A jelenlegi költségvetési időszak felénél a kohéziós alapoknak mindössze nyolc százalékát hívta le Románia. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő szerint ez a túlzott bürokrácia és központosítás miatt van így.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselője dévai sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia késlekedése az egész európai törvényhozást aggodalommal tölti el, annál is inkább, hogy „valóságos háború” várható a 2020 utáni költségvetés kapcsán.

„Brüsszelben elsősorban azoknak okoz Románia aggodalmat, akik a kohéziós politika fenntartása mellett vannak. Ugyanis az EU-ban már vannak olyan hangok, amelyek a Kohéziós Politika költségvetésének csökkentését vagy teljes felszámolását kérik annak következtében, hogy az EU büdzséje 7-8 százalékkal lesz kisebb a Brexit miatt. Románia gyenge teljesítménye az uniós alapok felhasználása terén épp azoknak a malmára hajtja a vizet, akik a kohéziós politika ellen vannak” – idézte Winkler Gyulát az RMDSZ közleménye.

Winkler Gyula részt vett a REGI Bizottság Kolozs megyei látogatásán, ahol a küldöttség vezetője, Joachim Zeller kifejtette, hogy szerinte az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos bürokrácia 30 százaléka Brüsszelnek, 70 százaléka Bukarestnek köszönhető. „Az Európai Parlamentben elfogadott Kohéziós Politikára vonatkozó törvénykezés 270 oldal, az Európai Bizottság szabályzata mintegy 2000 oldal, míg a Bukarestben hozott szabályok 15000 oldalt tesznek ki” – mutatott rá Winkler Gyula.

Szerinte Romániának minél hamarabb fel kell számolnia a bürokráciát és a centralizációt ahhoz, hogy valóban hatékonyan tudja felhasználni a rendelkezésére álló európai uniós alapokat. „A pénznek helyi szintre kell eljutnia, mert a közösségek fejlesztési igényeit legjobban helyi szinten, a megyei és helyi önkormányzatok ismerik” – emelte ki.

Az EP-képviselő elmondta, hogy Romániának csak most augusztusban sikerült akkreditáltatnia az utolsó három irányító hatóságot és a Bizottsággal megkötött Partnerségi egyezményben szereplő 36 előzetes feltételből öt esetében is elmaradása van, pont a legfontosabb területeken: közlekedés, közbeszerzés, innováció és kutatás, hulladékgazdálkodás, közigazgatás.A 2007–2013 közötti költségvetési időszakban Románia a rendelkezésére álló uniós források 90 százalékát használta fel, de két milliárd eurót veszített a közlekedési és környezetvédelmi programokkal. Most sokkal rosszabb a helyzet: a 2014-2020 költségvetési időszak felénél a 23 milliárd eurós alapnak alig 8 százalékát használta fel az ország, derül ki Winkler beszámolójából.

A képviselő rámutatott: hogyha ez továbbra is így halad, Romániának és az országot képviselő európai parlamenti képviselőknek nehéz lesz fenntartani az EU következő költségvetéséről szóló vitában még azt az álláspontot is, hogy maradjon a jelenlegi szinten a Románia rendelkezésére álló uniós pénzalap, annak növelése pedig szóba sem jöhet.