A Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat már azonosította azt három, súlyos károkat okozó medvét, amelyek kilövésére engedélyt kaptak. A társulat elnökétől, Benke Józseftől azt kérdeztük meg, hogy milyen szabályok szerint történik a nagyvadak kilövése.

Összesen 17 Hargita és Kovászna megyei medve kilövésére adott engedélyt a környezetvédelmi minisztérium annak a beavatkozási rendeletnek az értelmében, amelyet főként a székelyföldi elöljárók, állatartó gazdák és vadászok harcoltak ki az idén.

Hargita megyében hét, míg Kovászna megyében tíz medve kilövését hagyták jóvá, de ez még nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra végeznek az állatokkal. Amint Benke Józseftől, a Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat elnökétől megtudtuk, a vadásztársaságoknak lehetőségük van arra, hogy a kilövési engedélyt eladják egy vadásznak, aki nem kell hogy feltétlenül annak a társulatnak a tagja legyen, amelynek a területén megtörténik a beavatkozás.

Már azonosították a veszélyes egyedeket

A zetelakiak egyébként három medve kilövésére kaptak engedélyt, a másik négy egyedet a csíkszeredai, valamint a gyergyószentmiklósi társulat ártalmatlaníthatja. „Csak azt a három egyedet lőhetjük ki, amelyek súlyos károkat okoztak a környékbeli gazdaságokban, ezek a medvék teheneket öltek több ízben is. Az egyedeket már azonosítottuk az érintettek leírásai, valamint a saját megfigyeléseink alapján. Anyamedvére eleve nem vadászunk” – fejtette ki a vadgazda.

Hozzátette, hogy a kilövéshez valószínűleg az ismerős helyzet előidézése módszeréhez folyamodnak, vagyis a medve által gyakran bejárt területén teremtenek olyan körülményeket, amely odacsalogatja az állatot. Erre azért van szükség, mert az évnek ebben az időszakában a medvék „téli álmukra” készülnek már, ezért nem annyira aktívak.

Értékesíthetik a trófeát

A ravaszt az a személy húzza majd meg, akinek ez anyagi szempontból megéri. A medve kilövésekor az illetékes vadásztársulat egyik tagjának is jelen kell lennie. A lövést elvégző személy eldöntheti, hogy megvásárolná-e a trófeát. A vadásztársaság az állat húsát külön értékesíti, míg a bőrét igény szerint kikészítik annak, aki a legjobb árat ajánlja. A medve leterítése után DNS-mintát is vesznek, amelyet a brassói kutatóközpontba küldenek tovább.

„A törvény lehetővé teszi, hogy mind a kilövés lehetőségét, mind pedig a trófeát értékesítsük. Ez egyébként bevett gyakorlat volt egészen addig, amíg másfél éve le nem állították teljesen a kilövéseket. Mivel a miniszteri rendelet csak erre az évre szól, ezért arra számítunk, hogy a következő évben is sok vadkár keletkezik majd, mire újra kilövési és kiemelési engedélyt kapunk” – mondta Benke József hozzátéve, hogy a 17 „székely” medve kilövése nem befolyásolja az állományt.

Keveslik az engedélyek számát

Mint korábban írtuk, Hargita és Kovászna megye vezetői is keveslik a kilövési engedélyek számát. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint nem hét, hanem annál sokkal veszélyes medve él Hargita megye területén. Emlékeztetett: más európai országban kilövési kvóta van, amely általában az egyedszám tíz százaléka. „Ha azt nézzük, hogy Hargita megyében legalább 1500 medve van, s csak 50-60 egyed kilövését kérhetik a vadásztársaságok, akkor még messze állunk az európai uniós országok gyakorlatától” – fogalmazott a politikus.

A Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesületnek 5 veszélyes medve kilövését engedélyezte a szaktárca bizottsága, a Dél-Hargita Vadász Egyesületnek 3 medve kilövését hagyták jóvá, míg a Bodok-Dálnoki Vadász társaság 2 veszélyes medvét lőhet ki. Ám a háromszéki vadásztársaságok ennél jóval több emberre veszélyes medve kilövésére állítottak össze iratcsomót