A politikacsinálás boszorkánykonyhájába leshettünk be Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke pénteki előadásán. A XVI. MIÉRT Akadémia második napjának estéjén megtudtuk, mit jelent jó politikusnak lenni.

Porcsalmi azzal indított, hogy egy politikusnak van, amikor egy témáról beszélnie kell, van, amikor egy általa ismert témában kell nyilatkoznia, és van, amikor egy általa kedvelt témáról értekezhet. Ez utóbbival érdemes kezdeni – derült ki.

Az ügyvezető elnök gyors körkérdésben arra volt kíváncsi, a közönség mit gondol: szakma-e a politikusi, és kell-e hozzá szakképzés? Max Weber szociológusra hivatkozva elmondta: van, aki a politikáért él és van, aki a politikából. Ez a két dolog azonban nem zárja ki egymást, a politikus megítélése éppen ezért ambivalens.

Porcsalmi szerint a politika mindenkinek való, aki tenni akar egy közügyért, és lehet jó polgármester valaki két PhD-vel és akkor is, ha alkoholista traktorvezető. Viszont lehet valaki jó polgármester, ha rossz politikus, és senki nem szavaz rá – fogalmazott. A jó politikus jellemzője pedig a szenvedély, a felelősségérzet és arányérzék Weber szerint, de ma ennél többre van szükség: kommunikációkészségre, bátorságra, tudásra vagy tapasztalatra is.

Úgy fogalmazott: a mozgalom megtanította őt írni, az iskola pedig hosszan írni. A mozgalomban megtanult beszélni, miközben az iskola csak arra tanította meg, hogyan kell „felelni”. A mozgalom megtanította szervezésre és döntéshozatalra, a tudás megosztására, az iskola nem – tudtuk meg. Az iskolából elment egyetemre, a mozgalomból pedig dolgozni – 19 évesen önkénteskedett az RMDSZ-nél, fél évre rá pedig alkalmazták is.

Politológiára és szociológiára járt másfél éven át, aztán az utóbbit abbahagyta, bánatára. Az előbbi miatt az a dilemma állt fenn, hogy a munka mellett hogyan végezze el – végül hat évébe került. Saját magát nem tartja magát sem szakértőnek, sem elemzőnek, sem politikusnak: politikai tanácsadással és szervezéssel foglalkozik.

Az idők során kapcsolatokra tett szert, amelyeket egyetemen nem lehet összegereblyézni, azok az emberek pedig, akikkel dolgozott, nagy hatással voltak rá. A közös munka felelősségre is nevelte, miközben az egyetem gondolkodásra és szintetizálásra.

Mi a hivatás?

Az egyetem és munka után következik a hivatás, ezt pedig az követi, amikor valaki új elméleteket talál ki. Ez nem könyvírást jelent önmagában, hanem egy új módszertant, amit mások is követnek. Ezután már az következik, amikor mindent elölről kezdünk, új dolgokat akarunk megtanulni – összegezte Porcsalmi.

Számára a hivatás a politika mellett a saját tapasztalat átadása, amely mások gondolataiból is építkezik. Az önmagunknak tartogatott tudás nem boldogít, ezért a siker és jól végzett munka mellett vannak, akiknek szükségük van a tudás átadására is úgy, hogy azonnal változtatni tudnak az embereken.

Megosztotta azt is: nem tökéletes, hanem hiteles embert várnak el a politikában. Ugyanakkor nem kell félni az újtól, a változástól, illetve hangsúlyt kell fektetni a tanulásra. Vezetőként a csapatépítés is fontos, ha az ember nem költő akar lenni – Chuck Norris ideje lejárt, szükség van a segítségre.

Meg kell tanulni hallgatni is, ami a tanulás egyik legjobb formája – emelte ki Porcsalmi. Emellett nemcsak koordinálni kell, hanem motiválni is, dönteni és nem hárítani – illetve tudni, hogy követnek-e, változnak-e, fejlődnek-e az munkatársaink, sikeresnek érzik-e magukat. Végül: írni, olvasni, tervezni kell és utazni – zárta gondolatait Porcsalmi.