Hivatalos: elutasítja a CSM az igazságügyi reform tervezetét
Negatívan véleményezte csütörtökön a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) plénuma az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításának tervezetét. A kormány és a parlament azonban nem köteles figyelembe venni a testület álláspontját.
A jogszabálycsomag előterjesztője, Tudorel Toader igazságügyi miniszter nem vett részt az ülésen. A tárcavezető – akinek számára súlyos vereséget jelent a CSM döntése – azzal indokolta távolmaradását: nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy kénytelen legyen megvédeni a plénum előtt a saját javaslatait.
A CSM) elnöke, Mariana Ghena közölte, hogy kellemetlen meglepetés volt számára Tudorel Toader igazságügyi miniszter hiánya a CSM plenáris ülésén, ahol a miniszternek meg kellett volna védenie az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításának tervezetét.
"Meglepett, hogy hiányzik a plenáris ülésről. Nem tudom, hogyan értékeljem vagy értelmezzem a hiányzását. (...) Lehet, hogy kényelmetlen lett volna válaszolni azokra a kérdésekre, amelyeket feltettünk volna neki. (…) Mindannyiunk számára és számomra is furcsa, hogy nem jelent meg, hogy legalább elmondja véleményét a tervezettel kapcsolatosan. Szerintem ez kihatással lesz arra is, hogy miként fogok szavazni" - mondta Mariana Ghena a szavazás előtt.
A legvitatottabb módosítások
Korábban a bírák és ügyészek különböző testületei már bírálták az igazságügyi reform tervezetét. Az indítványt élesen bírálta Klaus Johannis államfő is, illetve szintén aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság, illetve az Egyesült Államok és Nagy Britannia bukaresti nagykövete.
Az ügyészek például egyöntetűen elutasítják azt a javaslatot, amely szerint az Igazságszolgáltatási Felügyelet átkerülne az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe, ez ugyanis szerintük sértené az ügyészek és bírák függetlenségét.
Elvetették ugyanakkor a bírák és ügyészek felelősségre vonásával kapcsolatban tervezett módosításokat, amelyek a DNA szerint nem megalapozottak, mint ahogyan annak az ügyészségi részlegnek a létesítése sem, amely - a miniszter elképzelése értelmében - kizárólag a bírák és ügyészek ellen indított bűnügyi eljárásokkal foglalkozna.
Nagy többséggel elutasították a DNA-ügyészek az ügyészségek vezetőinek kinevezési eljárásával kapcsolatos javaslatokat, valamint az előléptetési feltételek terén tervezett módosításokat is.