„Civilizált”, „konfliktuskerülő”, „rendkívül kommunikatív” – így jellemezte Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke Viorica Dăncilă EP-képviselőt, akit az államfő szerda este kormányalakítással bízott meg. De kicsoda valójában a PSD miniszterelnök-jelöltje?

A román lapvélemények többsége szerint Viorica Dăncilă európai parlamenti képviselőt, a PSD nőszervezetének vezetőjét a pártelnökkel szembeni feltétlen engedelmesség alapján választották ki arra, hogy a párt kormányfő-jelöltje legyen. Az tény, hogy politikai karrierje szorosan összefonódik a Liviu Dragneáéval: 2008 és 2010 között Teleorman megyében volt önkormányzati képviselő, amelynek megyei tanácsát a mostani pártelnök vezette. És amikor a PSD vezetője és Mihai Tudose leköszönt miniszterelnök közötti konfliktus kibontakozott, nyíltan bírálta a kormányfőt.

Életrajza szerint az 54 éves Viorica Dăncilă mérnöki végzettségű, 1988-ban szerzett oklevelet a ploiești-i Olaj- és Gázipari Egyetemen; egy darabig középiskolai tanárként dolgozott a Teleorman megyei Videlében, majd az OMW-Petromnál alkalmazták. Több mint két évtizede tagja a szociáldemokrata pártnak, 2006-ban politikatudományokból szerzet mesteri oklevelet. 2015 óta vezeti a szociáldemokraták nőszervezetét, 2009 óta tagja az EP-nek.

Ami az életrajzából kimaradt

A román sajtó hamar kiszúrta, hogy Viorica Dăncilă politikai pályájának egyik fontos mozzanata kimaradt az életrajzából. A PSD színeiben 2004-ben, Videlében indult a polgármester-választáson, és nagy arányú vereséget szenvedett a Demokrata Párt jelöltjével,Lucian Militaruval szemben. Akkoriban a szociáldemokrata Adrian Năstase volt a kormányfő, Teleorman megye önkormányzatát pedig Liviu Dragnea vezette.

Védte a hírhedt 13-as rendeletet

Viorica Dăncilă az Európai Parlamentben ritkán szólalt fel, de a tavaly februári korrupcióellenes óriástüntetések idején az EP szószékéről bírálta a tüntetőket és védte a tiltakozáshullámot kiváltó 13-as sürgősségi kormányrendeletet, mondván, hogy a büntetőjogot az alkotmánysértő előírások kiigazítása miatt módosította a PSD-kormány.

Egyébként Liviu Dragnea nem is tagadta, hogy kedvére való volt az EP-képviselőnek ez a megnyilvánulása. A jelölését bejelentő sajtótájékoztatón érvként hozta fel, hogy Dăncilă „soha nem határolódott el az igazságszolgáltatás jobbítására irányuló kezdeményezéseinktől”.

Szintén Liviu Dragnea volt az, aki dicsérte a miniszterelnök-jelölt nyelvtudását. "Beszél angolul és franciául is" – mondta ugyanazon a sajtótájkoztatón. Az alábbi videó alapján eldönthető, hogy az Európai Parlamentben eltöltött nyolc év után mennyire uralja az angolt.

De az interneten terjed egy interjú is, amelyben az iráni nők jogairól kérdezte angolul egy újságíró a képviselőt, aki az EP Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának tagja. Válaszában arról beszél, hogy ezt a kérdést meg fogja vizsgálni a testület. Tesz azonban egy zavarba ejtő kijelentést: "természetes nem akarunk beavatkozni az olyan tagállamok belügyi problémáiba, mint Irán és Pakisztán". Ez úgy értelmezhető, hogy szerinte ez a két ország az EU tagja.

Elítélte az akasztós nyilatkozatot

A romániai magyar közösség nézőpontjából piros pontot jelenthet, hogy Viorica Dăncilă három nappal a jelölése előtt elhatárolódott Mihai Tudose akasztásos kijelentésétől. Igaz, akkor már nagyon kiéleződött a konfliktus a miniszterelnök és Liviu Dragnea között, így az állásfoglalása ebben a kontextusban a pártelnök iránti „hűségnyilatkozatként” is értelmezhető.

Az EP-képviselő január 13-án közleményt adott ki, amely szerint megengedhetetlenek Mihai Tudose retorikájának "szélsőséges élű" elemei, amilyen például az akasztásra vagy halálbüntetésre való utalás. Szerinte ugyanis ezek az európai értékekkel ellenkező kijelentéseknek tekinthetők. "Figyelmeztetem a miniszterelnököt, hogy figyeljen oda jobban és felelősebben a saját kijelentéseire" fogalmazott a politikus. Hozzátette: nem kell olyan témákat és megközelítéseket feléleszteni, amelyek az európai értékektől való elrugaszkodásként értelmezhetők.

Viorica Dăncilă ugyanakkor hangsúlyozta: Románia egységes nemzetállami alkotmányos meghatározása nem képezi alku tárgyát. Ez valamennyi román párt és román intézmény álláspontja, tehát ez a kérdés megkerülhetetlen. "Éppen ezért nem szükséges szerencsétlen megfogalmazásokkal alátámasztani olyan valamit, amivel mindenki egyetért" - fogalmazott közleményében az EP-képviselő.