Ion Iliescu bányászaihoz hasonlította Márton Árpád a parlament előtt tüntetőket
A Ion Iliescu volt államfő által Bukarestbe hívott bányászokhoz hasonlította a szerdai tüntetőket az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagja, Márton Árpád. Kelemen Hunor szövetségi elnök elhatárolódott a képviselő kijelentésétől.
"A televízióban néztem végig, ahogy az USR-s képviselők kivonultak és megköszönték a tüntetőknek, hogy védték a jogállamot. Erről '90 júniusa jutott eszembe, amikor Ion Iliescu elnök köszönetet mondott a bányászoknak" - mondta Márton Árpád képviselő a különbizottság csütörtök ülésén a szerda esti eseményekre utalva.
Stelian Ion USR-s képviselő egyenesen képtelenségnek nevezte a parlament előtt békésen tiltakozókat azokhoz a bányászokhoz hasonlítani, aki botokkal támadtak emberekre és vertek halálra tiltakozókat Bukarestben 1990-ben. Az ellenzéki politikus kitartott amellett, hogy nem az USR hívta az embereket a parlamenthez szerdán tiltakozni, és hogy a civil tüntetés "a demokrácia utolsó mentvára". Stelian emlékeztette Márton Árpádot, hogy a kilencvenes években a tüntetőket huligánoknak nevezték, mint ahogy most azokat, akik felemelik a hangjukat az igazságügyi törvényekkel kapcsolatos visszaélések láttán.
Márton Árpád erre úgy reagált: végigsétált szerda este a tüntetők között, és bár botokkal nem voltak felszerelve, egyáltalán nem voltak békések. "Soha nem köszöntem meg senkinek, ha erőszakosan tüntetett. A fizikai erőszakot nem tudom elfogadni" - mondta Márton Árpád. Stelian Ion pedig megjegyezte, az erőszakos megnyilvánulásokkal maga sem tud egyetérteni.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy Facebook-kommentben reagált Márton Árpád bányászjárásos hasonlatára. "Ha Márton Árpád nyilatkozatára gondol, azzal én nem értek egyet, és akiket ezzel a végig nem gondolt kijelentésével megsértett, azoktól a szövetség és a magam nevében elnézést kérek. Mindenkinek joga van tüntetni, ennek megvannak a törvényes keretei, és senkinek sincs joga a másik embert méltóságában megsérteni vagy szabadságában korlátozni. Hasonlóképpen bárkinek joga van véleményt mondani, de azzal sem sértheti mások méltóságát!" - írta egy kommentelőnak adott válaszában Kelemen Hunor.
Miért tüntettek?
Mint arról már beszámoltunk, több mint tizenkét órás, éjszakába nyúló maratoni ülésen az ellenzék tiltakozása és a parlament előtt zajló kormányellenes tüntetés ellenére cikkelyenként elfogadta szerdán a képviselőház a bírák és ügyészek jogállásának módosításáról szóló törvénytervezetet.
A jogszabály első abból a három törvényt érintő csomagból, amellyel a kormánykoalíció át akarja szervezni az igazságszolgáltatást. A törvény egészéről már nem tudott szavazni a képviselőház, mivel a vita végére annyian távoztak a teremből, hogy már nem volt határozatképes. A tervezet - az ügyészek és bírák felelősségre vonhatóvá tétele érdekében - egyebek mellett nemcsak lehetővé, hanem egyenesen kötelező tenné, hogy az állam kártérítési eljárást indítson azon ügyészek vagy bírák ellen, akik "rosszindulatból, vagy súlyos hanyagságból" hoznak helytelen döntéseket.
Az ellenzéki pártok I. Mihály király előző napi halálára hivatkozva az ülés elnapolását kérték, arra hivatkozva, hogy a nemzeti gyász napjaiban méltatlan, hogy a parlamentben a társadalmat élesen megosztó törvénytervezet vitájával keltsenek indulatokat. A kormánytöbbség úgy vélte: az ellenzék csak ürügyként akarja felhasználni a volt uralkodó halálát az igazságszolgáltatás átszervezetésének hátráltatására, ezért szokatlanul hosszú ülésen, az érdemi vitát megakadályozva végigszavazta a tervezethez benyújtott több száz módosító indítványt.
Ezt az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) a sajtó által "parlamenti gerillaakciónak" nevezett hangoskodással, "Tolvajok" feliratok magasba emelésével, hangosbeszélő használatával sem tudta megakadályozni.
A délutáni órákban a parlament előtt a PSD-ALDE-RMDSZ parlamenti többség ellen tüntető emberek jelentek meg a parlament bejáratainál, annak ellenére, hogy korábban az ellenzéki szervezetek bejelentették: felhagynak a kormányellenes megmozdulásukkal a volt uralkodó temetéséig. A több száz fős tömeg több ízben dulakodásba keveredett a csendőrökkel, akik nem engedték közel a tiltakozókat a parlament bejáratához, hogy a képviselők szabadon tudjanak távozni az épületből.