Huszonhárom veszélyes medve kilövését, és egy áthelyezését hagyta jóvá a szeptember elején kiadott miniszteri rendelet alapján a környezetvédelmi minisztérium. Kovászna megyében tíz, Hargita megyében hét medve kilövését hagyták jóvá - közölte az MTI-vel a minisztérium sajtóosztálya. A jóvá nem hagyott kérvények egy részénél a dokumentáció kiegészítését, másoknál a dosszié újrakészítését kérte a tárca. A két megye vezetői szerint sokkal több veszélyes medve él Székelyföldön, mint amennyinek a kilövését engedélyezték.

A múlt szerdán a Hargita megyei önkormányzat közleményben sérelmezte, hogy addig a székelyföldi megyéből egyetlen kilövési kérelmet sem hagytak jóvá Bukarestben. Ezt az önkormányzat azért tartotta kirívónak, mert országosan Hargita megyében okozták a legtöbb kárt a nagyvadak, és itt jegyezték a legtöbb olyan esetet is, amikor medve emberre támadt.

A minisztérium közölte: 96 veszélyes medve kilövésére, illetve átköltöztetésére kaptak összesen 46 kérvényt nyolc romániai megyéből. A legtöbb kérvény Hargita (14) és Kovászna (15) megyéből érkezett, ezek mellett Szeben megyéből hat, Brassó és Argeș megyéből három-három, Prahova és Hunyad megyéből két-két, Dâmbovița megyéből pedig egy kérvényt iktattak. A tárca a székelyföldiek mellett Brassó és Szeben megyéből két-két medve, Arges, Dâmbovița és Hunyad megyéből egy-egy medve kilövését engedélyezte.

Borboly: Bukarest gyáva

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: szeptember 4-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a rendelet, amely lehetővé teszi 140 medve kilövését vagy áthelyezését. Október 23-án a minisztérium még azt közölte, hogy addig egyetlen Hargita megyei kérvényt sem hagytak jóvá. Az elöljáró valószínűsítette, hogy a múlt heti közleményük után érezte szükségesnek a minisztérium, hogy azzal a megyével is foglalkozzon, ahol a legnagyobb gondot jelentik a nagyragadozók.

Az ETV-nek nyilatkozva Borboly előrelépésnek nevezte az engedélyek megadását. Szerinte azonban nem hét, hanem annál sokkal veszélyes medve él Hargita megye területén. Emlékeztetett: más európai országban kilövési kvóta van, amely általában az egyedszám tíz százaléka. „Ha azt nézzük, hogy Hargita megyében legalább 1500 medve van, s csak 50-60 egyed kilövését kérhetik a vadásztársaságok, akkor még messze állunk az európai uniós országok gyakorlatától” – fogalmazott a politikus.

A tanácselnök szerint felelőtlen lépés volt a minisztérium részéről, hogy a kilövési engedélyek megadását eddig halogatta. Emlékeztetett, hogy az úgynevezett közbeavatkozási rendelet kibocsátása, idén szeptember eleje óta is történtek emberi sérülésekkel járó medvetámadások, jelentős károk is keletkeztek gazdaságokban. „Bukarest gyáva, Bukarest kell merjen dönteni. A károkat nem felszámolni, hanem megelőzni kell” – jelentette ki.

Tamás Sándor: túljutottunk egy holtponton

„Túljutottunk egy holtponton. Végre sikerült kibillenteni egy másfél éve tartó áldatlan állapotot” – nyilatkozta  a minisztériumi döntésről Tamás Sándor a hétfői „megyeinfón”.  A háromszéki tanácselnök úgy tudjam, a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesületnek 5 veszélyes medve kilövését engedélyezte a szaktárca bizottsága, a Dél-Hargita Vadász Egyesületnek 3 medve kilövését hagyták jóvá, míg a Bodok-Dálnoki Vadász társaság egy veszélyes medvét lőhetett ki.

A Kovászna megyei vadásztársaságok ennél jóval több emberre veszélyes medve kilövésére állítottak össze iratcsomót. A háromszéki tanácselnök szerint medveügyben folyamatos a kapcsolat a környezetvédelmi minisztériummal. Eddigi tapasztalatai szerint a szaktárca pozitívan bírálta el azokat az eseteket, ahol a veszélyes medve kilövését igénylő dokumentáció teljes volt és megfelelően volt összeállítva.

A Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke, László Béla a napokban úgy nyilatkozott: az általuk felügyelt területen legalább 25 medvét kellene kilőni, hiszen a kukoricaföldek tele vannak a nagyvaddal. A Dél-Hargita Vadászegyesület Barót, Olasztelek és Réty körzetében kapott engedélyt veszélyes medvék kilövésére. Ez utóbbi esetben különösen veszélyes volt a medve, hiszen rendszeresen bejárt a bikfalvi iskola udvarára és féltették a tanulókat.

Tamás Sándor szerint kirívó esetekben nagyon gyorsan beszerezhető a kilövési engedély. Példaként említette, hogy múlt héten az oltszemi kastély udvarán egy drága lovat marcangolt meg a medve. A Magyarországról kapott fajkanca azért is értékes, mert félidős csikózó volt, mutatott rá a tanácselnök, aki szerint az eset után gyorsan sikerült kilövési engedélyt szerezni a veszélyes nagyvadra.

Bodok község polgármestere, a helyi vadászegyesület elnöke, Fodor István szerint a településre napi rendszerességgel bejár a medve, és már 25 kilövési iratcsomót állítottak össze. Az elöljáró ugyanakkor kivitelezhetetlennek tartja a veszélyes nagyvadak átköltöztetését, mivel egyrészt erre senkinek sincs megfelelő felszerelése, másrészt csak egy másik falunak gyűjtenék meg a baját azzal, hogy elszállítják a településre bejáró medvéket.