A Román Nemzeti Bank inflációról szóló jelentése szerint Romániában az árak őszig folyamatosan emelkedni fognak, ősztől várható némi csökkenés. A várható drágulásokat elsősorban a földgáz, a villanyáram és a hőenergia árának növekedése okozza.

Emelkednek a jövedéki adók

Április elsejétől a földgáz árak öt százalékos drágulása várható, a Nemzetközi Valutaalap megkötött hitelmegállapodás feltételei szerint.

Ugyanakkor megnőnek a jövedéki adók is, ami eredetileg csak július elsejétől terveztek. A legderűlátóbb forgatókönyv szerint a vállalkozások magukra vállalják a gázárak növekedését, így azok nem jelennek majd meg a késztermékek árában – ám ebben a forgatókönyvben jóformán senki sem hisz.

A jövedéki adók esetében a cigaretta csomagjáért legkevesebb egy lejjel kell majd többet fizetni. A pénzügyminisztérium adatai szerint 2013. április 1. és 2014. március 31. között az ezer darabonkénti cigaretta fajlagos luxusadója 56,71 euró lesz, ami 12 százalékos növekedést jelent.

A módosított adótörvénykönyvnek megfelelően azonban a jelzett időpontban a cigaretta ezer darabjának össz-jövedéki adója eléri a 81,78 eurót.

Nagyjából hasonló arányban nő majd a kávé, a szeszesitalok – a sört is ideértve – és a benzin ára is.

A jövedéki adó növekedése két okkal magyarázható: egyrészt megemelték magának az adónak az összegét, másrészt viszont a lej sokat veszített értékéből, euróhoz viszonyított árfolyamat 4,30 lejről 4,52 lejre nőtt.

Közköltségekből – primőr

De feltehetően nőni fognak más termékek árai is, a húsvétra való tekintettel: a megnövekvő kereslet miatt a kereskedelem általában rátesz kevéssel az árakra.

Áprilisban megjelennek a piacon az első primőrök, ami úgyszintén az árak emelkedésével jár. Az utóbbi évek tapasztalata szerint ugyanis a primőrök megjelenése az infláció emelkedését vonta maga után. Ráadásul a tavaszi hónapok során, mindaddig, ameddig a hazai termékek meg nem jelennek, Románia még inkább rászorul az élelmiszertermékek importjára, aminek költségei nagyrészt a lej és az euró/dollár viszonyától függenek.

Az áremelkedést némileg ellensúlyozza az a körülmény, hogy tavasztól kevesebbet kell majd fizetni a lakásfenntartásért, a közköltségért.

További gázdrágítások

Július elsejétől ismét drágul a földgáz, a vállalkozások esetében öt, a lakosság számára pedig nyolc százalékkal – ezt szintén a Nemzetközi Valutaalap megkötött hitelszerződése írja elő. Azt, hogy az újabb még nem jelentkezik a végtermékek esetében, még az optimista forgatókönyvek szerzői sem képzelik el. A nyolc százalékos lakossági drágulást az egyéni fogyasztó egyelőre feltehetően nem érzi meg, hiszen a nyári hónapokban alig használ földgázt.

Ráadásul október újabb gázdrágítással indul: ára a vállalkozásoknál két, a lakosság esetében három százalékkal lesz nagyobb. A teljes évi földgázdrágulást alapul véve, a vállalkozások 17, a lakosság 11 százalékkal drágábban jut majd a földgázhoz, így az idei télen jóval többet fizet majd az energiahordozóért, mint tavaly.

Januárban az elektromos energia tarifája több mint 10 százalékkal emelkedett. Az energetikai Árszabályzó Országos Hatóság már tavaly év évén közölte, a vállalkozások és a lakosság 2013. január 1-jétől többet fizetnek majd a villamos energiáért.
A fogyasztási javak árai emelkedtek a legszembetűnőbben.

Csak a legszükségesebbeket

Az Országos Statisztikai Hivatal nemrégiben nyilvánosságra hozott adatainak megfelelően január folyamán az élelmiszertermékek ára átlagosan 1,24 százalékkal drágult. Ezen belül a burgonya ára 8,84, más zöldségeké, továbbá a zöldségkonzerveké 8,34 százalékkal lett magasabb.

Ráadásul a statisztikáknak megfelelően az utóbbi időben a lakosság egyre többet költ élelmiszertermékekre, és mind kevesebbet nem élelmiszertermékekre, valamint szolgáltatásokra.

Az élelmiszerek esetében a lakosság egyre többet költ lisztre, kukoricalisztre, burgonyára és kenyérre, és egyre kevesebb húst és húskészítményt, tejet és tejterméket valamint tojást vásárol.

A nem élelmiszertermékek tekintetében az utóbbi évek során egyre kevesebb jutott például ruhaneműre, cipőre, könyvre, sportcikkekre.

A szolgáltatások esetében évek a lakosság mind többet költ elektromos energiára, földgázra és távfűtésre, megnövekedtek a városi szállításra, víz- és csatornaszolgáltatásra fordított költségei, jelentősen csökkentek viszont a gépkocsijavításra, éttermi szolgáltatásokra fordított összegei.

A válság évei során tehát Románia lakossága nagyrészt csak a legszükségesebb dolgokra költött, lemondott a szórakozásról, a pihenésről.

A Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isarescu becslése szerint a pénzromlás mértéke az éve első felében elérheti az 5-6 százalékot – a valóság azonban megelőzte a bankkormányzó előrejelzését, hiszen az infláció már az év legelső hónapjában megközelítette a 6 százalékot.