorlás, a beolvadás vagy a divatosabbnak tűnő román oktatás mind közrejátszik abban, hogy néha egyetlen egy gyereket is nehéz találni. Ez a helyzet az Aurel Vlaicu Általános Iskola magyar tagozatán – tudtam meg Viszhányó Aranka tanítónőtől, aligazgatótól. Az iskola a hasonló nevű városnegyedből várja román, magyar és német tagozatra a gyerekeket.

„Kikértük a plébániáról a hat évvel ezelőtt született gyerekek névsorát, és 28-an vannak a listánkon. Ezek közül néhány család már elköltözött, van, akiről nem tudunk semmit, mások a központi iskolát választják. A vegyes házasságban született gyerekeket pedig sajnos nem íratják magyar osztályba, ámbár igazán jót tenne nekik a kétnyelvűség. Úgyhogy jelenleg egy gyerekről tudunk, akit hozzánk adnának magyar előkészítő osztályba. A negyed óvodájának a magyar tagozatán csak egy nagycsoportos van… Nem tudom, mi történik, már óvodában elmegyünk románba, elfogyunk mind, beolvadunk? Nem találok rá magyarázatot!” – keseredett el Viszhányó Aranka.

A Vlaicu-iskola magyar tagozatán az V–VIII. osztályokban minden évfolyamon önálló osztályok vannak, de elemiben sajnos már évek óta szimultán oktatás folyik. „Jelenleg az előkészítősök a negyedikesekkel vannak egy osztályban, összesen 14-en, a másodikosok szintén 14-en, a harmadikosok pedig 11-en. Első osztályunk nincs, mert annak idején csak két gyerek volt, de amikor meghallották, hogy összevont osztály lesz, a szülők átvitték őket a román tagozatra. Vallásórán velünk vannak, az egyikük magyar nétpáncoktatásra is jár, de román osztályban tanulnak. Konkurencia a német tagozat is, mert divatos lett mostanában az idegen tannyelvű oktatás” – sorolta az aligazgató, aki szerint a kerületi iskola ugyanolyan színvonalas szakköröket és szabadidős foglalkozásokat nyújt, mint bármelyik belvárosi tanintézmény.

„Félő, hogy ezt az egy előkészítőst is elveszítjük, mert a szülők számára nem vonzó az összevont osztály, s akkor idén is kiesik egy évfolyam. Nem tudom, meddig tartható ez így, talán az lenne a jó megoldás, ha egyetlen iskolában összpontosulna a magyar oktatás” – latolgatta Viszhányó Aranka.

A szimultán oktatás sikere

„Az összevont osztályoknak is van előnyük!” – jelentette ki határozottan Vincze Német Julianna, az aradi Mosóczy-telepi általános iskola egyik tanítónője. „Kis létszámmal működünk, mindenkire oda tudunk figyelni, a szükségei szerint foglalkozhatunk minden gyerekkel, nagyon jó a kapcsolatuk egymással, már nem is egy osztály, hanem egy család vagyunk – érvelt a pedagógus. – Itt a gyerek önállósul, ami egy szokványos, nagy létszámú osztályban nem annyira jellemző. Nálunk megkapja a feladatot, és korán megtanulja egyedül kidolgozni, míg a másikkal foglalkozom. Előfordul, hogy a kicsik már a nagyobbakkal együtt fújják a szorzótáblát. Amióta tanítok, mindig is összevont osztályaim voltak, és elmondhatom, hogy a gyerekek sokra vitték, például tavaly is több nemzetközi versenyt nyertünk olyanok osztályokat megelőzve, amelyek önállók.”

A Mosóczy-telepi Aron Cotruș Általános Iskola a város északi negyedében, három épületben működik. A magyar tagozat (csak elemi szintű képzéssel) az Ardealul utcai csendes környezetben található. Vincze Német Julianna az előkészítősöket, az elsősöket és a harmadikosokat oktatja, összesen hét tanítványa van; Balta Emese tanítónő keze alatt a másodikosok és a negyedikesek pallérozódnak, összesen nyolcan. Mivel ilyen alacsony a létszám, idén kénytelen-kelletlen megszűntették a délutáni foglalkozást – amit amúgy a szülők fizettek –, pedig az egy adut jelentett a kezükben a diáktoborzás során, a számos kézművesfogalkozás és szülő-diák program mellett.

Ez egyfajta elővárosi iskola, a diákok nyolcvan százalékát a szentleányfalvi és a zimándközi gyerekek alkotják. Iskolabusz nincs, a nebulókat a szülők szállítják, illetve a zimándközi illetőségű Vincze Német Julianna is beszáll a fuvarba, amikor valakiért nem tudnak idejében eljönni a hozzátartozói. Mivel ősszel várhatóan újraindul a magyar kisiskola Zimándközön, onnan valószínűleg nem lesz előkészítő osztályos, Szentleányfalván pedig idén nincs iskoláskorú magyar gyerek. Az utánpótlást tehát a telepi óvoda magyar csoportja jelentené: viszont az öt végzős óvodásból csak egyet fognak a szülők ebbe az iskolába adni; ketten a jelek szerint a Csiky Gergely Főgimnáziumba mennek (legalább magyar iskolába), egy kicsit pedig román tagozatra íratnak a szülei.

 „A feburári vakációban tíz családot kerestünk fel a negyedben, de csak egyhez sikerült bejutnunk, és beszélnünk velük – mondta Vincze Német Julianna. – De nem adjuk fel, folytatjuk a házalást, nyílt napot szervezünk, amire meghívjuk az óvodásokat és szüleiket, hátha, látva ezt a családias légkört, többen is minket választanak”.

Ha nem sikerülne egy újabb évfolyamot beindítani a Mosóczy-telep iskolában, akkor egy tanítói állás megszűnne a magyar tagozaton. A pedagógusok azonban nem a kenyerükért aggódnak, hanem a tagozat jövőjéért: ha ugyanis elveszítenének egy pozíciót, nehezebb lenne azt később visszaszerezni, mint megtartani, és az megásná a magyar tagozat sírját a kerületben.

Románul a magyar órán

Arad egyik jelentős múltú és egykor erős magyar tagozattal működő általános iskolája a gáji (perem)kerületben található. Nyolc éve vesztette el önállóságát, és azzal együtt a felsős magyar tagozatot. A jelenleg az aradi sporttagozatos líceum alárendeltségébe tartozó iskolában egy 13 fős magyar csoport működik összevont elemi osztályokkal – négy előkészítős, egy elsős, hét harmadikos és egy negyedikes, második osztályos nincs –, egy tanítóval. Az órán sokszor románul kell beszélni, hogy mindenki értse az anyagot.

„Sajnos a gyerekek fele román, akiket azért írattak ide, mert kapják a magyar államtól az oktatási-nevelési támogatást. Tudtunkkal moldvai csángók roma beütéssel, a családok a gáji ortodox kolostor mögött barakokkban vertek tanyát. Jóindulatúak a szülők, akarják, hogy a gyerekek magyarul tanuljanak, de otthon románul beszélnek, így az osztályban néha nekünk is románra kell váltani, hogy mindenki értse” – avatott be az egyik szünetben Tari Éva tanítónő.

A pedagógus itt csak „beugró”, tulajdonképpen az Aurel Vlaicu Általános Iskola magyar harmadikosainak a tanítónője, de ott délután tartja az órákat. Mivel a szeptemberi tanévnyitón a gáji magyar tagozat pedagógus nélkül maradt, elvállalta ezt az osztályt is. „Nem hibázott az elődöm, aki férjhez ment, és kérte az áthelyezését egy másik megyébe, mert idejében értesítette az iskolát és a tanfelügyelőséget – mondta Tari Éva. – De ez valahogy elkerülte az illetékesek figyelmét, és becsengetéskor itt voltak a gyerekek magukra hagyva. Azt hiszem, inkább a szülők aggodalmaskodtak, hogy mi is lesz.”

Bár a tanítónő szerint az iskola román vezetősége gondoskodóan viszonyul a magyar tagozathoz, a fenti eset is jól jelzi a gáji magyar oktatás leépülését. Szemmel látható jele ennek az is, hogy a régi iskolaépület használhatatlanul árválkodik, mert már düledezik, és csak az új szárnyban folyik a tanítás. Tari Éva azonban bizakodó, mert a szomszédos óvodában négy magyar nagycsoportos van, akikből ketten-hárman biztosan a magyar előkészítő osztályban folytatják ősszel, és csak egy negyedikes megy el az iskolából. „Szomorú, hogy egyre kevesebb a gyerek, de a román tagozaton is, mert eddig párhuzamos osztályok működtek, ott most egyet is nehezen szednek össze. A magyar tagozaton pedig látjuk, hogy mi a helyzet. De bízom benne, hogy egy jó pár évig így is megmaradhat” – mondta.

Alig kétezren tanulnak magyarul

Hivatalos felmérés nincs, de a becslések szerint Arad megyében a magyar gyerekeknek közel negyven százaléka román vagy más tannyelvű iskolába jár. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes szerint a kétezret közelíti meg a magyar iskolába/tagozatra járók száma. Megyeszerte 12 tanintézményt tartanak hagyományosan magyar iskolának, ezenkívül még kilenc helyen működik valamilyen szintű magyar tagozat, többnyire összevont osztályokkal, tehát közel kéttucatnyi oktatási intézményben tanulnak magyarul a gyerekek.