Vasárnap hálaadó istentisztelet keretében áldották meg a Fehér megyei szórványtelepülés megújult református templomát.

„Mi itt, Erdélyben nem bontjuk le a templomainkat, hanem megtöltjük élettel. Ez azt mutatja, hogy lelkiekben sokkal gazdagabb közösség vagyunk, mint a nyugat-európai társadalmak. A közösség megtartó erejét tudjuk most példaként felmutatni nekik, és közben arra biztatjuk őket, hogy érdemes hinni és örülni Istennek” – mondta ünnepi beszédében Sógor Csaba Küküllőváron.

A küküllővári református közösség számára rendkívüli jelentőséggel bíró ünnepségen az RMDSZ európai parlamenti képviselője elmondta: a reformáció 500. évfordulója kapcsán az Európai Parlamentben is igyekeztek olyan programokat szervezni, ahol a keresztény értékekre irányíthatták a figyelmet. „Az Európai Parlamentben jogszabályokat dolgozunk ki, így próbáljuk megkönnyíteni az európai polgárok mindennapjait, de többen vagyunk olyan keresztény képviselők is, akik minden héten összegyűlünk, és együtt imádkozunk azért, hogy jóra forduljon a világ, hogy az embereknek újra legyen hite Istenben bízni” – fogalmazott.

Sógor Csaba szerint mindnyájunknak az a feladata, hogy a ránk bízott munkát, a hétköznapi teendőket a magunk helyén elvégezzük. „Sok még a közös feladatunk ebben az olykor furcsa és gonoszságokkal teli világban, de a mai nap azt is jelzi, hogy nem vagyunk magunkra, határainkon túl vannak testvéreink, akik ránk is gondolnak. Jövő évben, a magyarországi választások során majd mi magunk is viszonozhatjuk a támogatásukat” – mondta az erdélyi képviselő, aki befejezésképp a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírására kérte a küküllővári közösséget.

„Az erdélyi lét a hitre alapszik, hiszen Isten nélkül az építkezés fáradságos és nyomorúságos” – mondta igehirdetésében Kató Béla. Az Erdélyi Református Egyházmegye püspöke úgy fogalmazott: „ez a felújított templom is úgy készült el, hogy amikor ti abbahagytátok a munkát és nyugovóra tértetek, Isten tovább munkálkodott, Ő kéri tőlünk az önerőt, ezt áldja meg, ezt viszi tökélyre.”

„Ez az építkezés összehozta a helyieket is, a templomépítéssel egyidejűleg épült a gyülekezet is” – mondta Barabási Endre. A helyi lelkipásztor nemzeti stratégiai helynek nevezte Küküllővár települését, majd úgy fogalmazott: „ezért kell megmaradni és gyarapodni.”

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa nyugati felében sorra zárnak be a templomok. „Amikor fiainkat elcsábítják innen, erről a helyről, akkor az anyagi mellett lelki gazdagságot nem adnak nekik. Talán sosem leszünk olyan gazdasági szinten, mint a nyugati országok, de nálunk a lelki gazdaság, az legalább megmaradt. Ezt próbáljuk szolgálni, amikor támogatjuk a templomépítést” – fogalmazott. Hozzátette: ma az a legfontosabb feladatunk és felelősségünk, hogy megerősítsük keresztény közösségeinket.

L. Simon László országgyűlési képviselő szerint azért fontos a küküllővári templomfelújítás, mert e mögött a falak mögött egy élő közösség, egy élő gyülekezet munkálkodik. „Az egész magyarság szempontjából lényeges ez a felújítás, hiszen fontos, hogy rendbe tegyük a műemléképületeket, ezek a magyar közösségek jelenlétének lenyomatai és bizonyítékai” – fogalmazott.

A freskójáról is közismert Árpád-kori templom felújítása a Nemzeti Kulturális Alap, a Rómer Flóris-terv támogatásával és a Teleki László Alapítvány koordinálásával valósult meg. A felújítás során modernizálták a templomtornyot, helyreállították a szentély tetőszerkezetét, a templom homlokzatát, gótikus ablakait és a tégla aljzatot, újravakolták a templomhajótól fallal elválasztott szentélyt, elkészült a kriptához vezető lépcső. A munkálatok során hat szekér csont került elő, amelyeket elhantoltak a templomudvaron található második világháborús kopjafa mellé. Az ünnepség zárásaként leleplezték a felújítást hirdető emléktáblát, illetve koszorút helyeztek el a kopjafa mellett.