Romániában a képviselőház asztalára került a civil szervezetek finanszírozásáról szóló törvénymódosítás, amely arra kötelezné az alapítványokat és egyesületeket, hogy félévente tegyék közzé finanszírozásuk forrását.

A szenátus napirendjén hétfőn szerepelt az indítvány, de a felsőház nem tárgyalta érdemben, így lejárt az első házban kijelölt elfogadási határidő, ami azt jelenti a kétkamarás döntési mechanizmusban, hogy "hallgatólagosan" elfogadták a jogszabálytervezetet. Így arról a képviselőháznak kell kimondania a végső szót, majd elfogadása esetén az elnöknek kell kihirdetnie, hogy hatályba lépjen.

A törvénytervezetet márciusban terjesztette a parlament elé a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) három törvényhozója: Șerban Nicolae szenátor, valamint Liviu Pleșoianu és Ioan Adrian parlamenti képviselők azt javasolták, hogy az egyesületek és alapítványok minden évben július 31-ig, illetve január 31-ig tegyék közzé a bevételeiket és kiadásaikat az előző félévre vonatkozóan, és tüntessék fel az adományozó személyek nevét, vagy nevezzék meg a bevételt eredményező tevékenységet. A kezdeményezők azzal indokolták a tervezet beterjesztését, hogy szükség van a civil szervezetek finanszírozásának átláthatóbbá tételére.

A gyakorlatban ez az előírás nem minden esetben működne, hiszen a civil szervezeteknek tételesen fel kell sorolniuk minden egyes bevételi forrás esetében, hogy kitől vagy milyen tevékenységből származik a bevétel és mekkora az összege - hívta fel a figyelmet a Transindex. Például egy sms-es adománygyűjtő kampány esetében lehetetlen leellenőrizni, ki a támogató személy – így a módosítás gyakorlatilag megszüntetné a névtelen adakozás intézményét. További súlyos elem, hogy azonnali hatállyal felfüggesztenék azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek nem teszik közzé bevételeiket és kiadásaikat július 31-ig, illetve január 31-ig, és ha egy hónapon belül nem pótolják a jelentést, akkor beszüntetik őket. 

Az indítvány a civil szervezetek közhasznúságát szabályozó rendelkezéseket is módosítaná. Jelenleg egy szervezet meghatározatlan időre nyeri el ezt a státuszt, ezentúl ezt ötévenként felülvizsgálnák. Szintén a Transidex mutatott rá, hogy a közhasznúságot felsoroló listából hiányoznak például az esélyegyenlőséggel, diszkriminációval foglalkozó szervezetek. A tervezet azt is meghatározná, hogy közpénzekből milyen arányban lehetne támogatni a közhasznú egyesületeket. A tervezet azt is előírná, hogy egy adott tevékenységi területen tevékenykedő civil szervezetek hány százaléka lehetne közhasznú, ami több szempontból is problémás, hiszen egyrészt nincs egy számszerű nyilvántartás arról, hogy egy területen hány civil szervezet aktív, másrészt hátrányosan érintené azokat a civil szervezeteket, amelyek teljesítik a közhasznúvá válás minden kritériumát, de "helyhiány" miatt mégsem kapnák meg ezt a minősítést. 

A portál által megszólaltatott Csoma Botond képviselő úgy fogalmazott: „Egyértelmű, hogy ez a törvénytervezet el akarja hallgattatni a kritikus civil szervezeteket, azokat, amelyek esetleg politikai vagy közérdekű témákban is megnyilvánulnak".

A Mihai Tudose vezette kormány kedvezőtlenül véleményezte a tervezetet, de a kabinet álláspontja csak konzultatív jellegű. A kormány egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a finanszírozók bejelentésére vonatkozó félévenkénti kötelezettség kedvezőtlenül hat a civil szférára, hiszen valamennyi szervezetre való kiterjesztése bürokráciához vezet, és megnehezíti a civil szervezetek működését.