FRISSÍTVE - Az ukrán oktatási törvény módosítását kéri a román parlament

FRISSÍTVE: A román parlament szerint az új ukrán oktatási törvény drasztikusan korlátozza az Ukrajnában élő több mint négyszázezres román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz, ezért a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelő, az ukrajnai kisebbségek védelmét garantáló jogszabályi keret kialakítását sürgeti. Az RMDSZ részéről Korodi Attila frakcióvezető szólalt fel.

A parlament nyilatkozatot egyhangúlag fogadták el a képviselők és szenátorok szerdai együttes ülésükön. A nyilatkozatban felkérik Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy küldje vissza megfontolásra a jogszabályt a kijevi parlamentnek. A dokumentumban felkérik az ukrán parlamentet, hogy az oktatási törvényt igazítsa a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának és az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének előírásaihoz. 

A parlament felszólította Klaus Johannis államfőt és kormányt, hogy a nemzetközi intézményeknél és a kétoldalú kapcsolatokban álljon ki határozottan az ukrajnai románok védelmében és egy küldöttséget bízott meg azzal, hogy Ukrajnába utazzon és párbeszédet kezdeményezzen az ukrán hatóságokkal a nyilatkozatban kifogásolt gondok megoldása érdekében.

Kedden a Kovászna megyei önkormányzat is egyhangúlag elítélte a kijevi parlament "kisebbségellenes, az európai értékeket megtagadó" döntését, amely szerintük alapvető emberi jogaiktól fosztja meg a magyar és román, valamint más őshonos nemzeti kisebbségeket Ukrajnában.

Korodi: a kisebbségi jogok érvényesülése a demokrácia fokmérője

A parlamenti vita során az RMDSZ részéről Korodi Attila szólalt fel. A képviselőházi frakcióvezető Maszolnak elmondta: beszédében elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna úgy kér támogatást az Európa Tanácstól és más nemzetközi intézménytől az Oroszországgal való konfliktusának a megoldásában, hogy közben ezen intézmények alapelvei ellen cselekszik. Emlékeztetett, hogy Ukrajna ratifikálta az Európai Tanács kisebbségi keretegyezményét, illetve a kisebbségi és regionális nyelvek chartáját, de az új oktatási törvény elfogadása után egyetlen nemzetközi vállalását sem tudja betartani.

Korodi Attila a felszólalásában kijelentette: a kisebbségi jogok érvényesülése a demokrácia fokmérője. Leszögezte: Ukrajna nem számíthat a nemzetközi közösség támogatására, ha nem tartja be a kisebbségvédelem európai szabványait, Románia pedig csak akkor lépet fel hitelesen az ukrajnai nemzettársak védelmében, ha otthon sem sepri a szőnyeg alá a kisebbségi igényeket. "Felhívtam a parlament figyelmét: Romániának lépnie kell annak érdekében, hogy ültesse gyakorlatba a kisebbségvédelmi vállalásait, ugyanúgy, ahogy ezt most Ukrajnától követeli Bukarest" – tájékoztatott a politikus.

A képviselőtől megtudtuk: Titus Corlățean volt román külügyminiszter javaslatára a szerdán elfogadott nyilatkozat nem ukrajnai román nemzeti kisebbséget említ, ahogy a tervezetben szerepelt, hanem román őshonos közösséget. "Ez fontos dolog" – tette hozzá.

 Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett. Így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

Kapcsolódók

Kimaradt?