A régiós átszervezés kihívásaira és a régiók szervezésével kapcsolatos kritériumok eddig megszegéseire hívta fel a sajtó képviselőinek figyelmét csütörtöki sajtótájékoztatóján Cseke Attila parlamenti képviselő. A politikus statisztikai adatokra támasztotta kijelentéseit.

Az uniós jogszabályok demográfiai kritériumokat is tartalmaznak, melyek szerint egy fejlesztési régiónak sem lehet több mint három millió lakosa. A 2002-es népszámlálás alapján két régió, a 2012-es népszámlálás ideiglenes adatai alapján egy régió nem felel meg ennek a követelménynek, mégpedig az Észak-Keleti régió (Moldova), amely közel 3,2 millió lakossal rendelkezik.0

Ugyanakkor a gazdasági adatok azt mutatják, hogy éppen a két legkisebb régió, Bukarest és a Temesvár központú Nyugati régió (2. illetve 1,7 millió lakossal) azok, amelyek az elmúlt tizenöt évben folyamatosan fejlődtek. "Sajnos a többi hat régió, gazdasági fejlettség szintjén az Európai Unió utolsó húsz régiójába tartozik" - magyarázta a képviselő.

„Ezek a tények azt mutatják, hogy a mai fejlesztési régiók túl nagyok és életképtelenek. Kisebb, kettő-négy megyéből álló régiókra van szüksége Romániának úgy, ahogy az RMDSZ javasolja” – mondta Cseke Attila.

Arra is felhívta a figyelmet: több jogszabály is rendelkezik arról, hogy a fejlesztési régiókat két kategóriába sorolják. Az első besorolásba kerülnek azok a régiók, melyeket fejletlenebbeknek tartanak és amelyek a jogszabályok szerint, több forráshoz kellene jussanak, illetve a második besorolásba azok a régiók, amelyek fejlettebbek és kevesebb forrást igényelnek. Cseke Attila számadatokkal bizonyította, hogy a forrásjutattásban ez a rendszer nemhogy nem érvényesül, hanem az úgynevezett fejlettebb  régiók kapnak több támogatást, kivéve egy régiót, mégpedig a központi régiót, amelyben találhatóak a székely megyék is, és amely az egy főre számított támogatás szempontjából az utolsó helyen van.

Ami az Észak-Nyugati fejlesztési régiót illeti, a számok azt bizonyítják, hogy Kolozs megye továbbra is a legtöbb forrással rendelkezik, ezért nem csoda, hogy állandó fejlődésben van, míg az összes többi megye kevesebb forráshoz jut.

Habár az Európai Uniós jogszabályok és több román jogszabály is azt az elvet írja elő, hogy a régiókon belül a megyék közötti és a régiók közötti különbségeket csökkenteni kell úgy, hogy több forráshoz jussanak a fejletlenebb megyék, illetve régiók, a számadatok éppen a fordítottját bizonyítják. Románia nem tartja be ezeket a jogszabályba rögzített előírásokat.

Ennek következménye az Észak-Nyugati régióban az, hogy csak egyetlenegy megye fejlődik, mégpedig Kolozs, a többi nem tudja a régió átlagfejlődésével tartani a lépést. "Az egy főre számított nemzeti össztermék szempontjából azt láthatjuk, hogy 1995-től a legalacsonyabb fejlettségi szinttel rendelkező Máramaros megye és azóta a mindig első Kolozs megye közti különbség nemhogy csökkent volna, hanem megduplázódott” – fogalmazott a képviselő.

Mindezeket figyelembe véve a politikus úgy összegzett, hogy Romániában a regionális fejlesztési politika és a nyolc régióra való lebontás hibás döntés, az esetleges ezekre való közigazgatási régiók megalakítása kudarcra ítéli a közösségeket, és Románia fejlődését gátolja.

"Egy közigazgatási átszervezés 20-30 évre meghatározza az ország, a régiók és a közösségek fejlődési lehetőségeit, ezért nem mindegy, hogy az hogyan történik. Az RMDSZ azt kéri a kormányzó pártoktól, hogy felelősen viszonyuljanak ehhez a témához, komoly közvitát folytassanak és a közösségek érdekei szerint, jelentősen kiigazítva az eddigi hibákat, jól döntsenek” - jelentette ki Cseke.