Lucian Romaşcanu kultúráért és nemzeti identitásért felelős miniszter azt nyilatkozta vasárnap este a Realitatea hírtelevízióban: fontos lenne testvéri üzenetet megfogalmazni a kisebbségeknek, különösen a magyar kisebbségnek, hogy a számukra is ünnep legyen az egyesülés centenáriuma.

„Nagyon fontos, hogy a magyar kisebbség képviselői továbbra is a jobb megélhetésért küzdjenek Romániában, akármit is értünk ez alatt, küzdjenek környezetük infrastruktúrájáért, gazdasági fejlődéséért. Lehet, hogy nem mindig a túlzott követelések a legcélravezetőbbek, de lehetnek olyan politikai, parlamenti szintű kezdeményezések, amelyekkel az RMDSZ javíthatja a magyarok életminőségét” - nyilatkozta a művelődési miniszter.

Romaşcanu azt mondta: azt szeretné, hogy a centenáriummal kapcsolatban a politikusok ne essenek túlzásokba, hanem szolidaritásról tegyenek tanúbizonyságot, mert a centenárium a román állam létrejöttének ünnepe. Kelemen Hunornak az egyesülésről kifejtett nézeteiről kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott: az RMDSZ szövetségi elnöke „azóta finomította álláspontját”.

'Úgy látom, hogy Kelemen Hunor némiképpen finomított álláspontján a centenáriummal kapcsolatban. Tisztában van ő is a dolgokkal, hisz egy olyan országnak volt a művelődési minisztere, amely 1918-ban alakult” – jelentette ki. Emlékeztetett, hogy 1918-ban egész Európa térképe megváltozott.

„Létrejött Csehszlovákia, Jugoszlávia, Nagy-Románia. Ezek közül csak Románia maradt meg változatlan határokkal, ugyanazokkal a nemzetekkel, ami azt jelzi, hogy a legszilárdabb és legkorrektebb alapokon nyugvó állam a térségben. (…) Itt élünk, ebben az országban a magyarokkal, szászokkal, zsidókkal, romákkal - ezek a nemzetek valamennyien üdvözölték a gyulafehérvári nyilatkozatot és Erdély egyesülését Romániával” – nyilatkozta a miniszter.

Romaşcanu hangsúlyozta, Románia betartja az egyesüléskor tett ígéreteit, és a magyar kisebbségnek „igen tisztességes feltételeket” biztosít: a magyar közösségnek van parlamenti képviselete, akárcsak a többi kisebbségnek, van magyar nyelvű oktatás, használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban.

„Azt gondolom, hogy rendben vagyunk, és betartjuk azokat, amiket elődeink 1918-ban megígértek” - szögezte le a művelődési miniszter.