Több jel is arra utal, hogy a Liviu Dragnea ellen indult legfrissebb korrupcióellenes vizsgálat voltaképpen a Szociáldemokrata Párt korábbi és jelenlegi vezetése közötti harc eredménye. Victor Ponta a saját nevében – illetve a hozzá közel álló emberek révén – rendezi a számláját utódjával, aki furfangos módon távolította el őt a PSD éléről, majd elüldözte a pártból.

A nyomozást vezető korrupcióellenes ügyész, Carmen Alexandra Lăncrănjan kiszivárgott rendelete – amely 141 oldalon sorolja a vádakat és a bizonyítékokat a Tel Drum-ügyben – új fényben tünteti fel az affért.

A dosszié lényege röviden: egy helyi politikusokból és tisztviselőkből álló bűnszövetkezetet hoz létre azzal a céllal, hogy túlárazott közbeszerzésekből megtömje a zsebét. Az eszköz a Tel Drum nevű vállalat, amely – a trükközött tenderkiírásoknak köszönhetően – sorra nyerte az állami szerződéseket. Az ügy talán soha nem kerül az ügyészség látókörébe, ha nem nyúlnak le némi uniós pénzt is. Erre felfigyel az OLAF (Európai Unió Csalásellenes Hivatala), amely a csalás leleplezése után megteszi a szükséges lépéseket az ellopott uniós források visszatérítésére, egyúttal értesíti a vizsgálata nyomán feltárt törvénytelenségekről a román korrupcióellenes ügyészséget (DNA).

Nincs közvetlen kapcsolat...

Liviu Dragnea neve a Tel Drum révén kerül képbe. A vállalatot akkor privatizálták, amikor ő állt a Teleorman megyei tanács élén, és a Rise Project tényfeltáró újságíró csoport júliusi ankétja szerint – bár bemutatóra szóló részvények útján, vagyis névtelenül – ő a valódi tulajdonos is. A Rise Project a belügyi hírszerzés egy 2011-es dokumentumára hivatkozik, amelynek létezését Carmen Dan belügyminiszter cáfolta ugyan, de az ő szavahihetőségéből jócskán levon, hogy Dragnea bizalmi emberének számít.

Dragnea azután is cáfolta, hogy bármi köze lenne a céghez, hogy hétfőn gyanúsítottként távozott a DNA székhelyéről. A PSD-s pártelnök szerint az újabb eljárás (is) egyértelműen politikai indíttatású, és mögötte az áll, hogy a szociáldemokraták kormányprogramja nem hagy manőverezési lehetőséget a Klaus Johannis államfő újraválasztását támogató pártoknak, ezért „elővették a nehézfegyverzetet”. A végcél megtörni őt, és ezzel elbizonytalanítani a kormányt és a PSD–ALDE-koalíció parlamenti képviselőit.

Dragnea nyilvánvalóan arra utazik, hogy ha az OLAF által feltárt törvénytelenségeket sikerül is bizonyítani, személye nem köthető a Tel Drumhoz, amely körül létrejött az elmúlt 15 évre visszanyúló gyanús ügyletek sorozata. A DNA rendeletét közlő (a kormánypárthoz közelállónak tartott) Luju.ro szerint az ügyészeknek nincs is semmilyen közvetlen bizonyítékuk Dragnea érintettségére, viszont van a tarsolyukban öt tanúvallomás egykori PSD-s vezetőktől. Ők: Victor Ponta és Sorin Grindeanu volt miniszterelnök, Dan Sova és Eugen Teodorovici, a Ponta-kormány két volt minisztere, valamint Teodor Niţulescu, Teleorman megye egykori prefektusa.

... de vannak vádló tanúvallomások

A már említett ügyészségi irat szerint Sova egyértelműen Dragnea ellen vallott. Állítólag azt mondta, hogy ha 2012-ig csak beszélték, hogy a Tel Drum Liviu Dragnea tulajdona, 2012 után ez bizonyossá vált. Sova szerint ez már csak azért sem városi legenda, mert egy alkalommal maga a pártelnök mondta neki: „Tudod, hogy az enyém?!”.

Teodor Niţulescu volt prefektus elmondta az ügyészeknek, hogy Dragnea annak idején felajánlotta, hogy együtt vásárolják meg a Tel Drumot a megyei tanácstól.

Eugen Teodorovici a Dragneával folytatott vitájáról számolt be. Eszerint a pártelnök számon kérte, miután olyan információk jutottak a tudomására, hogy a Ponta-kormány volt pénzminisztere „felnyomta” az OLAF-nál őt, vagy a Tel Drumot. Victor Ponta nem tett mást, mint megerősítette az ügyészeknek, hogy Dragnea valóban számon kérte Teodorovici-ot.

Egy friss Facebook-bejegyzésében Ponta megerősíti, hogy „mind az öt tanú” „csupán becsületesen elmondta, amit tudott”. A volt pártelnök és miniszterelnök egyúttal tiltakozik az ellen, hogy a „Teldrum kartell” sajtóbeli támogatói árulónak titulálták őt és társait, és meggyőződését fejezi ki, hogy a „médialincselés nem tudja elfedni sem az uniós alapokból származó milliókat, sem a Belina-tavat, sem a brazíliai házat”.

Ponta benyújtja a számlát

Pontának elszámolnivalója van Dragneával, aki meglehetősen furfangos eszközökkel vette át tőle a PSD vezetését.

Mint emlékezetes, 2014 végén, amikor a PSD a harmadik egymást követő elnökválaszt vesztette el, a pártvezetés elhatározta, hogy lemossa magáról a „korrupt párt” bélyeget. Ennek megfelelően nekiláttak egy olyan etikai kódex kidolgozásának, amely – 2015 végi elfogadása után – megtiltja többek között a korrupció miatt elítélt, megvesztegetésért vizsgálat alá vont vagy bármilyen bűncselekmény gyanújával bírósági felügyelet alá helyezett politikus jelölését vagy kinevezését a Szociáldemokrata Párt színeiben, illetve javaslatára.

Amikor erre hivatkozva Victor Ponta bejelentette, hogy visszavonul a párt éléről, Dragnea előbb eljátszotta a meglepettet, majd bejelentkezett az elnöki székért. Új minőségében 2015. november 4-én bejelentette, hogy Ponta lemond a miniszterelnöki székről, arra hivatkozva, hogy „nem lehet tovább a társadalomtól elszakadva politizálni”. Igaz, hogy előző éjszaka mintegy 30 ezren vonultak utcára a Colectiv klub tragédiájában érintett tisztségviselők felelősségre vonását követelve, és a megmozduláson kormányellenes jelszavak is elhangzottak, viszont alighanem egyedülálló a világtörténelemben, hogy egy kormány egyetlen napi, nem túl népes tüntetés után lemondjon.

A két politikus utólagos viszonya arra utal, hogy Ponta nem jószántából, hanem Dragnea nyomására távozott a kormány éléről, előkészítve a terepet a technokrata kormánynak, majd – a Cioloş-kabinet fiaskója után – a Szociálmokdemokrata Párt legjelentősebb választási győzelmének.